Mesélnek a csillagok III.

Csaba királyfi a Hadak ÚtjánDerült, holdtalan éjszakán a megszámlálhatatlan sok tűhegynyi, ragyogó, pislákoló csillag között mesebeli látványt nyújt az egész égbolton átívelő, derengő fényű ezüstös fátyol, amelyet a népnyelv Tejútnak nevez.

A Tejutat sok szép magyar monda örökíti meg.
Az embereket mindig is foglalkoztatta a Föld és az Ég közepének gondolata. A magyar hagyományban az Ég közepe, az Ég Köldöke a mindig mozdulatlannak tűnő Sarkcsillag. A Sarkcsillagtól a Földig képzelt függőleges tengely a Világtengely, az Égig érő fa, a Tetejetlen fa, Isten fája, a Világ közepe.

Tejút a Földről

Most pedig nézzünk körül a Tetejetlen fáról:

A Tejút ősi magyar népi elnevezése a csillagképek közül az egyik leggazdagabb.
A végtelen, csillogó országutat sokféle néven említették:Éjszakai Szivárvány, Tündérek útja, Tündérek járása, Hadak útja, Ezüst út, Lelkek útja, Szépasszony vászna, Szalmás út, Zarándokok útja,stb.
A Hadak útja, a Tejút ezüstös sávjához fűződő egyik legszebb és legismertebb ősi székely eredetű monda . A Hadak útja történet szerint Csaba királyfi az apjának Attila hun királynak halála után kitört testvérháborúban csatát vesztett, és Bizáncba menekült. Seregének egy részét hátrahagyta, s ők a Csigle mezőn várták visszatérését. Az Erdélyben őrködni hátrahagyott székelyeknek (hunoknak) Csaba esküvel ígérte, hogy veszedelem idején a segítségükre siet. Háromszor kellett a keletre tartó seregnek visszafordulnia. Előbb a föld rengése, az erdők zúgása adta hírül a bajt, egy esztendő múlva a folyamba siető patak s a tengerbe torkolló folyam továbbította a segélykérést, három év múltán pedig már csak a szélvész, a puszták vihara érte utol a legendás hadat. A monda szerint hosszú idő telt el ezután, Csaba is rég meghalt, segítségre már senki sem számított, amikor ismét háború sújtotta a hátrahagyott székelyeket, s a veszély minden addiginál nagyobb volt. A segítség azonban negyed ízben sem maradt el. Ezúttal a székelyek Járó csillaga (Szaturnusz) vitte a veszedelem hírét a Földről az Égbe. Csaba hadai a csillagos égen végigvágtázva érkeztek, majd –sebezhetetlenek révén-teljes létszámban ugyanarra, ugyanoda vonultak vissza, miután az ellenséget megfutamították.
„Mint hallgatag szellemek hosszú sorban vonulnak a csillagos égen végig és leszállnak ott, hol a havasok a kék égig emelkednek. Nincs halandó, ki megállhatna a sebezhetetlenek előtt. Rémület szállja meg a tenger ellenséget, s futnak minden felé. A fényes hadak ösvénye pedig, melyet taposának, eltörölhetetlen marad az égboltozaton: az ő lábaik és lovaik patkóinak nyoma az, mit derült éjféleken, mint tejfehér szalagot látsz tündekleni a magasban…”
(Idézet: Kandra Kabos nyomán)

Szaturnusz

Más elbeszélés szerint Csaba királyfit a Hadak Ura visszaküldte a régi hazába a puszta öreg fejedelméhez, hogy elmondja a magyaroknak: az ezüst patak elindult útjára…
Szálljanak nyeregbe, bontsák ki ostorukat, foglalják vissza Attila elárvult birodalmát!
A hosszú úton nagyon elfáradtak, s már majdnem megálltak, mikor hirtelen megrázkódtak a csikók, aranyszőrű táltosokká változtak, orrlikaikból csillagos tüzet fújtak, s hipp-hopp, felkaptak a levegőbe. A végtelen csillagösvényen vágtattak tovább napkelet felé. Aki látta őket így szólt: - Csaba vitézei! Ők robognak a Hadak Útján! Az árva hunok vágtatnak vissza a pusztába az öreg Nemeréhez.

