Barangolás Dány környékén VII. - A turai Schossberger kastély

A kastély épületeA legutóbbi utamról visszatérve egy mesebeli lovagvárról szertnék beszámolni.Turának, a Galga parton elterülő újkeletű városkának van egy csodálatosan megálmodott, de mára lepusztult kastélya. Íme története és sorsa, melyet sok utánjárás nyomán sikerült összegyűjteni:

A Schossberger család története:

A Schossberger család sikertörténetét Schossberger Lázár rabbinikus kereskedői tudással megáldott tehetsége alapozta meg. A felvidéki Morva folyó melletti Nyitráról Pestre települt kereskedő fiával, Schossberger Vilmos Simonnal gabonakereskedőként kezdett dolgozni. Későbbiekben a család folyamatosan bekapcsolódott a bankügyekbe, dohány iparba, tőzsdébe. 1863-ban Ferenc József magyar nemesi címet adományozott a családnak. A kiegyezés után (1867) Pest leggazdagabb kereskedői közé tartoztak. 1873-ban herceg Eszterházy Miklóstól megvették a turai családi birtokot, és Vácszentlászlót is. Székhelyüket Budapestre tették, majd Turán vidéki, nyári szállást alakítottak ki.

1880-as években Béccsel és a kormánnyal való jó kapcsolatok révén bekapcsolódtak a cukoriparba, s ezzel a hazai cukorgyártás alapjait rakták le. (Ami azóta az unióba való belépésünkkel el is tűnt!)
Schossberger Vilmosnak két fia született: Henrik és Zsigmond. Később Zsigmond alapította a Pesti Magyar Kereskedelmi bankot.1890-ben bárói rangot kapott a Schossberger család és gyermekei.1907-től használták a Tornyai -Schossberger kettős nevet.

A kastélyépítő Schossberger Zsigmond 1826-ban született. Mayer von Gunthof Terézzel kötött házasságából négy gyermeke volt: Anna, Nándor, Jenny és Viktor.
Zsigmond apja örökébe lépve, Ybl Miklóssal a kor legismertebb magyar építészével készítette el nyári kastély rezidenciájának terveit.(Ybl Miklós:1814 Székesfehérvár-1991 Budapest. A neoreneszánsz kiemelkedő hazai képviselője. Ismertebb alkotásai: Fóti templom, Nemzeti Lovarda, Bakáts téri templom, Parádfürdői kastély, Operaház stb.)

1883-ban elkészült a francia Loire-menti kastélyok mintájára a neoreneszánsz stílusban épített kastély sok toronnyal, fiatoronnyal és kéménnyel. Zsigmond Loire-menti kastélyt szeretett volna a Galga mentén, ezért nemcsak szerződtette a kor egyik legnevesebb építészét, Ybl Miklóst, hanem saját pénzén Franciaországba is elküldte tanulmányútra. Ybl pedig hazaérkezve élményekkel és hatásokkal feltöltődve egy időben megtervezte a Schossberger kastélyt és az Operaházat is. Ezért ne csodálkozzunk, ha párhuzamokat vélünk felfedezni a két épület között!

A turai főúri kastélyban nyugodt, kiegyensúlyozott, inkább visszafogott nagyúri életet éltek kora tavasztól késő őszig, ahol számos iparmágnás, arisztokrata, és bankár fordult meg.
A turai gazdaság sikeres működését bérmunkásokkal valósították meg, akik számára tanyákat építettek: Harasztpuszta, Alsóréti tanya. A földművelés mellett sikeres, külföldi piacot adó fácántenyésztés is folyt.

A Schossbergerek nemcsak vagyonukkal és rangjukkal, hanem érdekeltségeikkel is a legfelső osztályhoz tartoztak, számos ipari és mezőgazdasági él vállalat igazgatóságában, tanácsában volt tisztük.
A Schossberger család a falu lakóitól elkülönülve élt. A faluban senkivel nem érintkeztek, kivéve az alkalmazottakat és a plébánost. Minden vasárnap két lovas, sárga hintón vonultak a templomba és a sekrestye feletti páholyban foglaltak helyet. Az akkori divat szerint egyszerű polgári ruhában jártak. Schossberger báróról azt tartották a helyiek, hogy vette a bárói címet, mert börzén (tőzsdén) nyerte a pénzt. Ebből a pénzből építtette a kastélyt.

