60 éves a Totó

Hatvan éve, 1947. október 5-én, vasárnap vehették meg a futballdrukkerek első totószelvényeiket Magyarországon.

A totó (miként a labdarúgás és a fogadás) Angliából indult hódító útjára, a szigetországban már a húszas évek elejétől tippelhettek az összecsapások végeredményeire. Magyarország Európában hetedikként csatlakozott a "totócsapathoz", a szerencsejáték meghonosításának célja az 1948-as londoni olimpiára utazó magyar csapat anyagi támogatása volt.

A sportfogadás szerteágazó angol rendszeréből azért a totót választották, mert azt tartották a leginkább közérthetőnek. Az új játék meghonosítására reklámkampány indult, "A totó a magyar sport új alapja" szlogennel. Az országszerte kiragasztott plakáton az olimpiai öt karika alatt egy diszkoszvető figura állt az egyforintos érmén.

Az előkészületek néhány hét alatt lezajlottak, megszülettek a szükséges, a korábbi szerencsejátékoktól nagyban eltérő szabályok. Az első totószelvények ára 3 forint 30 fillér volt, az első fogadási eseményt az október 19-i bajnoki fordulóra tűzték ki. A szurkolóknak bőven volt idejük megfontolni döntéseiket (a drukkerek lelkét gyötrő örök kérdés, hogy 1-es, 2-es, vagy netán X), mert már október 7-én közölték, hogy mely rangadókra lehet fogadni.

Budapest mellett Debrecen, Miskolc, Szolnok, Szeged, Győr, Pécs, és Szombathely focipártolói dörzsölhették tenyerüket egy esetleges nagy nyeremény reményében, a fogadóknak 12 főmérkőzést és négy pótmérkőzést kellett megtippelniük. A szelvények egyhasábosok voltak, nyereményt a 12-es, a 11-es és a 10-es találatokra fizettek. (Amennyiben nem volt 12 találat, a 9-esek is örülhettek némi új magyar forintnak.) Az első fogadási héten a 10-es találat volt a legmagasabb, a csapatok megtréfálták a lelátókon vagy a rádiók előtt helyet foglaló izgatott "szakértőket".

A totó hatalmas siker lett, bár a szabályokat folyamatosan alakítgatták. 1950-ben megjelentek az első totókirendeltségek és négyhasábossá váltak a szelvények. Akadtak nagy nyeremények is, az első telitalálatos szelvény birtokosa, egy kispesti munkás 101 ezer forinttal (az akkori átlagkereset százszorosával) lett gazdagabb. A 12-es játékforma legnagyobb (és legfurább sorsú) nyereményét, 644 ezer forintot 1956 októberében egy targoncavezetőnek fizették ki. A férfi éppen a forradalom kitörésének napján, október 23-án vehette át pénzét, amivel a felbolydult városban nem tudott mit kezdeni. Bankba nem tudta tenni, elásni nem merte, amikor sógora segítségével aranyat és valutát akart venni, a segédkező rokont lelőtték. A pesti flaszter legendái szerint végül kinyittatta a sarki kocsmát és átmulatta a forradalmat. A forradalom után az ismeretlenség homályában örökre eltűnő férfi történetét Telitalálat címmel meg is filmesítették.

1956 után nyolc héten át szünetelt a játék. A ma is érvényben lévő 13 plusz egy formulát nyolc évvel később vezették be. Időközben a góltotó is elindult hódító útjára, a kézi szelvényeket 1996-ban nyugdíjazták, azóta csak gépi fogadások köthetők.

STOP