Tájházon innen, falumúzeumon túl III. ...Zsámbok

Zsámboki falumúzeum
A Kulturális Örökség Napokra tájház nevezésekkel június 6-ig lehet jelentkezni. A nevező tájházak ingyen bekerülnek egy katalógusba, mely népszerűsíti őket. Reméljük, a dányi tájház is hamarosan ezen a listán fog szerepelni, mint Pest megye egyik legidősebb, leghitelesebb tájháza.
http://www.oroksegnapok.hu/index.php?oldal=felhivas
De addig is nézzünk szét egy Dányhoz földrajzilag közel eső településen, Zsámbokon!

A zsámboki falumúzeum

A mai zsámboki falumúzeum 1982-ben nyitotta meg kapuit.
Lapu Istvánné, Margit néni otthonában kezdte el gyűjteni a község fellelhető néprajzi értékeit. Többek közt az ő lelkes gyűjtésének tárgyi emlékeit láthatjuk a falumúzeum kiállítási tárgyai közt. A falumúzeum az ő nevét viseli.
A múzeum épülete gyakran helyszínül szolgál előadások, rendezvények lebonyolításához, egyik helysége jelenleg is nyugdíjasklubként üzemel.

Zsámbokon már 1940-ben volt falumúzeum. Ezt a múzeumot Janda József igazgató tanító gondozta. A tanítói lakásban berendezett múzeum anyaga Radványi Béla esperes-plébános, Lindenberger missziós atya és Jancs Árpád gyűjteményére épült.
Látható volt itt fegyvergyűjtemény, kézimunka, dr. Ében Mihály plébános különféle találmányai, avar kori-, római kori leletek, kínai gyűjtemény, lakodalmas kellékek, népviselet, ásvány-és papírpénz gyűjtemény stb.

A mai múzeum épületében - mely 1900-ben épült - a község tárgyi emlékanyagait láthatjuk.
A ház hagyományos elrendezésű: első szoba (első ház), konyha, szoba (hátsó ház), kamra.

Az első ház berendezése a magasra vetett ifjú házasok ágya, a katyis ágy, melyen kilenc párna látható. Az asztal, székek és sublót mellett láthatunk egy másik ágyat is: ezen feküdt az anyós.
A szoba egyik lócáján láthatjuk a zsámboki hímzés motívumokból összeállított könyvet.
A sublótban tekinthetjük meg a zsámboki népviselet legszebb darabjait: féketőket, keceléket stb.
A sarokban búbos kemence áll, melyet a konyha felől fűtöttek. Az indofnyiban, a kemenceszáj előtt, a tüzelőpadkán láthatjuk a háromlábú lábast. Ha ez alá begyújtottak, a füst a kéményen át távozott. A tüzelőpadka alatt láthatjuk a fáslyukat, ahol a napi tüzelőt tárolták.

A hátsó házban szövőszéket, bölcsőt, gyerekállókát láthatunk.
A gyerekállóka eredetileg evőszék volt.

Mi volt az evőszék?

Régen ezt a középen lyukas, alacsony alkalmatosságot, asztalszéket mindig odarakták, ahol a család étkezni akart. A lyuk közepébe helyezett bográcsot, nagy tálat kis székeken körbe ülték, és közös tálból, fakanalakkal fogyasztották el az ételt.
Arany János erről így ír a Családi kör című versében:
„Kiteszik középre a nagy asztalszéket,
Erre tálalják fel az egyszerű étket.”

A különféle háztartási és gazdasági eszközök gyűjteményét az egykori istállóban állították ki, a szín alatt szekereket, egykori gépeket láthatunk.

Az udvaron egy szép kemence áll, melyben rendezvényekre kenyeret és kenyérlángost sütnek.
Az udvar hátsó részében tűzoltó szekereket, „satírozó” köveket láthatunk. A satírozó kövekre helyezett papíron, ceruzával dörzsölve Zsámbok nevezettességei jelennek meg.

A múzeum kézműves foglalkozások, „Lecsó fesztiválok”, rendezvények alkalmával még nagyobb látogatottságnak örvend!

Dányhoz, Zsámbok az egyik legközebbi település.
Ha ott járnak, falumúzeumát ne felejtsék el megtekinteni!

További információ, nyitva tartás:

Bajdikné Bálint Mária, művelődési ház vezető
06/20-2040-914

Kapcsolódó írás: www.danyikronika.hu/node/1752

Lejegyezte: Buborék

Zsámboki búbos kemenceFéketők a sublót fiókbanZsámboki katyis ágyZsámboki hímzések könyveFaragott ládaKemence indofnyiBölcső és gyerekállókaKonyhaGazdasági,
háztartási eszközökUdvar "satírozó kövekkel"AmbitUdvari kemenceÉlő zsámboki népviseletSzekerekAz épület építési évefadíszítés
Gyerek állóka