Az 1849-es tavaszi hadjárat dányi vonatkozásai

1848-as emlékmű DánybanA dicsőséges , győzelmes ütközetek sorozatát hozó , sikeres tavaszi hadjárat 1849 április 02-től május 21-ig tartott.

Az 1848-49-es szabadság harc kezdetéről röviden:

-1848 szept.11-én Jellasics horvát bán közel 50 ezer fős seregével lépett Magyarország területére.

-Szept.29-én Pákozdnál a magyar sereg megállította Jellasics támadását.

-Októberben, a császári csapatok szerb és román erőkkel megerősítve, fegyveres támadást indítottak Délvidéken és Erdélyben.

-Decemberben általános támadás indult Magyarország ellen. A magyar haderő vereséget szenvedett.

-1849 februárban, a Henryk Dembinszki vezette magyar fősereg már támadott, de febr.26-27-én Kápolnánál vereséget szenvedett.

-Március közepére Bem tábornok csapatai visszafoglalták Erdély nagyrészét.

-A tavaszi hadjárat márc.25-ével nyit, mikor is Losoncról kikergetik az osztrák helyőrséget.

Az első komoly összecsapás Hatvannál volt ápr.02-án . (Kossuth a Kókai kápolna dombról nézte.)

Április 4-én Klapka csapatai Jellasics utóvédjével ütköztek meg Tápióbicskénél. Damjanich honvédjei szuronyrohammal foglalták vissza a Tápió hídját.

Windisch-gratc 40 ezer fős serege április 6-án Isaszegnél került szembe a magyar fősereg 24 ezer főt számláló csapatával.
A csata elején Klapka ingadozó zászlóaljait, a főparancsnok Görgey segítségével rendezte, majd Damjanich embereinek kitartásának és a Dány felől időben beérkező Aulich vezette 2. hadtestnek köszönhetően a csata magyar győzelemmel végződött.

Az osztrák seregek Schlik vezetésével március végén Dányban tartózkodtak négy napon át. Április 1-én indultak Hatvanba és ott 2-án megütköztek a magyarokkal.

Az április 4-i Tápióbicskei csata után alig néhány napi lélegzetvétel után, 5.-én Jellasics ellenséges hadereje, mintegy 30 ezer katonával lepi el Dány környékét, hogy másnap hajnalban Isaszeg alá vonuljon. Minden elhajtható jószágot magukkal vittek. A Szent György kápolnát feldúlták, faanyagát eltüzelték, oltárát összetörték, a szent ereklyéket szétszórták.

Jellasics után megérkezett a magyar hadsereg 2. hadteste.
Görgey Artúr főhadiszállása Dányban volt, vezérkari főnöke itt tartózkodott, de ő maga az isaszegi összeütközés kezdetét Kókán várta be. Április 6-án az 1. és 3. hadtest, Klapka és Damjanich vezetésével összecsaptak Jellasics seregével. A két vesztésre álló hadtestet a Dányból érkező öntevékeny Aulich Lajos segítette győzelemre.

A magyar sereg több órás viadalban győzött Damjanich, Görgey, Aulich, Klapka, Gáspár, Kmetty és Nagy Sándor vezetésével és Wysocki József 3 lengyel légiója segítségével.

Április 7-én két fő honvédet temettek el Dányban. Az egyik Hegedűs György, 26 éves Zsólyom megyei honvéd és egy másik névtelen 25 éves honvédet az isaszegi csatából.

Egy Jankó nevű főhadnagy a dányi plébánián feküdt sebesülten. A Damjanich u. 14. szám alatti házban gyűjtötték össze az isaszegi csata sebesültjeinek egy részét.

Az országgyűlés 1848. júl.11-én Kossuth Lajos indítványára 200 ezer újoncot ajánlott meg a honvédő magyar sereg számára. Az 1848 szept. 16-án hozott országos rendelet értelmében a községeknek minden 127 lakos után két újoncot kellett kiállítaniuk. A bevonulási rendszer lehetővé tette, hogy a gazdák katonaköteles fiuk helyett pénzért mást állítsanak.

Dányból 180 férfi, mint gyalogos nemzetőr szolgált a hadseregben. /Galgóczy I.k 226./ A nemzetőrökből utólag egyet sikerült úgy-ahogy azonosítani: Szabó István (született:1899, Dány; apósa Bense József) nagyapja részt vett az 1848-49-es szabadság harcban.
A dányi temetőben van eltemetve Dány egykori plébánosa Mihályik Ignácz, ki honvédként részt vett a szabadságharcban.

Mihályik Ignác sírjaMihályik Ignác sírköve

Dány lakossága 1849-ben 1473 fő körül volt.
A lakosság számához képest a honvédek aránya igen magas. (1704-ben a kuruc seregben 13 dányi harcolt.)
1849-ben Dányban 230 főt temettek el. Az előző és a következő években általában 70-80 főt temetett a falu lakossága. Az 1949-es nagyszámú temetés oka valószínűleg a szabadság harc áldozataira vezethető vissza.

Damjanich 1849 áprilisában, minden forma nélküli rövid eljárással főbe lövette a tápiószecsői és kókai plébánost, mint hazaárulókat, mivel azok egy megadásra felszólító körlevelet a templomban a híveknek felolvastak.
Hoernegger Antal kókai plébánost a szentkirályi erdő szélén, ahová tulajdon kocsijával vitték ki golyó által kivégeztetett és a helyszínen eltemették ápr.7-én.(A kókai lakosok 1850-ben a kókai sírkertbe újratemették.)
Damjanich a a szecsői plébános kenyerét ette, a borát itta. Az anekdota szerint ezt mondta a plébánosnak: „Az úr gazember! Ha még két ember vallja, hogy az úr ezt prédikálta, tudja meg, hogy megszűnik létezni!”

A Dány környéki kitérő után folytatva a tavaszi hadjárat eseményeit:

-Április 10-én Damjanich katonái bevették Vácot.
-Április 19-én Nagysallónál szétverték a császári hadtestet.
-Április 26-án Görgey csapatai felszabadították Komáromot.

Április 19-én az országgyűlés elfogadta a Függetlenségi nyilatkozatot, amely kimondta a Habsburg ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Kossuthot kormányzó –elnökké választották.

-Görgey május 21-én indította meg a Budai vár ostromát és 17 nap alatt foglalta el.

Mint a végkifejletből tudjuk, a szabadságharc mozgatója, a nemzeti önállóság és a nép felszabadításának eszméje elbukott.

Lejegyezte: Buborék

Alapforrás: Kozár Gyula:Dány község helytörténeti élete

Köszönet: Tóth Józsi bácsinak

Görgey ArthurKlapka GyörgyDamjanich JánosAulich LajosGörgey temetéseTavaszi emlék hadjárat 2009 DányIsaszegi csata 02Az Isaszegi csata térképeAz Isaszegi csata leírásaIsaszegi csataIsaszegi csata emlékmű Gödöllőn