Itt vagyTartalom / Dány barokk emlékei
Dány barokk emlékei
1746-ban Grassalkovich Antal 200.000 ezer forintért vásárolta meg Dányt Stahrenberg gróftól.
„Nemcsak egyszerű jelentéktelennek látszó személyváltás következett be Dány életében, hanem egy fejlődést megindító, barokk szellemmel töltekezett élet, természetesen a maga provinciális méretében.”(Kozár Gyula 62.o.)
Grassalkovich Antal (1694-1771) mint annyi más birtokán , Dányban is a szőlőket 6 éven keresztül mentesítette a dézsma alól, a jobbágyoknak hitelbe adott lovakat, 6 Forinttal továbbá 6 mérő búzával és épületfával segítette az új házat építőket. Az ő ösztönzésére épült meg az egykori Fő utca régi házainak egy része. Mint vallotta: „A jobbágy anyagi gyarapodása a földesúr legfőbb érdeke is.”
1728-ban 45 családi közösség élt Dányban. 1760-ban már 95 családi gazdaság található Dányban, mely 1770-ben 116-ra nő. 1771-ben a falu lélekszáma 928 fő.
Grassalkovich birtokain barokk stílusú templomokat építtet, a meglévőket felújítja, átépítteti. Barokk stílusú Nepomuki Szent Ferenc, Szentháromság szobrokat, kereszteket emeltet. A templomokat barokk stílusú kegytárgyakkal látja el: úrmutatók, kelyhek, ereklyetartók, miseruhák stb.
A dányi templomot 1776-ban felújítatja, megnagyobbítja, a barokkos templomot toronnyal egészíti ki. Ez a templom 1903-ig állt, amikor is természeti károk miatt az épület veszélyessé vált, ezért bezárták, majd lebontották. A jelelegi, 1909-ben épült neogótikus templomunk egyik nevezetessége az 1786-ban - Nagy József dányi plébános által - öntetett 80kg-os Szent József lélekharang. A barokk mintákkal díszített kis harangunkon láthatjuk Szent Józsefet vándorbottal a kezében, karjában a kis Jézussal.
Grassalkovich Antal művészetet és egyházat pártoló tevékenysége birtokain, így Dányban is követőre talált. Községünkben az 1705 körül született Menyhárt György és családja vállalta fel a falusi mecénás szerepét.
Az 1760-as összeírás szerint a Menyhárt család 240 mérős föld (kb.120 hold), 12 igás ökör, 5 igás ló, 4 fejős tehén, 4 csordára járó meddő tehén, 2 kijáró tehén, 4 csikó, 2 db. két évesnél idősebb disznó és 50 fejős juh tulajdonosa volt. Ez az anyagi háttér biztosította a család számára a mecénási szerepet.
1750-ben Menyhárt György a falu határában, a Kókára vezető út mellett az 1712-es pusztító mirigyhalál emlékére egy kápolnát építtetett. A Szent György tiszteletére emelt kápolna kőből épült, teteje zsindejes volt. (Szájhagyomány szerint ,az egykori törökkori templom romjait is felhasználták.)A kápolna az egykori Kókára vezető út mentén állt, szántóföldekkel , réttel, kenderföldekkel körülvéve.
A XVIII. században az ország több településén is emléket állítottak a dühöngő pestis járvány elmúlásának, út menti keresztek, kápolnák építésével. Ezeket általában a betegségek elleni védőszentek tiszteletéra emelték: Szent Sebestyén, Fábián, Rozália, Rókus stb.
A dányi Szent György kápolnáról sajnos nem maradt fel rajz, vagy festmény, de a kor divatja alpján feltételezhető, hogy barokkos stílusban, csúcsos homlokzattal épülhetett, talán harangtoronnyal. Örök rejtély marad, hogy a kápolnában volt-e harang, a falat díszítette-e Szent György oltárkép, volt-e miseruha, Szent György napján tartottak-e misét, volt-e kőrmenet?
A kápolnát 1849-ben Jellasics horvát altábornagy katonái feldúlták,tetőjét, ajtaját elhordták,oltárát összerombolták, ereklyéit szétszórták.
1873-ra a kápolna állagromlás miatt a föld színével vált egyenlővé. Köveit a lakosok a temetőbe hordták, hogy majd ott egy újat építenek. Ez sajnos csak terv maradt…
A kápolna építésre ki és mi indítatta Menyhárt Györgyöt utólag nehéz kideríteni. Lehetséges , hogy a környező településeken láthatott példát, de az is lehet, hogy ez időtájt Szegvárról Dányba került Fekete Imre plébános is támogatta erkölcsileg.
Menyhárt Györgynek 1733-ban fia született, ifjabb Menyhárt György .
1757-ben id.Menyhárt György egy barokk stílusú kőkeresztet állítat a Fő utcán, feltehetőleg a török alatt épült fatemplom helyére.
A kereszt állítása idején Szikoray Miklós a falu plébánosa, ki tudós pap hírében állt. Előzőleg Galgamácsán, Veresegyházán, Tápióbicskén teljesített szolgálatot. Talán az ő sugallatára is készülhetett a szobor. A többször felújított kereszt jelenleg az Új iskola melletti parkban áll.
A következő barokkori emlék 1765-ből származik. A „Georgius Menyhárt fiesi curavit 1765” feliratú szöveget olvashatjuk a barokk vonalvezetést tükröző egyházi kehely talpán. A kehely jelenleg is használatban van templomunkban.
1772-ben került felállításra a Fő utcai patak forrása közelében, a Menyhárt család házával átellenben, Nepomuki Szent János szobra.
„Sima, fehér oszlopon áll a kis kőszobor. Bal kezében tartja a kalapját és a feszület szárát, melynek feje jobbján nyugszik.”
A pár éve megrongált szobor talpazatának tábláján olvashatjuk Menyhárt György nevét.
A Szent János szobor állítása idején Tóth Tamás volt a falu plébánosa. Az ő idejében 1774-ig szűnt meg a mai templom környékén a temető, és létesült az új.
Idősebb Menyhárt György 1786-ban hunyt el, kb. 81 évet élt. Fia, Ifjabb Menyhárt György( 1733-1792) 59 évet élt, hat évvel élte túl édesapját. Feltételezések szerint ezért a kápolnát és a keresztet az idősebbik Menyhárt építtette, míg a János szobrot és a kelyhet az ifjabbik hagyta az utókorra.
A barokkori kereszt épségben áll, a kehely jelenleg is használatban van, a kápolna csak emlékekben él, Szent János szobrunk jelenleg még megcsonkítva áll, de így is hálásan gondolunk falunk egykori mecénásaira!
Forrás:
Kozár Gyula : Dány község helytörténeti élete
Kapcsolódó írás: www.danyikronika.hu/node/3755
Lejegyezte: Buborék
- A hozzászóláshoz belépés szükséges