Vasárnap óraátállítás

Vasárnap óraátállítás lesz: hajnali három órakor kettő órára kell visszaállítani az órákat, így most visszanyerjük a nyári időszámítással "elvesztett" egy órát, és tovább alhatunk.
Az óraátállítással egy kisváros éves fogyasztásának megfelelő energiát spórol meg a gazdaság.

Az energiamegtakarítás céljából bevezetett óraátállítás a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. szerint közel 120 gigawattóra, összegszerűsítve pedig hozzávetőleg 2,4 milliárd forint megtakarítást jelent. Ez egy kisebb vidéki város éves fogyasztásának felel meg, országos viszonylatban pedig egy napnyi energiát spórolunk.

Mindez nemcsak a spórolás miatt értékes. Ugyanis akkor, amikor az emberek általában ébren vannak, több időt tölthetnek természetes fényben, ami a turizmus számára is kedvező.

Magyarországon csak néhány évtizede vezették be ezt a rendszert, de az óraátállítás gondolata először a 18. században, a villámhárító feltalálójában, Benjamin Franklinban merült fel. Franklin 1784-ben azt javasolta, hogy a márciusi napéjegyenlőség környékén állítsák egy órával előrébb az órákat, mert így energiát lehetne megtakarítani. Az ötletet csak 1973-ban – az olajválság idején – ültették át a gyakorlatba, hogy a vállalatok és a háztartások energiát takaríthassanak meg, az akkori számítások szerint körülbelül 0,3 százaléknyit.

Az országonként különböző átállítási rendszerek miatt az Európai Unió 1998-ban, illetve 2001-ben foglalkozott a témával, és összehangolta a műveletet. Így a nyári időszámítás március első vasárnapján kezdődik, amikor veszítünk egy órát azzal, hogy hajnali kettőkor előreállatjuk az órát hajnali háromra, a visszaállás pedig október utolsó vasárnapján esedékes.

***

A brit Királyi Baleset-megelőzési Liga (RoSPA) tanulmánya szerint évente négyszázötven életet menthetne meg az, ha nem állnának át a nyári időszámításról a normál télire. Szerintük ugyanis a vezetők nehezen alkalmazkodnak a korai sötéthez, és ekkor megugrik a balesetek, így a halálesetek száma is.

fn.hu, napi.hu