Mesélnek a csillagok I.

A Göncöl és környékének csillagaiNyári csillagfényes estéken a fiam sokszor az eget kémlelte, gyakran kérdezett a csillagokról.
Néha a csillagokból próbált időjárást jósolni a következő napra.
A téli hónapok beköszöntével egy kicsit több szabadidőm maradt, gondoltam feltérképezem a csillagos eget. A kutakodásaim során döbbentem rá, hogy a tudományosan hangzó csillagneveknek milyen sok, szép magyar neve van.
A különféle népek más és más csillagképeket véltek felfedezni az égbolton. Más-más mesék , mondák hőseivel, állatokkal, mosolyt fakasztó, vagy éppen szívszorongató történetek szereplőivel népesítették be a csillagos eget.
Az ősmagyar ég főként a nagy hősök, szentek, tündérek, mesebeli alakok lakhelye, amelyet a Tejút köt össze a Földdel. Szájhagyomány útján terjedő szép és szemléletes csillagnévből több mint háromszázat gyűjtöttek össze a kutatók az elmúlt századokban. A több száz névből legalább néhányat jegyezzünk meg, hisz ez is a múltunk, történelmünk része, ne hagyjuk őket feledésbe merülni!
Egy csillagnak, csillagképnek a Történelmi Nagy Magyarország területén tájegységtől függően több neve és köré fonódó meséje is volt. Pl: Tündérek járása, Tündérfátyol, Harmatlegelő, Szalmás út, Szépasszony vászna stb. a Tejút magyar megfelelői.
A sokat szenvedett „magyar népet a csillagok altatták és költötték, csillagos ég volt az esztendőre szóló naptára, égi órája.”
Az égi abroszunkra írt történetekből gyűjtöttem össze egy csokorra valót. Szeretettel ajánlom mindazoknak, akiket virtuális korszakunkban is ámulatba tudnak ejteni fénylő csillagaink, de legfőképpen fiamnak.
Az ősmagyar égbolt központi csillagképe a Kis- és Nagy Göncöl, valamint a Sarkcsillag. A Göncöl szekér csillagképet általában mindenki ismeri.
A Nagy Medve csillagkép első hét csillagát általában szekérnek nevezik: Illés szekere,Göncöl szekere, Szent Péter szekere, Tündérkirályné szekere,Angyalok hintója stb. A szekér a Nagy Medve része, rúdja a medve farka. Négy csillag a szekér négy kereke, három csillag a szekér rúdja, vagy a szekér elé fogott ökrök.