A hun-székely –magyar mondakörhöz kapcsolódó írást találtam nemrégiben Jókai Mórtól:
„A turul –(sas alakot öltött hadnemtő)¬- volt Attila zászlóin a jelkép. Ugyanezt hordozták zászlóikon a magyarok is egész Gejza fejedelem idejéig. A turul vezette harczaiban Attilát . A turul kereste fel Emőst, az őshazában sátorozó Ügek fejedelem nejét, s álmában megjósolá születendő fia nagy küldetését, hogy tűzfolyó lesz a szülötte, mely messze országokba fog elhatolni. Ezért lett a született fiú neve Álmos.
Álmos az új hazát, mint Attilától rá hagyott örökséget, indul el visszafoglalni egész nemzetestül. A turul mutatja az utat odáig. Mikor a Kárpátokhoz érve, a nép késedelmeskedik, a turul légi tábora, a sasok és keselyűk serege rohan a magyarokra s unszolja a sietésre. Álmos mutatván népének az új hazát, mint Mózes az ígéret földjének határán, eltűnik a történelemből és hagyományból. Fiát, Árpádot a vezérek, paizsra emelve, fejedelemmé teszik; neki hűséget esküsznek, megvágott karjaikból vért bocsátva a közös áldozatserlegbe. Szert kötnek kölcsönösen a fejedelemmel; a nemzet felfogadja, hogy fejedelmeit mindig Árpád ivadékaiból fogja választani, de fenntartja a jogait vele szemben, hogy az elfoglalandó hazát igazságosan osztja fel a 108 nemzetség között, hogy a fejedelem előtt szabad tanácskozása legyen a vezérek maradékainak, s ezzel megveti az első alkotmány alapját. A Csaba- ivadék, a nemzetté felnőtt székely nép, találkozóra megy elébe, s Zandirhám fejedelme alatt szövetséget köt Árpád rokon nemzetével. E szövetség öt pontját kőpaizsokra vésik.
Árpád győz a csatákban; de mielőtt karddal vívná ki a hódítást, elébb meghódolásra szólítja fel az ország egy részének fejedelmét, Szvatoplukot; fehér lovat küld neki ajándékba s kíván tőle viszont földet, füvet, és vizet. Ez a régi scytha népeknél az önként meghódolást jelképezte. Miután a jelképeket megkapta, egész biztonsággal foglalja el az országot, ahogy ezt a régi énekben leírva olvashatjuk: „Emlékezzünk régiekről, Scythiából kijöttekről”.

Egy másik székely monda a Tejutat Szépasszony Vásznának tartja. „ A szépasszony hűtlen lőn kedveséhez. Ez arcul csapta őt, s letűnt a feneketlen kristálytóba, ezt mondván: Várhatsz engem ezer esztendeig! A szépasszony most kedvesét ezer esztendő óta várja, éjjelenként kiteregetve vásznát s estve-reggel a kristálytó vizével öntözgetve azt, mi aláperegvén szüli a harmatot.”

A Csallóközben (Szlovákihoz csatolták) a Tejutat Tündér fátyolnak is hívják: „Élt egy szegény halászlegény, aki beleszeretett a vízimolnár leányába. A molnár hallani sem akart a halászról, mivel gazdagabb kérőt szánt a leányának. Már éppen készültek volna a lakodalomra, amikor a halászlegénynek sikerült megszöktetni a lányt. A menyasszony és a vőlegény rokonsága üldözőbe vette a szerelmeseket, s a lány fátyla, amely menekülés közben beleakadt egy bokorba, nyomra vezette őket. A molnár, amikor rájuk talált, haragjában mindkettőjüket megölte. Ekkor a lányból fehér, a fiúból piros liliom lett, de a gazda azokat is leszakította. A fehér liliom tündérlánnyá változott, felszállt az égbe, ahová magával vitte árulkodó fátylát is. A piros liliom helyén viszont bővizű forrás buzogott fel a földből. A tündérleány azóta is az égbolton úszó fátylán ereszkedik le éjjelenként a forráshoz, hogy szomját oltsa.”

A Csallóközben a Harmatos Út elnevezés is ismert:”Az égen látható út, amin a tündérek forognak meg jönnek le az égbül. Oszt hogy éjjel le ne térjenek az útrú, a mennybül harmat száll alá a csillagokra, hogy a’ látható legyen. Hajnalra meg főszárad, mikorra má’ a tündérek visszamentek az égbe, ezér’ híják harmatos útnak.”
A Tejút kettéválásáról a Hattyú csillagképnél a monda azt tartja, hogy Jézus (más változat szerint Szent Péter) égi útja során egy részeg emberrel találkozott, s kitért annak útjából. Más mondák szerint e helyet Tündérek Fordulójának nevezik. (A szétválást egy csillagközi térben lévő sötét köd fényelnyelő hatása okozza.)

Ide vág egy idézet Jókai Mórtól a tündérekkel kapcsolatban:

„ A tündérasszony régi neve „bába”; innen a szivárvány neve bába-bukra”=”tündérnő szalagja”.
Innen támad a „déli-báb”neve is, melynek eredete a népmese szerint a nap és a tenger kölcsönös szerelme, melyet az apa, a puszta akadályoz. E forró szerelem szülötte lesz a naphoz emelkedő tengert mímelő tünemény: a magyar déli-báb.”

Végezetül, mi a második részben említett „napvágás”?
Egy ősi magyar-székely szokás, melyet az uralkodó megválasztásánál, koronázásánál ejtettek meg.
A megválasztott uralkodó karddal, vagy pallossal a világ négy égtája felé négy vágást végez, jeléül annak, hogy az országot bármely irányból betörő ellenségtől meg fogja védeni.

Remélem, aki végig olvasta a csillagokról összefércelt írást, csillagfényes estéken jobban eligazodik a magyar égbolton! Kellemes keresgélést!

Buborék 2009

Forrás: Várhegyi Péter cikkei
Vinczéné Tarr Judit cikkei
AZ Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képekben /A magyar nép-Jókai Mór/
Kép:A fent nevezett könyvből
http://www.ezis-azis.abbcenter.com -Tejút fotó

Kapcsolódó írás:
http://www.danyikronika.hu/node/2682 Mesélnek a csillagok II.
http://www.danyikronika.hu/node/2667 Mesélnek a csillagok I.