Itt vagyTartalom / Tájházon innen, falumúzeumon túl II. ...Boldog
Tájházon innen, falumúzeumon túl II. ...Boldog
Tájház, falumúzeum néző körutunk következő állomása Boldog. Színpompás, gazdag népviselete tette ismerté a falut, a Gyöngyösbokréta fellépéseknek köszönhetően.
Boldog Dánytól kb. 22km-re fekszik Heves megyében, a Zagyva és a Galga folyók közt. Tájháza 1987-ben jött létre.
A település 1741-től 1841-ig a Grassalkovich család tulajdona. Érdekesség, hogy templomát nem a templomépítő Grassalkovich, hanem annak felesége építtette 1779-1781 között.
Honnan ered a falu neve? A legenda szerint a török elől a helybeliek a közeli mocsarak közé menekültek. A bírájuk, Bonta egy kiemelkedő dombon megállt, botját leszúrta és így szólt:
Ezentúl itt fogunk lakni, itt leszünk boldogok!
A Rákóczi-szabadságharc után a falu megritkult lakossága palóc területekről (Nógrád, Heves, Hont megye) töltődött fel.
A boldogi tájház
A boldogi házakra jellemző volt a fafaragásos, sokszínű festett díszítés.
A háromosztatú, alföldi magyar ház stílusú tájház 1871-ben épült. Részei a konyha, első szoba (tisztaszoba), hátsó ház (hátsó szoba). Ezeket követte a búzás kamra, istálló, a szecskás helység.
Jelenleg az egyik helységben Kunkovács László fotó művész boldogi életképekből összeállított kiállítása látható.
A mindennapi használati eszközök mellett láthatunk tányértartó fogast, berakott masinát, padlócákat, kanapélócákat, színes virágú festéseket, nemzetiszín csíkozású búbos kemencét. A forma festéseknél általában papír sablont használtak.
A tisztaszoba tornyos ágyát a dunna fölött hat slingelt párna díszíti. Ezt az ágyneműt nem használták.
A dunna alatt, tőle kb. 60cm-re lévő szalmazsákon aludtak. A vetett ágy alatt, a gurcsiba bebújva aludt az ifjú pár. A gurcsit nappal eltakarta az ágytakaró. A gurcsi alatt volt a kihúzható gyerekágy, a depo.
A bútorok jellegzetes alapszíne a piros, lócáknál, saroktékáknál zöld kazettával.
A hátsó szobában az idősek aludtak lapos ágyakon, a család nagyságának megfelelően.
A boldogi lakodalmas szokás egyik jellegzetessége volt a menyasszonykalács, és a cifrázott kalács. Ezeket a süteményeket a menyasszony keresztanyja készíttette ajándékba. 10-15 kg lisztből készült a fonott kalács, ezt kőrbe rakták sűrűn felfűzött mézeskalácsokkal. a mézeskalácsok darabszáma 200-250 darab is lehetett. A menyasszonytánc után a nagy cifra menyasszony kalácsot szétszedték, és felvágták a fonott kalácsot. A menyasszony minden vendégnek adott egy-egy szeletet és egy mézeskalácsot.
Az 1925-ös gödöllői országos tűzoltó- és leventeversenyen megjelentek a környék falvainak népviseletbe öltözött lakói. Ekkor ismerte meg az ország a boldogi népviseletet. 1935-ben idegenforgalmi vendégházat hoztak létre. A gyöngyösbokréta mozgalom innen indult el.
A tájházban szinte minden korosztály viselete bemutatásra kerül.
A női felsőruha összetevői: szűk ujjú, egyenes derekú blúz, a szálika és a sűrű ráncokba szedett szoknya - amit színes selyemmel kihímeztek - , előtte kötény. A ruhák színei korhoz és alkalomhoz kötődtek.
A a vőlegény a kalapja mellé tűzött vőlegény bokrétát, valamint a zsebeiben lévő varrásos és margitdíszes zsebkendőt a menyasszonytól kapta az esküvő napján.
Az új menyecske az esküvője utáni első vasárnap fátyolos menyecskeruhában ment a templomba. A fehér szálikához és szoknyához rojtos selyem vállkendőt kötött, fején a csipkés kontyon fátyol, tetején többsoros hajra való pántlika, amit utoljára tehetett fel. Esküvő utáni második vasárnap sátoros kendőben ment a fiatalasszony a templomba, ami alatt tintokos konty volt(tükrös). Ha a sátoros kendőt letette, fodros kendőt kötött a tintokos konty fölé, s a vállán is az volt a rózsaszín selyemszálika fölött. Ahogy idősödött egy asszony, úgy egyszerűsödött a ruhája és sötétedtek a színei.
A boldogiak a tájházban összegyűjtött hagyatékokkal őrzik a népművészetet, s mindazt a szépséget, amit nemzedékek egymás utáni sora alakított ki.
Ha arra járnak, tekintsék meg Önök is!
További információ:
Nagy György gondnok
06-70/6267-9371
- A hozzászóláshoz belépés szükséges