Itt vagyTartalom / Szent István vagy új kenyér ünnepe?

Szent István vagy új kenyér ünnepe?


Beküldte detto - Ekkor: 2010 August 19

Augusztus 20-ról eszünkbe jut Szent István, az államalapítás, az új kenyér, az alkotmány és a Szent Korona ünnepe. Ennek oka, hogy korántsem hosszú múltra visszatekintő nemzeti ünnepünket a 20. században minden politikai rendszer a saját elképzelései szerint alakította.

Kevés ünnep van, amelynek annyi elnevezése alakult ki, mint augusztus 20-nak. A kifejezések szaporodása az elmúlt ötven év termése, a második világháború előtt szinte egységesen a Szent István-nap szóhasználat dominált. Miután az ünnep a körmenetből nőtte ki magát, az elnevezés adta magát. A Horthy-rendszerben annyi változás történt, hogy kibővítették az ünnepnapok számát és Szent István-hétnek nevezték a programdús megemlékezést.

1945 után már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. Kezdetben csak a szent jelző fogyott el István király neve előtt, majd 1948-ban felütötte a fejét az új kenyér kifejezés, ezt pedig az alkotmány ünnepe követte. A jelenség magyarázata, hogy a kommunisták meg akarták fosztani az ünnepet katolikus múltjától és ettől független, a többség számára elfogadható megnevezést kerestek. Először az új kenyér ünnepe bukkant fel. Az elfelejtett aratóünnepségek propagálása nem a kommunisták ötlete, már a 20. század legelején mozgalom indult a népszokás érdekében. Az új kenyér kifejezést a Horthy-rendszerben is használták, ez sem volt újdonság. Azonban akadt egy jelentős különbség a korábbi és a kommunista gyakorlat között: míg az elődök az új kenyér elnevezést kiegészítésnek szánták, addig a Rákosi-diktatúra az ünnep átformálására használta, az elnevezést kötelezővé tette.
A diktatúra saját gyártású elnevezése az alkotmány ünnepe. 1949-ben lépett életben a legfőbb törvény, s mivel az elnevezés saját fejlesztés volt, a hatalom birtokosai előnyben részesítették az új kenyérrel szemben. Többféle verziója alakult ki: az alkotmány évfordulója, az alkotmány napja vagy akár a népi hatalom ünnepe. A hetvenes években új divat ütötte fel a fejét: augusztus 20-át hármas ünnepként jellemezték, a fent említett két elnevezés mellett újból megjelent István király neve is. Első királyunk és munkássága több formában köszönt vissza, a leggyakoribb az államalapítás kiemelése volt. A fenti sorokban viszont megbújik egy másik új szereplő: a semleges augusztus 20. elnevezés.

A rendszerváltás után megmaradt a sokszínűség, az alkotmány ünnepe talán a legmegkopottabb a sorban, helyette Szent István személye kapott újból jelentőséget. Azért az ezredforduló vége is tartogatott egy – ez idáig utolsó – újítást, megszületett a Szent Korona ünnepe, bár használata nem tudott valódi gyökeret verni.