Árpád-házi szentek Dányban I.

\"Árpádházi szentek, szent magyar királyok,
áldva, kegyelettel gondolunk ma rátok,
virrasztó szemekkel könyörgünk hozzátok:
szent csodáitokkal mentsétek hazánkot!...

Isten-verte rosszak Mennyt tagadó bűne!
Mivé lett Király Úr ezeréves műve?...

Erzsébet jósága? Margit mártírsága?
Piroska példája? - Árpád drága vére
áldva néz föl rátok, föl a magos égbe,
mai magyaroknak szétszórt árva népe...\"

/részlet: Petry Béla: Árpádházi magyar szentek – rajzos írása, albumából/

Szent István

Dányban öt Árpád-házi szentet találhatunk megörökítve, római katolikus templomában és terein.

A Szent Jakab templomban öt magyar Árpád-házi szent életnagyságú képét láthatjuk bevilágító ablakain, továbbá a templomban már megörökített két szent szobrával találkozhatunk két terén.

A templom festett, ólomüveg ablakait Kopp Ferenc iparművész készítette Csiby Mihály tervei alapján. Az első ablak 1959-ben készült el, majd fokozatosan a többi is az elkövetkező években.

Ami a dányi templomot sok más nevezetessége mellett érdekessé teszi az, hogy Árpád-házi szentek látványában bővelkedik.
Mint köztudott az Árpád-ház több szentet(tizennégy) és négy boldogot hagyott az utókor számára.

Szent István élete

A templomban az oldalbejárati ajtó mellett, a bal oldali ablakon látható Szent István.
969-ben született, első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzseket, a Kárpát- medencei lakosságot uralma alá hajtja. Megalapítja a keresztény magyar államot, írásba foglalja törvényeit.

István születésekor a török eredetű Vajk (hős, vezér) nevet viselte. Megkeresztelve (994-996 közt) István nevet az első keresztény vértanú után kapta, vagy apja, Géza kereszténységben kapott nevét örökölte ( Sztephanosz, magyarul István). István származása alapján Géza fejedelem fia, nagyapja Taksony (Solt), dédnagyapja Árpád, a honalapító volt.

István 996-ban feleségül vette II. Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II.Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát. A házasságtól a német udvar a kereszténység gyors terjedését várta, minek érdekében minden segítséget megadott Istvánnak.

István egész uralkodását a Kárpát-medence egységének a megteremtése, illetve a kereszténység elterjesztése jellemezte. Legyőzte belső ellenségeit, szigorúan , vasmarokkal teremtett rendet az országban, hatalmát megerősítette. A szomszéd népekkel békés kapcsolatra törekedett, de ha kellett képes volt megvédeni országát a külső ellenségektől (besenyők, németek).

A fejedelem Istvánt 1000 környékén koronázták királlyá, a pápától kapott koronával és apostoli áldásával.
Magyarország belépett a a nyugat európai keresztény nemzetek sorába, de mellette megtartotta függetlenségét.

Uralkodása alatt az ország területén püspökségeket szervez, apátságokat, kolostorokat alapít, a falvakban templomokat építtetett, az országot egyházmegyékre osztja.
Az ország egybentartása és működtetése végett szigorú törvényeket alkot, melyeket írásba foglalnak.
Uralkodása alatt több merényletet is elkövetnek ellene, melyeket szigorúan megtorol. 1038-ban természetes halállal hal meg.

I.László magyar király 1083-ban pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok, előkelők jelenlétében I. István király ereklyéit a Székesfehérvári Bazilika oltárára emelte, ami I. István király szenté avatását jelentette. Ezzel ő lett az első magyar katolikus szent és egyben szent király. Szent Istvánt a katolikus és ortodox hívők is szentként tisztelik.

Egykor a katolikus magyarság néphimnusza volt a Szent István királyhoz című," Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga" kezdetű ének:

Szent István királyhoz

Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha országunk istápja!
Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván.

Rólad emlékezvén csordúlnak könnyei,
Búval harmatoznak szomorú mezei.
Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,
Nem szünnek iszonyú sírástól szemei.

Virágos kert vala híres Pannónia
Mely kertet öntözé híven Szűz Mária
Kertésze e kertnek István király vala:
Behomályosodott örvendetes napja.

Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,
Hozzád fohászkodunk árva maradékid.
Tekints, István király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országodra.

Reménységünk vagyon benned s Máriában,
Mint magyar hazánknak hív királynéjában.
Még éltedben minket ennek ajánlottál,
És szent koronáddal együtt feláldoztál.

(névtelen 16. sz.)

lejegyezte, és fotók: Buborék

Szent IstvánSzent István 02Dedikáció