Vízi balesetek, vízimentés

Hazánk a vízi balesetek terén sajnos előkelő helyet foglal el az európai statisztikákban. A lakosság elsősegély-ismerete a bajba jutottak esélyeit tovább csökkenti. Kevesen tudják, hogy a filmekben látott vízből mentési jelenetek többsége nem, hogy hibás, kifejezetten veszélyes.

Az önmentés

Mint minden helyzetben, a vízben tartózkodásnál is a legfontosabb a baj megelőzése. Van néhány alapszabály, amit saját és környezetünk érdekében be kell tartani.
1. Mindig csak a kijelölt helyen fürödjünk!
2. Egyedül soha ne tartózkodjunk a vízben, legalább a parton legyen egy minket szemmel követő ismerős!
3. Legyünk tisztában fizikai teljesítőképességünkkel, ne vállalkozzunk kimerítő feladatokra!
4. Felhevült testtel soha ne ugorjunk a vízbe!
5. Viharjelzés esetén ne tartózkodjunk a vízben!
A leggyakoribb veszélyt az ismeretlen vizek jelentik, illetve az oxigénhiány miatt fellépő izomgörcs. Ez hosszas vízben tartózkodás, megerőltetés, illetve hideg hatására léphet fel. Minden úszónak tisztában kell lennie a görcsoldó gyakorlatokkal, amelyek valamennyi izmunkra külön-külön megtanulhatók. A görcsoldásról nagyon leegyszerűsítve annyit kell tudni, hogy a megfeszült izmot nyújtani kell, ezt legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha ismételten megfeszítjük, majd ellazítjuk az adott izmot. Az önmentés nagyon fontos eleme, hogy megőrizzük nyugalmunkat. Minden vízimentő tisztában van az alábbi négyes szabállyal: Vész esetén..
1. Állj meg!
2. Lélegezz normálisan!
3. Gondolkodj!
4. Cselekedj!
Ha pánikba esünk pulzusszámunk nő, több oxigént fogyasztunk, így hamarabb kimerülünk.

Társmentés

A filmekben gyakran láthatjuk, ahogy a vízben fuldokló után lelkes főhősünk ruhástul ugrik, hogy segítsen rajta. A társmentés egyik legfontosabb szabálya, hogy a mentést végző lehetőleg ne menjen a vízbe, mindent kövessen el, hogy lehetőleg a partról, csónakból végezhesse a mentést. A vizes ruházat nagyon megnehezíti az úszást és a mentést, a vízben fuldokló pánikba esik, ezzel komolyan veszélyezteti a mentést végző életét is! Tudni kell, hogy a társmentés a vízimentés szakfogalmai között olyan személy mentését jelenti, aki a mentőszeméllyel együtt működik, cikkünkben azonban nem követjük szigorúan ezt a szakmai kitételt.
Partról, csónakból mentéskor használhatók mentési eszközök, mint a mentőgyűrű, mentőpatkó, mentőkötél, mentődeszka. Ne feledkezzünk el arról, hogy a legismertebb mentőgyűrűt csak akkor tudjuk a célnak legmegfelelőbben használni, ha arra kellő hosszúságú kötél van rögzítve. A kötél segíthet a bajba jutott kihúzásában, illetve abban, ha pontatlan dobás következtében a gyűrűt a sérült nem éri el.

Ha a szituáció úgy hozza, hogy a vízben kell megkísérelnünk a mentést, mindig tartsuk szem előtt, hogy a bajba jutott megpróbál átkarolni minket, s ezzel jelentősen akadályozza mozgásunk, úszásunk. Az ún. szabaduló fogások vízimentő tanfolyamokon sajátíthatók el, megfelelő gyakorlatot és kondíciót igényelnek.
Óvatosan közelítsünk a sérülthez, próbáljunk beszélni vele, nyugtassuk, próbáljuk együttműködésre bíztatni, hogy elkerüljük az előbb említett átkarolást. A mentési fogások szintén nagyobb gyakorlatot igényelnek, így itt természetesen ezekre sem térünk ki.
/sulinet/