Az egykori irredenta emlékművek

1921.január 16-án avattak először szobor együttest Budapesten az I. világháború után, a trianoni békeszerződés aláírását követően alig több mint fél évvel.
NyugatDél

Több mint nyolcvanezer ember szorongott a Szabadság téren megtartott szent misén, amely után felavatták az úgynevezett irredenta szobrokat. /irredenta=megválthatatlan, visszaszerzendő, területek visszacsatolása/

A művészeti alkotások felállításának az volt a célja, hogy erősítse az elszakításra ítélt országrészek egybetartozásának gondolatát. A szobrok igazságot követeltek!
Az elcsatolt országrészeket, az égtájak szerint megjelenítő szobrok a kor legjobb szobrászainak alkotásai voltak.

Az „Észak”című emlékmű főalakja 3m magas, keresztre feszített Hungária . A hozzá simuló fiú a tót nemzet ragaszkodását jelképezi a régi anyaországhoz. A kettő egységét kivont karddal előretörő kuruc alakja védi, emlékeztetvén arra, hogy a magyar szabadságért Rákóczi hadaiban tótok is küzdöttek. Alkotója Kisfaludi Strobl Zsigmond.

A „Dél”című szobron magyar férfi karddal és a magyar címerrel díszített pajzzsal védőleg áll a Délvidéket jelképező sváb leány védelmére. Az előtte lévő búzakévék a Nagy-Magyarország éléstárát, a Bácskát és Bánságot jelképezik. Szetgyörgyi István műve.

A „Kelet” című szobron az ősi magyar erőt megtestesítő Csaba vezér a megtorlás pillanatát várva felszabadítja a bilincsekbe vert, Erdélyt jelképező-kékben az országrész címerét görcsös reménységgel szorító- alakot. Pásztor János műve.

A”Nyugat”című szoborcsoporton az ifjú az elszakított nyugati vármegyéket jelképezi. Térdre hullva borul a magyar szent Koronára, s míg jobbjával a nyugati vármegyék címerpajzsát öleli magához, addig baljával görcsösen tartja a magyar kettős keresztes pajzsot. Fölötte áll a Hadúr alakja, kezét nyugtatva az ifjú címert szorító karján-jobbjában védően tartva a nemzet pallosát. Arcán kemény dac, hit és önbizalom. Lábainál szárnyait repülésre tárva a Turul. Sidó Ferenc alkotása.

A jelképek magyarázata:

Hungária: Ő Magyarország védőszentjének, Szűz Máriának és a pogány „ősanyának” sajátos keveréke, az ezeréves Magyarország szimbóluma.

Hadúr: a bosszúállás – szintén pogány eredetű- istene.

Turul: Az Árpádok totemállatának tartott madár, a millennium idején vált az ország ezer évének jelképévé. ( A Turult egyébként szinte mindig széttárt szárnyakkal ábrázolják. Vagy felszállni készül, s ilyenkor kardot tart a karmai közt, a közeli bosszút jelezve, vagy védően borul valamilyen, az ország integritását jelképező tárgy, általában a Szent Korona fölé.

Az egykori Szabadság téren ilyen sorrendben álltak a revíziós szobrok:
(revízió= elmélet felülvizsgálata)
Balról-jobbra: Nyugat, Észak, Kelet, Dél.

A szobrokat 1945 augusztus 16-án bontották le, két nap alatt. Majd felállították a mai napig ott álló szovjet emlékművet, az obeliszket.

Egyesek szerint összetörték őket, mások szerint valahol még egészben vannak. Tény, hogy a mai napig egyik szobor sem került elő.

Befejezésül egy vers:

Öreg magyar fa

Hegyek között dombtetőn,
A falu felett figyelőn
Századokig dalt hallgatott,
Magyar szívvel álmodott

Mélázva pihenő öreget,
Játszva nevető gyermeket
Őrzött hűsítő árnyéka,
Madárfészket tartott ága

Szélben suttogott levele,
Gyökere a földet ölelte
Makacsul kapaszkodott,
Ezernyi vihart kiállott

Idegenek verték baltával,
Faluját lőtték puskával
De ő minden vészt kiállt,
Sok bujdosó alatta hált

Határkövet tettek mögéje,
Többé nem ültek melléje
falu helyén égő rom halom,
Körötte száz-szám sírhalom

Elhallgattak a régi dalok,
Szétfoszlottak az álmok
Lombtalanul pihen ő már,
Ezer évig is, ha kell vár

Hegyek között dombtetőn,
A sírok között őrködőn
Áll a magyar dalra várva
Az öreg árva, a Magyar Fa

Folyt. hamarosan

Lejegyezte: Buborék

KeletÉszakAz egykori Szabadság térA jelenlegi Szabadság tér