Előzetes, községünk két új szobrához

Két irodalmi műről olvashatunk az alábbiakban.

Hogy mi az összefüggés a kettő között, azt nem most, de rövid időn belül megtudjuk.

Mint ahogyan azt is megtudjuk, (majd), hogy miért írtam mindezeket.

Arany János:

Rege a csodaszarvasról

Száll a madár, ágrul, ágra,
Száll az ének szájrul szájra,
Fű kizöldül ó sírhanton,
Bajnok ébred hősi lanton.

Vadat űzni feljövének
Hős fiai hős Enéhnek,
Hun s magyar két dalia,
Két egytestvér, Ménrót fia.

.......

A szó szerinti idézetet nem folytatom.
Tudjuk a történetet, elmondom néhány szóban.

Ménrót fiai, Hunor és Magyar, vadászni indulnak. Egy fejedelmi példányú gímszarvast látnak és üldözésébe fognak, de elveszítik szemeik elől.
Egy folyóhoz érnek, a Kur folyóhoz. Itt megpihennek de újra látják a szarvast a folyó tulsó felén. Felkerekednek és átúsznak a folyón, hogy tovább üldözzék, majd el is ejtsék a nemes vadat.
Túl a Don folyón eljutnak a Meóti tengerig, de a szarvasnak ismét nyoma veszett.

Letelepednek és pihenésük közben a távolból zenét hallanak. Elmennek a hang irányába és mit látnak szemeik: lányok táncolnak a zenére.
Két családnak, Belárnak és Dulnak lányai.

Dul lányai voltak a szebbek, elrabolják őket és feleségül is veszik.

Gyermekeik születtek, Hunor családjából lett a hun nemzet, Magyar családjából a magyar nemzet.

Ady Endre verse:

Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ős magyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?

Fülembe forró ólmot öntsetek,
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok rám durván, gazul.

De addig sírva, kínba mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.

Talán segít mindannyiunkat ráhangolni arra, amiről írni fogok.