Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Gyönyörű napsütéssel köszöntött ránk Urunk megtestesülésének hírüladásának, vagyis: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, azaz március 25-e! A ragyogó márciusi verőfényen túl, ez az a nap, mikor Mária Országának (még) hívő magyarjai Jézus fogantatását ünnepeljük. Erről szeretnék röviden beszélni! Egyrészt azért, mert hívő magyar vagyok és számomra fontos, másrészt pediglen azért, mert csakúgy fontosnak tartom, hogy ebben az elgépiesedett és digitalizált XXI. sz-i fogyasztói társadalmunkban is megőrizzük hagyományainkat!

Nos... Még mielőtt rátérnék Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére, szót kell röviden ejtenem arról is, hogy tegnap, március 24-én volt Gábriel Arkangyal napja! Miért fontos ez? Mert Gábriel (Gábor) arkangyal, Isten küldönce az, aki a „jó hírt”, az evangéliumot hozza a gyermektelen asszonyoknak. Nemcsak a keresztényeknél, hanem már a zsidóknál és később a muzulmánoknál is nagy becsben áll. Ő jelentette meg Keresztelő János és Szűz Mária születését. Az utóbbiról az Arany legenda tudósít apokrif újszövetségi iratok nyomán.

Gábrielnek tartják a keresztények azt az égi hírnököt, aki Jézus születését meghirdeti a pásztoroknak, és Jézus üres sírjánál az odaérkező asszonyoknak bejelenti Isten fiának föltámadását. Gábriel azonban leginkább arról nevezetes, hogy ő közölte Máriával a hírt, mely szerint a Szentlélek által a Messiás anyja lesz. Ebben az epizódban Gábriel név szerint is szerepel (Lk 1, 26–38).

Az angyal látogatása a keresztény művészet egyik legkedveltebb témája (Angyali üdvözlet). A nyugati művészetben Gábrielt többnyire úgy ábrázolják, amint kezében liliomszállal, vagy Anjou-liliomos pálcával fél térdre ereszkedve köszönti Máriát, és a pálcáról az Ave Maria („Üdvözlégy, Mária!”) köszöntés kezdőszavaival teleírt szalag tekeredik le.

Ennyit hát Gábrielről, aki hírül adta Urunk megtestesülését Máriának! S ezzel el is érkeztünk Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának (Annuntiatio Beatae Mariae Virginis) ünnepéhez!

Jézus fogantatásának ünnepe. Régi magyar neve, Gyümölcsoltó Boldogasszony, és a hozzá fűződő gazdag hiedelemanyag mutatja, hogy az oltás, szemzés hagyományos napja volt e tájon, magyariak földjén, a széles Kárpát-Hazában. A néphit szerint azért, mert Mária is ezen a napon fogadta méhébe Jézust. Racionális elme nem látja itt az összefüggést, de lelkünk mélyén tudunk róla.

Az ünnep ihleti az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat. Már Temesvári Pelbártnál olvassuk azt a jellegzetesen franciskánus-népies hagyományt, hogy aki Gyümölcsoltó napján ezer üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóravaló kívánsága.

A hagyomány máig él. Kiskunfélegyházán és közelében, a ferencszállási Szentkút tanyavilágában, hasonlóképpen a palóc Hangonyban manapság is ezer üdvözlégyet a palóc Eperbocson, Bátorban és bizonyára még más környező falukban pedig ezer Úrangyalát szoktak Gyümölcsoltó vigíliáján az angyali üdvözlet emlékezetére végezni. Az ájtatosság alkonyattól éjfél utánig tart.

Ennyit hát, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáról. Remélem, volt, akinek tudtam újat mondani, illetve aki már birtokában volt eddig is eme ismereteknek, kedvtelve elevenítette fel tudását most!