Október=> Őszhó / Magvető hava / Mindszent hava

Október
Őszhó / Magvető hava / Mindszent hava
A hónap neve onnan van, hogy az ókori rómaiak a nyolcadik hónapként tartották nyilván (octo – nyolc), nálunk a tizedik.
Október a mezőgazdaságban a szőlő szüretelésének a hónapja is. Szent Mihálytól (szeptember 29.) Simon-Júdás (október 28.) napjáig számítják a szüretelés idejét.

Október 1. Ros Hasana – zsidó újév ünnepe

A hagyomány a teremtés napját a Biblia szerinti a Tisri 1. napjára teszi, így Ros Hasana az újév ünnepe. A világ teremtése óta eltelt éveket a zsidó bölcsek az összes, korukban létező feljegyzés tanulmányozásával, a Biblia által számon tartott életkorok áttekintésével számolták ki, a Teremtés könyvének első fejezeteiben említett éveket a ma használatos évvel egyenlő hosszúságúnak véve, a teremtés hét napját a mai napokkal egyformának tekintve. Így a teremtés időpontját i.e. 3761. Tisri hónap 1. napjára, este 11 óra 11 perc 20 másodpercre tették. Ez a nap egyúttal az idősek világnapja is - az ENSZ közgyűlése 1991-ben hozott határozata alapján.

Október 4. Assisi Szent Ferenc napja

1181-ben született Assisiben. A ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet hirdette. Október 6. Az aradi vértanúkra történő emlékezés napja. Hajnau, a "bresciai hiéna" 1849 október 6-án végeztette ki a magyar szabadságharc 13 tábornokát, akiket fennségárulás vétségében marasztaltak el. Golyó általi halálra ítélték: Schweidel Józsefet, Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet és Lázár Vilmost. Felakasztott tábornokok: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezich Károly, Nagy-Sándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly. Vécsey büntetését saját apja közbenjárására súlyosbítottak azzal, hogy utolsónak maradt, így végig kellett néznie a többiek kivégzését. A kivégzést követően az elítélteket elrettentésül közszemlére tették ki. A kivégzettek ruháit a hóhér kapta meg, így levetkőztetve temették el őket. A véres megtorlással a császár elérte, hogy minden gyűlöletes lett, ami Bécsből indult ezután.

Október 13. A tojás világnapja

A Nemzetközi Tojásszövetség 1999-ben hirdette meg minden év októberének második péntekére a tojás világnapját, amelynek kapcsán számos országban rendezvények sorozata hívja fel a figyelmet a tojás nélkülözhetetlenségére.

Október 15. Teréz napja

Szent Teréz a 16. században élt. Franciaország második patrónája lett 1944-ben. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete. Egerben Teréz-szedés a neve.

Október 20. Vendel napja

A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, annak nyáját ellenőrizni. A jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Ha állatvész ütött ki, azt mondták Vendel viszi az állatokat. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.

Október 23. Az 1956-os forradalom 50 éves évfordulója

A forradalom békés jellegű diáktüntetéssel spontán indult, majd a nemzeti büszkeség, a szabadságvágy szimbólumává emelkedett. A II. Világháború után az első olyan népfelkelés volt, amelyik megrengette a biztosnak vált szocialista rendszert. Az 56-os forradalom volt a kommunista világrendszer szétesésének a megindító pontja. Jelen korunk méltatlanul kezeli az eseményeket, a még élő forradalmárokat. Megosztó ünneppé lett. Olyanok is magukénak tekintik, akik a megtorlók között soroltak korábban. Az is megesett, hogy Pongrác Gergelyt, a Corvin-köz egykori híres parancsnokát a köztársaság rendőrsége bilincsbe verve vezette el a köztérről.

Október 26. Dömötör napja

A keleti egyház kedvelt szentje, a 4. Században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják. Október 28. Simon - Júdás napja A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követő bál.

Október 31. A reformáció napja

A protestáns világ ezen a napon ünnepli a reformációt, emlékezve arra, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára híres tételeit, melyben megfogalmazta a katolikus egyházzal szemben már hosszú ideje létező ellenérzéseket. A 95 tézisben főleg a pénzért szerezhető bűnbocsánat ellen tiltakozott. A katolikus egyházból követői kiszakadtak, és létrehozták a ma is működő református vallást. A változást jól jelzi a szimbólumváltozás – a kereszt helyett a csillag, a halál helyett a születés dicsőítése.