Árpád-házi szentek Dányban V.

Szent Margit
Templomunk ötödik Árpád-házi szentjének alakját a bal oldali üvegablakok közt találjuk. Szent Margithoz köthető egy dányi vonatkozású legenda, mely szereplőjének, Benedeknek megfestett alakja szintén megtalálható templomunkban. A Sebestyén legenda talán IV. Béla uralkodása idején történt, de ez nem bizonyított.

(Érdekesség: Dány község sokáig a Fáy család birtoka volt. A Fáyak utódai voltak a három vitéznek , (Ákos nembéli Ernyének , Donnak , Barnabásnak ) akik a Muhi csatából kimentették IV.Bélát. A vitézek egymás után adták lovaikat a menekülő király alá.)
Benedek és Sebestyén legendák Kozár Gyula plébános néprajz kutatásainak köszönhetők, a témát ő szolgáltatta Csiby Mihály festőművésznek. A millennium évében átadott Szent Margit szobron szintén megörökítésre került a két helyi legenda.

Szent Margit élete

A második honalapítónak tartott IV. Béla király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya Szent Margit 1242-ben Dalmáciában született. A magyar lányok védőszentje az önfegyelmezés és a keresztény szeretet példaképe.

A vesztes muhi csata után a királyi pár a dalmáciai Klissza várába menekült, s végső elkeseredésükben az ország megmeneküléséért isten segítségét kérték, cserébe születendő gyermeküket neki ajánlották.
Miután a mongol sereg elhagyta Magyarországot, a királyi pár megtartotta ígéretét. Margitot hároméves korában átadták a veszprémi domonkosrendi nővéreknek.

A veszprémi apácák gondos nevelése után a Nyulak szigetére került, az apja által építtetett kolostorba. Ebben a zárdában került sor Margit fogadalomtételére 1254-ben, tizenkét éves korában.

A későbbiekben két alkalommal is lehetősége lett volna fogadalma visszavonására. A lengyel és a cseh király is házassági ajánlattal kereste meg szüleit. Apja biztosította, hogy fogadalomtétele feloldását Rómától megkapja. Ottokár cseh királyt Margit szépsége elbűvölte, de Margit egyszer s mindenkorra kijelentette, hogy ő Jézus jegyese.

Nővértársait leszoktatta arról, hogy királylányként kezeljék. Szigorú szabályok közt élt, keményen sanyargatta önmagát, odaadandóan ápolta a betegeket. A legalacsonyabb rendű munkát is szívesen végezte. Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte.

A legenda szerint birtokában volt a jövendőmondás tudományának is, amivel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjai megoldására. Saját halálának óráját is megjósolta: 1270-ben, huszonnyolc évesen halt meg a kolostorban. Holtteste halála után három hétig nem indult oszlásnak, ráadásul rózsaillatot árasztott.

Boldoggá avatása már 1276-ban megtörtént. Tiszteletét 1789-ben hivatalosan is engedélyezték, majd 1943-ban szentté avatták. Egykori lakóhelyét a Nyulak szigetét, tiszteletére róla nevezték el Margitszigetnek.

Szentünk emlékezetét őrzi a Szent Margit-legenda, középkori nyelvemlékünk becses példánya. Szent Margit életéről a szentté avatási vallatások jegyzőkönyve alapján Margit rendfőnöke és gyóntatója, Marcellus készítette el az első latin nyelvű legendát, nem sokkal 1270 után. Ennek nyomán az 1300-as évek elején készült el az első magyar nyelvű szöveg, amelyet a 15. század első évtizedeiben történt lemásolásakor részben módosítottak, majd erről készültek még további kópiák.

Margit 1276-os boldoggá avatása előtt keletkezett 1275-ös Szent Margit legenda említi először Dány nevét írásban: „1272 június 13-án egy 40 éves Benedek nevű beteg, nyomorék férfi pintér és ács Dan nevű faluból Szent Margit sírjánál meggyógyult.”
A szent sírjánál meggyógyult dányi illetőségű Benedek képét láthatjuk megfestve templomunk diadalívének bal oldalán.

Dány Szent Margit parkjában találjuk M. Gémes Katalin szobrászművész 2000 évben átadott Szent Margit szobrát. A szobor oldalán láthatjuk a szent sírjánál meggyógyult Benedek, és a dányi lakosságért önmagát feláldozó Sebestyén kőbe vésett legendáját.

Sebestyén legendáról bővebben:
www.danyikronika.hu/node/1471

Ady Endre:

Szent Margit legendája

Vallott nekem a Nyulak-szigete
Regék halk éjén. Íme a titok:
Királyi atyja klastromba veté
Legendák szűzét, fehér Margitot.

Álom-leány volt: egy fojtott sikoly.
Ájulva hullt egy durva szó miatt.
S robogtak a királyi udvaron
Hajrázó, vad, bozontos férfiak.

Nyugatról várt sokáig valakit.
Nem vad bajszú, lármás, mokány nagyúr,
Dalos, törékeny, halk fiu legyen,
Asszonyos, kósza, könnyes trubadúr.

Már rég várt s megbénult a szíve.
Zúgott a vár, prüszkölő, kún lovak
Hátán érkezett hetyke magyarok.
Ő nem jött: egy csöndes álom-lovag.

Ő nem járt a Duna táján soha,
Egy halk dalú és halk csókú legény.
És Jézusnak áldozták Margitot,
Ki ott halt meg a Nyulak-szigetén.

Lejegyezte: Buborék

BenedekSebestyénSzent MargitÁrpád-házi Szent MargitSzent Margit szoborSzent MargitBenedek gyógyulásaSzobor feliratSebestyén legendájaSzent Margit vezeklőöve (Esztergom)Szent Margit síremléke