Báró Schossberger Zsigmond halála után (1900), fia Viktor vette át a család ügyeinek intézését. Viktor olyan gazdája lett az épületnek, aki a település alakításában is részt vett. Az 1911-ben újjáépített katolikus templom elkészüléséhez nagy pénzösszeggel járult hozzá, erdőket telepített a térségben.
Az 1930-as években a család vagyoni helyzete a zsidótörvények következtében hanyatlani kezdett. A több ezer hektáros birtokból először házhelyeket, majd mezőgazdasági területeket adtak el.

Viktor halála után,1938-ban két gyermeke Viktor és Klára örökölte a vagyont. Viktor a II. világháború alatt munkaszolgálat közben halt meg, testvére Klára 1945-ben Angliába költözött.
A Schossbergereknek 1913-ban Schossberger Rezsőné által építtetett családi mauzóleuma az aszódi zsidótemetőben található. A turai kastélyt építtető Schossberger házaspár képe az Aszódi Múzeumban lelhető fel.

A kastély története a közelmúltban:

A kastély a II. világháború alatt szovjet katonai szállás, majd kórház volt.1946-tól általános iskola működött benne.
1980-tól a Pallas lapkiadó tulajdona lett. Az épület állaga sajnos tovább romlott.
A kastélyt 1990-ben egy indiai cégcsoport vette meg, mely az 1996-os világkiállíásra alapozva már akkor egy kastélyszálló komplexum kialakítását tervezte.A világkiállítás sajnos -mint annyi más Magyarországon- elmaradt, az elképzelés meghiúsult.
2004-ben megalakult a Tura Invest Kft, magyar és indiai vegyes vállalat, amelynek többségi tulajdonosa egy magyar magánszemélyek tulajdonában lévő cég, a társaság tagja maradt továbbá a kastély tulajdonos indiai család. A társaság célja a kastély és parkjának felújítása,Tura város turisztikai központá fejlesztése.A kb. 100 szobás , minimum négy csillagos szálloda komplexum és konferencia központ megvalósítása.
A kastélyszálló megnyitását a Kft 2008-ra tervezte...

A kastély épülete, parkja képekkel illusztrálva

A három szintes, összetett alaprajzú épület mintájául a Loire-menti kastélyok szolgáltak. A kastély eredetileg 98 helységből állt. Az épület alkalmazta a kor technikai vívmányait: étellift, vízvezeték, központi fűtés, villany. A falak között 30cm légréteg szolgált szigetelésül. A kandalló kürtők pedig fűtés helyett a szellőzést szolgálták.

A változatos tömegű, festői megjelenésű épület magas tetőivel, kupoláival egy ódon lovagvárra emlékeztet. A tetőt borító természetes pala eredeti francia pala. Az épület mesebeli hangulatát fokozzák a magas kémények, kovácsoltvas díszek, tornyok, díszbádog csúcsdíszek, tető ablakok.
A fényt tükörrel bélelt nyolc darab aknán juttatták a tetőzeten át az előcsarnokon lévő üvegtetőre, mintha csak szabad ég lett volna az üvegtető felett.
A pincében voltak a kiszolgáló helyiségek és a konyha, a földszinten a közösségi termek- ebédlő, szalonok, könyvtár, dohányzó szoba, biliárd terem-, s a hozzájuk csatlakozó íves terem, az emeleten pedig a hálószobák , vendégszobák, tetőtérben a kiszolgáló személyzet szobái.
A főépülethez 2 henger alakú torony és pálmaház csatlakozik. Az egyik torony szélzászlóján olvasható az épület elkészültének ideje: 1883. A homlokzatot címer díszítette, a tetőt óratorony koronázta.
Az idők folyamán az intarziás padlók, a mindent elborító épület díszítő festései, kazettás mennyezetei, színes és ólombetétes üvegek, szökőkutak, teraszbabák eltűntek.

A kastélyt körülölelő, szabálytalan alakzatú parkot fákkal szegélyezett utak hálózták be. Az utak mentén kis kerti építmények voltak. A régi elbeszélések szerint a kastély parkját Magyarország domborzatának mintájára formálták meg.
A parkban helyet kapott fürdőmedence öltözővel és teniszpálya is. A parkban többféle fa ritkaságot is fellelhetünk.

Akinek van kedve és szabadideje, látogasson el ha lassan is , de megújuló turai kastélyba!

A Schossberger családról itt tudhatnak meg többet:
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Tura/

Lejegyezte: Buborék

Az építtetőA kastély egykoron
Az egykori turai kastély
Kastély épület részletPálmaház felőlPálmaházLépcsőházFolyosóOldalrólFelújításra várvaid.Schossberger Viktor és családjaEmeletCsaládi címerBejárati szoborA park fáiPark, iskolás színpaddal
Turai kastély madár-távlatból