Itt vagyTartalom / Barangolás Dány környékén II. - Kóka
Barangolás Dány környékén II. - Kóka
"Aki nem emlékezik, az felejt, és aki felejt annak nincs jövője"
Dányból kerékpárral indultunk a Dánsárokon át Kókára. Az egykori lápos, kövér füvű , sok békának is otthont adó dánsári-legelő mára szinte kiszáradt. Ennek következtében az egykor oly gyakori gólyák is szinte eltűntek községünkből. A mocsaras rész vize egy gyüjtő árokban folyik tova Kóka felé. A lecsapolás minden bizonyal köszönhető a község ivóvíz nyerő kútjainak is.
A Dánsárban is gyakran találunk derék magasságban és szakszerűen kivágott fákat is. Kóka és Dány határán a fenyves erdő előtt találtunk rá Mosch Béla egykor élt vadász emlékművére. A mára már eléggé megviselt beton emlékművet Bugyi István készítette Kókán. A kövön az alábbi feliratot tudtuk kibetűzni:"Mosch Béla ; Az igaz vadász mintaképe emlékének ; Állították a hálás Kókaiak ". Az eléggé megviselt feliraton az évszám sajnos már nem látható. A kókaiak elismerését hogy mivel érdemelte ki az egykori vadász, azt sajnos nem sikerült kideríteni.
A vakondtúrások által felsebzett kaszálók után feltűnt a kókai templom látképe. Jó minőségű aszfalt utakon értünk a falu centrumába . Innen először a Várak környékét látogattuk meg. A falunak ez a része is beépítésre került. A Váraknál régen földvár volt, ami természetesen az idők folyamán az enyészeté lett. IV.Béla király uralkodása előtt itt királyi lovászok és kovácsok éltek. Visszakanyarodva a központba megnéztük államalapítónk Szent István szobrát , majd a községháza előtt IV. Béla emlékművét. IV.Béla király a tatárjárás után 1254-ben adományozta a falut a Kókai családnak. A községháza falán elhelyezettemléktábla hirdeti, hogy II.Rákóczi Ferenc fejedelem 1706-ban és 1710-ben is járt és toborzott Kókán. 19 fő kókai kuruc katona neve van megörökítve a kő táblán.
Az impozáns művelődésiház mellett elhaladva pillantottuk meg a kókai templomot előtte a hősök emlékművével. Az I. világháborúban 142 fő kókai születésű katona halt meg a frontokon. 1938-ból 28 fő neve szerepel az elmlékművön. Majd a II. világháború 27 fő kókai áldozat nevét vésette az alapzatba.
A kókai "Kossuth" falumúzeum a a templom mellett található. A tanítói lakásból kialakított múzeumban a Dányban 1930-ban született Tóth József ny.tanár kalauzolt végig. A múzeum kiállítási anyagát a falu apraja és nagyja gyűjtötte össze Józsi bácsi vezetésével. Közelebbről is megnézhettük azt a nevezetes korsót melyből Kossuth és Görgey ivott a Beregkút vizéből. Józsi bácsitól sok érdekességet megtudtunk a Kókán járt híres történelmi személyekről, a község múltjáról. Többek közt , hogy Kóka három kisebb településből alakult ki: Egy Tóalmás felé eső településből (Itt volt Kóka első, Szent István kori temploma.), Várakból és a jelenlegi falu részből. A jelenlegi Kápolna domb Kóka legmagasabb pontja. Régen itt is vár állott, ezért ma is sokan várdombként emlegetik.
Hallhattunk egy legendát mely szerint török korban Dány és Kóka térségében a lakosok megöltek egy török katonatisztet. A kilátásba helyezett szörnyű megtorlások elkerülése végett egy idős kókai férfi vállalta fel a mártírságot. Azt is megtudtuk, hogy a Peres dűlő arról kapta a nevét, hogy a kókaiak és dányiak a Károlyi családdal pereskedtek a földek hova tartozása végett. A gobelin varrás Kókán 1928-ban kezdődött Schaijzter nevű zsidó kereskedő család női tagjának jóvoltából. Innen indult el hódító útjára a gobelin varrás , többek közt Dányba is. Láttuk gróf Pálffy Pálné (született:gróf Károlyi Geraldine)és férje portréját. A grófnő alapította az 1910-es években a kókai óvodát és iskolát. Végignéztük a múzeum szobáit, sok érdekes tárgyat ismerhettünk meg. Megköszöntük Józsi bácsi tárlatvezetését, majd felmentünk a Kápolna dombra.
A kápolna falán és mellette egy emlékművön három tábla is megemlékezik a Tavaszi hadjáratról, emléket állítva Kossuth Lajosnak és Görgei Artúrnak. Tápióbicskéről Kókán és Dányon áthaladva vívták meg a győztes isaszegi csatát Görgei katonái 1849 április 6-án. A dombtetőről nézte Kossuth az április 2-án zajló hatvani csatát, és itt találkozott április 6-án az isaszegi csata napján Görgeivel is. 1869-ben épült a kápolna, egy elpusztult kolostor köveinek felhasználásával.
A kápolnától lekerekeztünk a Beregkúthoz. A forrás hűs vize egy ágyúcsövön át tör a szabadba. A forrástól özv. gróf Pálffy Pálné által 1895-ben emeltetett kereszthez mentünk. Innen indultunk haza a Felső-hegyi szőlők érintésével. Kókán jó bor terem , ezért is csatlakozhattak a "Hegyaljai borút"-hoz.
Minden évben nagyszabású borversenyeket rendeznek a művelődési házban.
Idén legyenek Önök is a vendégeik!
Lejegyezte:Buborék
- A hozzászóláshoz belépés szükséges