Itt vagyTartalom / Tájházon innen, falumúzeumon túl X. ...Dány
Tájházon innen, falumúzeumon túl X. ...Dány
Az egykori zsellérsoron, a „Szugjában” található a XIX. század első felében épült Dányi Tájház. A 18-19. századi katonai felmérés térképekből kitűnik, hogy a lakóházház a falu egyik legrégebben lakott részén épült. Az épület talán az ország egyik legrégebbi, múzeummá alakított zsellérháza.
A tájház 1970-ben nyitotta meg kapuját. Az épület néprajzi tárgyainak, eszközeinek többségét közadakozásból Kozár Gyula egykori dányi plébános kezdte el gyűjteni.
Az egykori zsellérház hossztengelyes, háromosztatú, alap nélküli, vert falú épület. A vert fal anyaga a törekkel, szalmával, pelyvával kevert föld, melyet mintadeszkák közt döngöltek, tömörítettek.
Az épület tető homlokzati része vesszőfal, vagy más néven paticsfal, mely oszlopok közé font vesszőfonat. A paticsfal és a vert fal felületkezelése agyagtapasztással történt.
A náddal fedett, szelemengerendás épület fél ágasfás tetőszerkezettel épült. A tető gerincvonalában elhelyezett szelement V vagy U csúcsban végződő ágasfák tartják. Ezek az ágasfák különösebb kidolgozás nélküli, természetesen nőtt fatörzsek, vagy vastag, nagy teherbíró ágak melyeket a falkoronára állítottak.
Dányban egykoron elterjedt volt az ágasfás tetőszerkezet, ahol is a gerincszelement a két véghomlokzaton kívül a talajba állított ágasfa tartja. A homlokzati szelemenágasokat a fallal együtt fehérre meszelték.
A ház belső elosztása a hagyományos népi építészetet követi: tisztaszoba, pitvar, konyha, kamra, istálló, takarmányos. A konyhából nyílik a mászókéményes hasábkemence ajtaja. A konyhában és a szobában rakott tűzhelyeket láthatunk.
A tájházban kiállított mindennapi használati tárgyak, bútorok, háztartási és gazdasági munkaeszközök mellett kiemelt figyelmet érdemel a kovácsoltvas oromkereszt gyűjtemény, amely szinte országosan egyedülálló. Az elmúlt évszázadok dányi házainak tető díszeiből láthatunk páratlan kiállítást.
Az egykori dányi népviseletből mára kevés ruhadarab maradt. A tájház gyűjteményében láthatunk szép, hímzett fékötőket, kontykendőket, mellénykéket, szoknyákat, ruhákat. A kisgyermekek egykori viseletét az obonyt, a nők pendőjét és kacóját a férfiak vászon gatyáját sajnos nem leljük.
Az épületben több faragott ládát találunk. A tisztaszoba faragott-festéssel tarkázott kelengyés ládájában ruhákat tartottak. A kamrában megbúvó, füstölt alapon vésett díszítésű (írott), színezett láda, vagy szuszék gabonatárolásra, míg a faragott, barnára festett tulipános láda ruhatárolásra volt rendszeresítve.
A kamrában falra, gerendára akasztva sok, szép, faragott kulacsot csodálhatunk meg.
A kiállított gazdasági eszközök közt több dohány és kender feldolgozással kapcsolatos tárgyat is láthatunk, emlékeztetve arra, hogy egykoron Dányban is foglalkoztak e két növény termesztésével. Dányt egykor híressé tevő dinnye (dányiasan: gyinnye') termesztésére utaló emlékeket sajnos nem találunk.( pl: dinnyemag csíráztatás, dinnyepalánta nevelés leírások, egykori dinnye fajták, piacozás, csőszkunyhó építés, kártevők elleni védekezés, pl.: ürge fogás, stb.)
Az udvaron egykori tűzoltó járművek, gőzgépek eléggé rossz állapotban lévő példányai állnak.
A szabad ég alatt töltött napok az évek során alaposan tönkretették ezeket a műszaki ritkaságokat.
A tájház néprajzi anyagát kiegészíti az „Öreg” iskola két vitrinjében kiállított, Monostori Józsefné tanárnő és egykori diákjai által összegyűjtött tárgyak.
Láthatunk fékötőket, hímzett vállkendőket, gyermekruhát, fazekas termékeket, órákat, használati tárgyakat.
A vitrin értékes ruhadarabja az a mellény, mely mintául szolgált a különféle rendezvényeken, dányi asszonyok által hordott dányi népviseletnek. A ruhadarab Kurunczi Istvánné, Soós Teréz hagyatéka.
A Dányi Tájház állaga az évek során alaposan tönkrement.
Idén az önkormányzat a Vidékfejlesztési programban pályázott a tájház felújítására, és nyert több mint hat millió forintot. Az épület felújítása 2011. szeptember 15-én kezdődött és november 18-án adják át.
Bízunk benne, hogy a felújított és megújuló Dányi Tájház végre elnyeri méltó helyét a környező tájház és falumúzeumok sorában.
Remélhetőleg a néprajziház létrejöttében kimagasló érdemekkel bíró Kozár Gyulára emlékeztető tábla is felkerül az épület falára, és esetleg nevét is felvehetné tájházunk.
Kapcsolódó írások:
www.Tájházon innen, falumúzeumon túl I-IX.-ig írások
Buborék
- A hozzászóláshoz belépés szükséges