A jó dányi bor

Dányi bor és pálinka

A szüretben testesedik meg egész évi szőlő munkánk gyümölcse, a termés, amelynek minőségét, mennyiségét nagymértékben tudjuk befolyásolni a szüret idejének jó meghatározásával.
Próbaszürettel meggyőződhetünk a szőlő cukortartalmáról, mustfokáról.
A jó hírű dányi bort - főleg a kadarkát - egykoron nyáron, dinnye értékesítéskor szállították a környék fogadóiba, kocsmáiba.

A szőlő érése során a savtartalma csökken, cukortartalma pedig nő. Egyes szőlőfajtáknál nem szabad bevárni a túlérést, mert aroma és színanyagukból veszítenek. A fajtánként, érési idejük alapján szüretelt szőlőkből fehér és vörös bort készíthetünk.

A szőlőfeldolgozás a szőlő zúzásával és bogyózásával kezdődik. A modern szőlődarálóba öntött szőlőt megzúzzák, héját megrepesztik, a szőlőszemeket megszabadítják fürtkocsánytól, hogy a kocsányban lévő csersav ne károsítsa a must ízét, színét. Az így nyert cefre (bogyóhéj, bogyóhús, mag) présben könnyen kisajtolható.

A fehér szőlőket rögtön a darálás után préselik, hogy gyümölcsös ízét minél jobban megőrizze. A muskotály szőlőt az illatanyag kinyerés végett néhány napig törkölyén hagyjuk.
Vörösbor készítésekor igazi vörösbort csak a törkölyén erjesztve tudunk készíteni. A törkölyén erjesztett bor kissé fanyar, de ez a vörös bor jellegéhez tartozik. Lágyabb lesz a fanyarsága, ha a kocsány nem kerül a törkölybe.

A mustmérő 17,5 C°-on mutat pontos értéket. A 19-24 mustfok közötti mustból készült borok elállóak.

Az erjedés a bor születésének, alakulásának, formálódásának leglényegesebb heteit jelenti. Minél magasabb hőmérsékleten zajlik az erjedés, annál több illat-, zamat-, és színanyag oldódik ki.
Erjedés közben a must felmelegszik. Minél nagyobb a hordó, annál erősebb lehet a felmelegedés. Az erjedés leggyorsabb 24-28 C° között. 35-40 C° felett és 10 C° az erjedés megakad, vagy igen lassú.

A vörös bort kádban érdemes erjeszteni. A megzúzott szőlőt mustjával öntjük a kádba. Ha egy kevés borként keverünk a törkölyös mustba, igaz hogy késleltetjük az erjedést, de szebb színű lesz a vörösbor. Erjedés közben a szénsav felszínre emeli a törkölyt. Ezt a törkölykalapot és a mustot időnként kapcsolatba kell hozni egymással, hogy az aroma-, szín-, cserzőanyagok kioldódjanak.
Ezért néha a törkölykalapot le kell nyomni, csömöszölni a mustba.

Miután kiforrott a must, hordóinkat feltöltjük, majd az év vége felé átfejtjük őket. Ha szükséges kénezünk és derítünk.
Higiénikus körülmények közt, szakszerű hozzáértéssel elkerülhetjük a borhibákat, borbetegségeket, szín és ízhibákat.

A dányi gazdák egykor hatalmas szőlőterületeket dolgoztak.
A Valkó felé elnyúló Hosszúvégétől a kókai határokig terjedő Öreg szőlők területeit művelték. A többféle szőlőfajtát magába foglaló szőlő pásztákat főként a nagycsaládok idősebb férfi tagjai művelték.
Reggel elindultak a szőlőbe, elemózsiás tarisznyájukkal az oldalukon, kapával a vállukon. A kapára felakasztott boros demizsont ritkán hagyták otthon.
Munkájukat szüretig, egész évre beosztották, ha kellett megpihentek, a szomszéd szőlőbirtokosokkal elbeszélgettek, elborozgattak.
A módosabb gazdák borukat a hajdani faluszélen lévő pincesor agyagba vájt pincéiben tárolták.
Az egykori, falunknak markáns megjelenést adó pincesor tucatnyi pincéjéből mára sajnos csak három maradt. A szőlőművelés, borkészítés is lassan a múlt homályába vész.

Ennek ellenére ajánlom Önöknek, ha van lehetőségük, kóstolják meg a még nyomokban megtalálható vérpezsdítő dányi bort.

Egészségükre!

lejegyezte: Buborék

Kapcsolódó írások:
http://www.danyikronika.hu/node/1441
http://www.danyikronika.hu/node/1460

Dányi pincék
Pince templommal