Nagyböjt

A nagyböjti idő hamvazószerdától nagycsütörtök estig,a szentmise megkezdéséig tart.
Ez a keresztények számára bűnbánati időszak,amely alkalmat ad a lemondásra,a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődére,hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának,a húsvétnak a megünneplésére.
Mivel a vasárnapokat az Egyház nem számítja böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.
Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz, ami ezeknek a jelentőségét hangsúlyozza. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.
A nagyböjt liturgikus színe a viola,mivel bűnbánati időszak!!!
Minden napnak saját miseszövege van. A templom-a IV.vasárnap illetve a két főünnep kivételével-nem díszíthető virággal,az orgona csak az ének kíséretére van engedélyezve.Lourdes-i stáció
A misében elmarad az öröm éneke,a Glória,nincs Alleluja –kivéve
Szent József és Gyümölcsoltó Boldogasszony Főünnepén-helyette a komoly hangú Traktust énekeljük,vagy az evangélium előtti verset.
Ezek mind a komolyság és bűnbánat szimbólumai,hogy a hívő ember a csönd és az egyszerűség által lelki megtisztulás lehetőségét elnyerje.
Az egyház hamvazószerdára és nagypéntekre rendel szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk.
E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

Keresztény ember nagyböjt idején nem rendez hangos mulatozást és nem is vesz részt rajta!