Itt vagyTartalom / Húsvéti rajz kiállítás és tojás festés beszámoló
Húsvéti rajz kiállítás és tojás festés beszámoló
A Dányi Alkotó Közösség Húsvéti művészi pályázatának eredményhirdető ünnepségét 2012.03.31-én tartották meg a Művelődési házban.
Utána hangulatos tojásdíszítő együttlét volt, ugyancsak a Művelődési házban.
A „Húsvéti ünnepkör megjelenítése„ pályázatra több mint 100 alkotás érkezett. Az óvodások és általános iskolások 109 db rajz alkotással neveztek. A legtöbb művet az ötödik osztályosok küldték be.
A független szakmai zsűrinek igen nehéz dolga volt, a sok szép alkotás közül a díjazottakat kiválasztani. A nevezéseket korcsoportokra bontották, így lett óvodás, alsó tagozatos és felső tagozatos kategória. A bíráló szakmai zsűriben jelen voltak a Tápiószecsői Alkotókezek Társaságának tagjai (rajztanárok és festők), valamint Fazakas Tibor és Szekeresné Jánosi Erzsébet.
Hogy milyen nehéz dolga volt a zsűrinek, azt az is mutatja, hogy minden kategóriában 3-3 díjazottat választottak, majd a végén három külön díjban is döntöttek.
A díjakat a Dányi Önkormányzat , a különdíjakat a Gödöllői Levendula Galéria, Bai Károly a tápiószecsői alkotók tagja, valamint a Dányi Alkotó Közösség ajánlotta fel.
A kiállított alkotások mindegyikén a húsvét szimbólumait láthatjuk. A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
A keresztény egyházakban a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, kezdettől fogva a legjelentősebb, hisz a megváltás, amelynek beteljesedése Krisztus feltámadása, a keresztény örömhír legfontosabb üzenete.
A húsvéti ünnepkör a farsang utáni 40 napos nagyböjttel kezdődik. A böjt során csak hús nélkül készült ételeket ehettek, ez alól kivétel csak a hal volt.
A nagyböjt utolsó hete a nagyhét, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. Ennek emlékére a húsvétot megelőző vasárnap, virágvasárnap barkás kőrmenetet tartanak.
Jézus szenvedéseinek és kereszthalálának emléknapja a nagypéntek.
Nagyszombaton szentelik meg a tüzet, ekkor gyújtják meg a templom óriási húsvéti gyertyáját. Nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvízének megszentelése.
A leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet.
Szokás volt a húsvéti felszentelés vagy ételáldás is. Ilyenkor fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot, tormát. A mise végeztével a pap megszentelte a csomagot.
Nagyszombaton ért véget a böjt is: a körmenetről hazatérve fogyasztották el az ünnepi vacsorát.
Húsvét vasárnapjához az egyházi szertartások kötődnek jobban, míg az ünnep másodnapján, hétfőn a népszokásoké, hagyományoké, családi vendégeskedéseké a főszerep.
Húsvéthétfő a Kárpát-medencében a locsolkodás napja. A szokás eredete régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik. Vidéken néhol még napjainkban is vízzel locsolják a lányokat, ezt a szokást azonban a kölni egyre jobba kiszorítja.
A lányok köszönetképen még ma is ajándékot adnak, de ma már a festett tojást sok helyen felváltotta a csokoládéból készült tojás, vagy a nyuszi figura.
A lány festett, díszített ajándéktojásokkal szíve érzelmét is kitudta fejezni.
A legrégebbi húsvéti szimbólum a tojás, az élet újjászületésének, a termékenységnek, az örökkévalóságnak a legősibb jelképe.
A két vonallal négy részre osztott tojásdíszítés talán az egyik legismertebb jelkép. a kör a teremtő isten jelképe, nincs kezdete és vége. A kör kettéválasztása megadja az eget és a földet - e világ - túlvilág. Az ezt metsző függőleges vonal alkotja a mágikus keresztet, a világ erőközpontját, amely a teremtő hatalmat jelenti a világ felett.
A tojásfestéshez leggyakrabban használt szín a piros, ebből ered másik elterjedt neve a piros tojás.A mágikus piros vér a tűz színe. A megújulás, szerelem, tavasz, öröm, szabadság, kicsírázó élet, Jézus kiontott vére következtében a feltámadás és az örök élet jelképe.
A dunántúli néphiedelem szerint mikor Jézust keresztre feszítették, odament egy asszony , aki kosarában tojást vitt. Letette és elkezdett imádkozni. Egyszer csak egy csöpp vér csöppent a tojásra és megpirosodott tőle. Ezért festik pirosra a tojást húsvétkor.
A húsvét másik ismert jelképe a nyúl. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában lehet magyarázat a nyúl, szaporasága miatt a megtermékenyítést szimbolizálja. A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, de a gyerekeket megajándékozó nyúl meséje csak a XX. századból származik.
A kiállítás képein is a húsvét, a megújuló természet jelképeit láthatjuk: a keresztre feszített és feltámadott Jézust, tavaszi virágokat, szikrázó napot, tojásokat, nyulakat, bárányokat, csibéket.
A képeken megjelennek a családnak biztonságot adó házak, a bőségesen terített asztal körül álló, vendégeket váró család, a lányt locsoló fiú, a hímes tojás dekorációk.
Egyes képeken már feltűnik a XXI. század modern nyula, aki UFO-n vagy repülőn érkezik, "mizu-csá"-val köszönve.
Az idők folyamán a húsvéti szokások sokat változtak, de reméljük, ezt a meghitt hagyomány még sokáig fennmarad!
Minden pályázó elismerő oklevelet kapott.
Díjazottak lettek:
Óvodások:
I. Szénási Hanna 6 éves
II. Tóth Szonja 6 éves
III. Szénási Hanna 6 éves
Alsó tagozat:
I. Hajdú Rebeka 2/B
II. Schlegel Tamás 4/B
III. Soós Máté 2/B
Felső tagozat:
I. Lázár Anna 5/B
II. Kántor Péter 5/B
III. Kovács Irén 5/A
Külön díj:
Óvodás: Jánosi Csenge Borbála
Alsó tagozat: Kanalas Tamás 4/B
Felső tagozat: Bandúr Bálint 8/oszt.
A kiállítás képei a Művelődési házban megtekinthetők:
2012.03.31-től 04.07-ig.
Utólag is köszönjük a támogatásokat, és a mindenféle segítséget!
- A hozzászóláshoz belépés szükséges