Kis és Nagy Göncöl a Sarkcsillagggal

A szekér hogy került az égbe? Többféle mondája is fennmaradt. Az egyik változat szerint a részeg embert megátkozta felesége, s az szekerestől az égbe került. Másik változat szerint Illés prófétát ragadta az égbe a tüzes szekér. Legismertebb a Göncöl szekér elnevezés. Ki volt Göncöl? Talán a magyarok ősistene? Nem tudni. Göncöl villámhordó szekerével dübörög végig a Tejúton.
A monda szerint nagy tudású, csodatévő táltos volt, aki a kocsit feltalálta. Beszélt a madarakkal, fákkal, növényekkel. Az emberek közt járva mindenkit meggyógyított a szekerén található gyógyírokkal, de senki sem látta miként halt meg. Úgy vélték az égben tűnt el. Kocsival járt, amelynek mindig görbe volt a rúdja, és most ezzel jár tovább az égen is.
Más vidék mondái szerint Göncöl szekerének eltörött a rúdja. Akadályt kellett kikerülnie, kátyúba került, a szekér felborult. A törött rudat senki sem segített neki megjavítani. Ekkor mérgében a lovak közé csapott, és felröpült az égbe. Azóta kocsikázik körbe a Sarkcsillag körül a görbe rúdú szekérrel.
Egy másik monda szerint azért törött el a szekér rúdja, mert Szent Péter nekiütközött a Mennyország kapujának.
A szekér rúdjának középső csillaga (tudományos nevén: Mizor) mellett látható az Alcor nevű halvány csillag. Az Alcort (ejtsd: Alkor) népünk Béresnek, Hüvelypicinek, Ostorosnak nevezi. Egyes mondák szerint Hüvelypici ment fel az égbe a szekér rúdját megjavítani.
A Göncöl szekérrel kapcsolatos néphagyomány, hogy a szekér elé 3 pár ökör van fogva, az egyik középső ökör fülében ül Hüvelypiciny és onnan, hajtja az ökröket.
A hiedelem szerint az Ostoros (Hüvelypiciny) addig ugrál a szekeret vontató ökrökre, míg egyszer rajta marad, és akkor lesz a világvége.
A hajtó (Alcor) csillagnak egy másik mondai változata:
„Egyszer Jézus kocsin utazott. Kocsisának bérül az örök üdvösséget ajánlotta fel. A kocsis azt kérte, ha teljesülhet kívánsága, inkább azt szeretné, hogy az örökkévalóságig kocsijának bakján ülhessen. Jézus teljesítette kérését, de mivel ily könnyen elutasította az örök üdvösséget, azzal a büntetéssel sújtotta, hogy a kocsiján mindig visszafelé kell haladnia.”
A szekér végén levő két csillagot (kereket) képzeletben összekötve a szekértől felfelé meghosszabbítjuk, és a két csillag közti távolságot ötszörösen felmérjük, akkor a Sarkcsillaghoz jutunk el. A Nagy Göncöl szekér hátrafelé halad és a rúdján áll. A Göncöl a Sarkcsillag körül látszik forogni, ezért a Göncöl térítőjének, Égi köldöknek, vagy Bába matullájának is nevezik. A mindig mozdulatlannak tűnő Sarkcsillag egyben a Kis Göncöl rúdjának utolsó csillaga.
Göncöl további alkalmatosságai ott vannak a szekér körül az égbolton: Göncöl koszorúja, Göncöl lánca, Göncöl szérűje, Göncöl vágása, Göncöl térítője.

Göncöl szekerével kapcsolatos mondások:
Nehéz, mint a Göncöl szekér!
A Göncöl szekér húzza az egész eget.
Ökör nélkül csak a Göncöl szekér fordul.
Olyan kevély, mintha ő hajtaná a Göncöl szekeret.
Göncöl szekérrel kapcsolatos találós kérdés:
Melyik szekérre nem lehet szénát pakolni?

A Göncöl szekér csillagai időjósok is: Ha aprón ragyognak, szép idő várható, de ha nagyra nőnek az idő rosszra fordul. A Göncöl és a vele járó Béres időmutató csillagok is. A nép pontosan tudta, hogy éjfél előtt, vagy éjfél után jár-e az idő.

A Nagy Göncöl szekér felett láthatjuk a Kis Göncöl szekeret (Kis Medve csillagkép), amit a Göncöl szekérhez való hasonlatosság miatt Göncöl Másának is neveznek. A Kis Göncölt egyes vidékeken Tündérasszony Palotájának is hívják.
A Kis Göncöl szekér szintén hét csillagból áll, a legfényesebb a rúdjának utolsó csillaga a Sarkcsillag. A Kis Göncöl szemlátomást kisebb, mint a Nagy Göncöl, de ugyanúgy négy kerék és a rúd alkotja, csak épen rúdja felfelé görbül.
A Kis Göncöl felett található a Szarvas nyomdoka csillagkép.

A további csillagokat majd legközelebb látogatjuk meg. Felülünk Göncöl szekerére, és végig kocsikázunk a csillagokkal kikövezett Tejúton.

Lejegyezte: Buborék

Források: Vinczéné Tarr Judit munkáiból
Várhegyi Péter munkáiból
Csillagászati évkönyv az 1974.évre
Toroczkai Wigand Ede: Öreg csillagok –könyve
Lugossy György: Ősmagyar csillagismei Közlemény-című műve
Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia- című munkája
Nagy Sándor magyar csillagai Toroczkai Wigand Ede könyvében