Ami a videóról lemaradt...

Tisztelt Fórumozók, tisztelt Lokálpatrióták!

Pusztán csak a tényszerűség kedvéért néhány gondolatot hozzátennék a pályázatnak csúfolt kiíráshoz és annak elbírálási körülményeihez.
A pályázati kiírás a sorozatos kérések és figyelmeztetések ellenére, melyek a pénzügyi bizottság ülésein már számtalanszor elhangzottak:

,” hogy zárt borítékban kérnénk be az ajánlatokat, bontási idő – óra, perc – meghatározásával,…..

a hagyományoknak megfelelően ( az önök szóhasználatában„GÓDORANDRÁSOS” módon ) hiányosan, mindezek pontos megjelölése nélkül került kiadásra. Így pályázni egészen addig lehet, amíg a döntés meg nem születik.
A nyertes pályázótól az önkormányzat írásos formában kért árajánlatot, akinek pontosan annyi jogot biztosít egy ilyen eljárás, mint bármely más ajánlattevőnek.
Tiszteletre méltó, hogy egyedüliként személyesen megjelent, s az ajánlatát maga adta át.
Így hazugság az a megközelítés, mely szerint:

„Viszont a módszerrel - „OLÁHTIBOROS” – komoly gondjaink vannak, amely etikátlan, mert az utolsó pillanatban ráncigálnak elő egy tervezőt, miután már minden lebonyolódott, aki a fele összegre tesz ajánlatot.”

A piaci körülmények között élő és dolgozó pályázók tudják, hogy a kamarai díjtételekkel versenyhelyzetben esélytelen pályázatot nyerni. Erről szól a pályáztatás. Ez Dányban eddig valóban idegen lehetett, hisz több tízmillió forint kötbért elengedni sem szokványos megoldás, az ellen mégsem ágált egyetlen lokálpatrióta sem.

Ami a pályázatok kiértékelését illeti:

Úgy vélem az sem szokványos megoldás a dányi királyság határain túl, hogy a polgármester elszalad a zárt borítékban leadott pályázati anyaggal, s a kérésre,hogy ossza szét a képviselő testület tagjai között az anyagot azzal válaszol, hogy „ majd én előbb megnézem”, s bezárkózik a szobájába a borítékkal.
Vicces? Nem!......Degenerált.

Ami az önök feltételezéseit illeti:

Joguk van azt feltételezni amit csak akarnak, de minden valóságot nélkülöző feltételezéseket közzétenni, hazudozni, az már egy újabb kategória. Azért már felelni kell.
És akkor még nem is szóltam a becsületről, a keresztény értékekről és sorolhatnám tovább……

Szekeres Sándor