Árpád-házi szentek Dányban III.

Szent László
A dányi templomban Árpád-házi Szent László királyunk alakja a kórus előtti jobb oldali ablakon jelenik meg előttünk.
Csiby Mihály festőművész 1922-ben született Budapesten. Négy éves "malenki robot "után 1949-ben tért haza a szovjet hadifogságból.
A Dányban 1957-ben elkezdett egyházművészeti munkája pályájának első lehetősége volt, ahol az egész templomra vonatkozó terve megvalósult.13 üvegfestmény ablakot, kovácsoltvas világító lámpákat,falképeket, ornamentikát alkotott. Az évtizedek folyamán sokat változott stílusa, dányi szentjeinek alakjaihoz mégis talán az orgoványi templom szentélyének figurái hasonlítanak a legjobban.

Szent László király élete

Szent László király 1046 körül született Lengyelországban. Nagyapját a Pogány Vazult (Vászolyt) István király vakítatta meg. Apja (Bajnok) I.Béla testvéreivel együtt István haragja elől menekült el az országból, s mégis László lett az, aki István életművét folytatta. Édesanyja Richeza lengyel hercegnő, II.Miciszláv lengyel király leánya.

I.Géza halála után nem fiai, hanem testvére került a trónra. László fiatal korában testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni küzdelmekben. E harcok eredményeként 1074-ben, a mogyoródi csata után, amikor I. Géza megszerezte a magyar trónt, László herceg lett. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után Lászlót választották királlyá.

Az ő feladata lett az ország belső rendjének megszilárdítása és a külső határok biztosítása. A külső támadásoktól zaklatott országban nyugalmat és rendet teremtett. Törvényeivel, melyek a magyar jog legszigorúbb törvényei, megerősítette a megrendült vagyonbiztonságot. Nem kímélte az előkelő és a gazdag embereket sem.

A rendkívül szigorú törvények ellenére emlékét legendák, falfestmények tucatjai őrizték meg. Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Vigasztalta a bajtól sújtottakat, fölemelte az elnyomottakat az árvák kegyes atyja volt. Az ország minden lakosa csak kegyes király néven emlegette.

1091 tavaszán Zvonimir horvát király özvegyének, Ilonának a kérésére (testvérének) László sikeres hadjáratot vezetett Horvátországba: ez a területfoglalás a Magyar Királyság leginkább maradandó szerzeménye lett. Horvátország külön ország maradt, ám a Szent Korona része lett, s a mindenkori magyar királyokat teljes természetességgel ismerte el urának.

A kun és besenyő betörések tapasztalatai arra bírták Lászlót, hogy a végeket megerősítse. Az elnéptelenedett területekre új telepeseket hozott, lerakta alapjait az ország közigazgatási rendszerének. Az őt követő Kálmán királlyal építették ki a 72 vármegyéből álló vármegyei rendszert.

A szent király életét számos legenda örökítette meg. Ez a legendakör az egyetlen, ami magyar eredetűként templomainkban a mai napig fennmaradt szerte a középkori Magyarország területén.
1068-ban az erdélyi Doboka megyében levő Kerlés hegy melletti kunok elleni ütközetben László döntő szerepet játszott a győzelem kivívásában. Ő volt a csata főhőse, különösen az által, hogy az egyik menekülő kun vezért, aki egy magyar lányt vitt magával, üldözőbe vette, legyőzte, és a lányt kiszabadította. E hőstett valóságos legendával fonta körül alakját, s a következő századokban számtalan templom falán megfestették.

Imáinak hatásossága nyilvánul meg az alakját körülölelő legendákban is: az üldöző ellenség előtt a szikla meghasad (Tordai hasadék), éhező katonái táplálására szarvascsordák jelennek meg, imájára víz fakad a sziklából, az ellenség által eldobott aranypénzek kővé változtak ( nummulites kagylók).
Ugyanígy lesz a Szent László tárnics fűszál (genciána) gyógyír a pestis ellen.

Az ő uralkodása alatt avatták az első magyar szenteket: Gellért püspököt, I. Istvánt, Imrét. Ezzel a magyar népnek a saját nemzetéből adott szent példaképeket.
László 1095-ben egy csehországi hadjáratra készülve hunyt el betegségben.

Szent Lászlót tulajdonképpen maga a nép avatta szentté, mielőtt az egyház hivatalosan megtette volna. Seregestől keresték fel a sírját, nemcsak a gyógyulást, vigasztalást óhajtók, hanem a vitában álló peres felek is. A csodálatos gyógyulások híre gyorsan terjedt. A szent király ereklyéibe vetett bizalom egyre növekedett; szokássá vált, hogy itt döntsenek el nagy fontosságú pereket, és László oltára előtt tegyenek esküt. Holttestét utólag Nagyváradon, Erdélyben helyezték végső nyugalomra.

Hivatalosan III. Celesztin pápa 1192-ben iktatta Lászlót a szentek sorába. Szent László kultuszát a másik lovagkirály, Nagy Lajos teremtette meg.

Szent László király kétszer nősült. Második házasságából született Piroska (Priszka, Priske) nevű lánya, későbbi bizánci császárné, akit szintén szentté avattak.

A Kárpát-medencében 19 település viseli Szent László királyunk nevét.
A hozzánk legközelebb álló településen, Vácszentlászlón is úgy tartja a legenda, hogy a Hajta patak egyik forrása is Szent László lovának patája nyomán fakadt.

Ének Szent László királyról-részlet

Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!
Magyarország édes oltalma,
szent kerályok közt drágalátus gyöngy,
csillagok között fényességes csillag.

Szentháromságnak vagy te szolgája,
Jézus Krisztusnak nyomdoka követi,
Te szent léleknek tiszta edénye,
Szíz Máriának választott vitéze.

Lejegyezte: Buborék

Árpád-ház

Szt.László

Szent László

Csiby monogram