Advent

Az új egyházi év kezdete.
Az advent a latin Adventus Domini,az Úr eljövetele kifejezésből származik.A magyar nyelv Úrjövetnek is nevezi ezt az időszakot.
Adventben a keresztény ember karácsonyra,Urunk születésének ünnepére,de egyben Krisztus második eljövetére is készül.
Az első vasárnap mindig a Szent András apostol ünnepéhez (nov.30.)legközelebb eső vasárnap.
Az adventi időszakot 1570-ben V.Piusz pápa tette kötelezővé az egész egyházban,és rendelkezése ma is érvényben van.
Az Úr eljövetelére a keresztény ember bűnbánó lélekkel készül,így advent-amely korábban böjti idő volt-a nagyböjthöz hasonlóan bűnbánati időszak,ezért a liturgikus színe a viola-lila.
A katolikus templomainkban ebben az időszakban visszafogottan díszítik virággal az oltárt,az orgona csak az ének kíséretére szorítkozik.
Adventben nem éneklünk Dicsőséget,kivéve november 30-án és december 8-án.
Ezek a várakozó komolyság jelei.
Advent 3.vasárnapja Gaudete-vasárnap,öröm vasárnapja,ekkor gyújtjuk meg az koszorún a rózsaszín gyertyát,ami az ünnep közelettét jelzi.
Eredetileg a Mária-tisztelet egyik megnyilvánulásaként vált szokássá az adventi hétköznapok különleges hangulatú,lelkünket éberségre hívó hajnali miséje,a rorate,amit angyali vagy aranyos misének is hívtak,és Szűz Mária tiszteletére ajánlottak. Keresztény ember advent idején hangos mulatozást,táncos összejövetelt nem tart.