Vasárnap többet alhatunk - óraátállítás lesz

Közeleg az őszi óraátállítás, vagyis amikor a helyi időt visszaállítjuk az időzóna idejéhez. Erre Európában egységesen október utolsó vasárnapján kerül sor. Idén október 30-án kell majd egy órával visszaállítanunk óráinkat, 03.00-ról 02.00-ra. A nyári időszámításra 2012 márciusának utolsó vasárnapjáig kell várnunk.

„Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak – a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni” – magyarázta Tari Gábor, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. vezérigazgatója.
Miért jár látványosabb következményekkel a tavaszi óraátállítás, mint az őszi?

A hazai villamosenergia-rendszert irányító vállalat szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. Ezekből az látszik, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta másfél-három százalékos - 2000–4000 MWh - fogyasztáscsökkenés látható. Ez a mennyiség akár egész évre elegendő lenne ezer háztartás számára. A vállalat által éves szinten becsült megtakarítás megközelítőleg 120 000 MWh, ami 30–40 ezer – mondhatjuk, hogy egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, ami körülbelül hatmilliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát kell az erőművekben termelni.

A most előttünk álló, őszi óraállítás nem hoz ilyen látványos változást: az emberek többsége sötétben kel, fekszik az óraállítás előtt és után is, a lámpák ugyanannyit égnek. Az energiafogyasztás mértéke sem fog kiugróan megváltozni az új évszak beköszöntével: az elmúlt tíz év adataiból az látszik, hogy a nyári fogyasztás egyre jobban megközelíti a télit, a két csúcsérték különbsége harmadára csökkent. Más módon megfogalmazva: a kezdeti húsz százalék körüli eltérés ma már csupán megközelítőleg hat százalék. Ez például annak köszönhető, hogy idén a visszatérő kánikula idején a klímák több áramot igényeltek (de azért a július 14-én mért 6212 MW elmaradt az emlékezetesen forró 2007. évi nyári rekord 6320 MW-tól).

Kárpótlásul viszont lesz egy napunk, amikor egy órával hosszabb az éjszaka, vasárnap kipihentebben kelhetünk fel.

Az ország mindenkori fogyasztási adatai folyamatosan nyomon követhetők a társaság honlapján: www.mavir.hu

Magyarországon 1980 óta térünk át évről-évre a nyári időszámításra, azért, hogy energiát spóroljunk, de ugyanígy tesznek Európa-szerte, így az Unió többi tagállamában is.

1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez.

Sokakat azonban nem vígasztal ez az egy órányi alvástöbblet: fejfájásról, rosszkedvről és levertségről számolnak be, ezért van, ahol megszűntették ezt a rendszert. Így történt legutóbb Oroszországban, ahol március utolsó vasárnapján állították át utoljára az órákat, ősszel már nem állnak vissza a téli időszámításra. Bár láthattuk, hogy itthon mekkora megtakarítás jelentkezik a tavaszi óraállítás körüli időszakban, ha mégis ki akarnánk iktatni a közelgő téli időszámítást, nem lenne olyan könnyű dolgunk, mint Oroszországban, mivel az óraátállítás gyakorlata Európa-szerte egységes és itthon kormányrendelet alapján került bevezetésre, a rendszer csak egységes európai döntés alapján szűnhetne meg.