Itt vagyTartalom / Szentek, akiket tisztelünk
Szentek, akiket tisztelünk
Január, Boldogasszony hava.
A Szabadság téren (Millenniumi park) áll Szent Margit szobra, immár 25 éve. M Gémesi Katalin szobrász munkája.
A magyarországi kereszténység születésének (Szent István megkoronázása) ezredik évfordulójára állítottuk, tanulságként és példaként községünk lakói számára.
Bizonyára minden szentnek, de kiváltképp a magyar szenteknek köszönhetünk sok segítséget, talán olyanokat is amelyekről nem is tudunk.
Szent Margit Árpádházi királyunk, IV. Béla lánya.
Közvetlen kapcsolatát a községünkkel a Nápolyi Boldog Margit Legendában olvashatjuk.
Mi is történt Dányban, több száz évvel ezelőtt, amikor a tatárok (mongolok) fosztogatták javainkat és gyilkolták népünket?
Mindenki rávágja a feleletet a kérdésre: Sebestyén hősies halála amely árán megmentette a község lakóit, a ránk támadók gyilkos szándékaitól.
Ezt a történetet, Sebestyén történetét -remélem- minden dányi ember tudja. Azok is akik községünkbe az utóbbi években költöztek. Ez a mi kötelező penzumunk, tananyagunk és aki a dányi iskolában járta ki elemi iskolás éveit, azok a lelkes és jó tanítóik, tanáraik, nevelőik révén biztosan találkoztak Sebestyén történetével.
Sebestyén az 1241-es Muhi csata idején halt hősi halált. Annak a csatának az idején, amely majdnem teljes pusztulásba döntötte népünket.
Szent Margit legendája másról beszél.
Egy másik történetet mond el nekünk.
Benedek dányi lakosnak a történetét, aki foglalkozását tekintve ács volt (mint akkor mondták, pintér). Erős, edzett ember lehetett, jó szakmunkás, tudott a kézi szerszámokkal bánni és így nem csak a szülőfalujában, de a környező (akkori) településeken is vállalt munkát. Minden bizonnyal így lehetett, mert a középkorban egy település nem állt több házból, mint talán ötven - hatvan épületből és ezek is zömmel a földbe voltak süllyesztve, úgynevezett verem házak voltak. A lakosok száma is csupán néhány száz lehetett.
Ez a Benedek már volt talán negyven éves is, amikor súlyos betegség gyötörte. Egy izületi bántalomnak megfelelő betegség, mely teljesen összezsugorított a szép szál termetét. Mint a legendában is olvashatjuk ez a kór úgy jelentkezett a testen, hogy Benedek álla a térdeit érték, testének alfele pedig a lába sarkát közelítette. Összezsugorodott.
Benedek nem otthonülő fajta volt, -mint mondottam- hanem a környéket járva, talán még a távolabbi helységekbe is eljutva a munkája révén, tájékozott lehetett a világ dolgairól. Hallotta, hogy betegek gyógyulnak Margit koporsója mellett.
Erre gondolt betegsége idején és kérte a családját, vigyék el őt is a halott Domonkos szerzetesbeli nővér, Margit koporsójához.
"Majd ha az én öregapám újra fölkel a sírjából, akkor fogsz te ott meggyógyulni", mondta a beteg kérésére e nem túl biztató szavakat az édesanyja.
Végül teljesítették kérését és Benedek több napig a koporsó mellett imádságos bizakodással kérte Margit közbejárását a gyógyulása érdekében.
Boldog Margit Legendája pontosan elmeséli a történetet, olvashatjuk ha kezünkbe kerül akár Kozár Gyula atya helytörténeti munkája, vagy az Árpádkori legendák és Intelmek című könyv. (Osiris kiadó 1999).
Szent Margit közbejárása egy dányi ember gyógyulásáért a mi igen nagy tiszteletünk és ragaszkodásunk okozója Szűz Szent Margit iránt.
A Millenneumi események kapcsán született Szent Margit szobrunk posztamensén (tartópillérén) láthatjuk M Gémes Katalin által készített főalak mellett két történet megjelenítését.
Az egyik a csodás gyógyuláson átesett Benedek víg ugrándozása a másik a tragikus kivégzés amelyet Sebestyén szenvedett el.
Kortársak lehettek-e, Sebestyén és Benedek?
Minden bizonnyal!
Sebestyén halálakor Benedek 8-9 év körüli kisfiú lehetett.
Egy dányi hős Sebestyén és egy másik dányi ember csodás gyógyulása int bennünket arra, hogy mindig komolyan vegyük a mondákat, a legendákat mert valós alappal rendelkeznek, így a mi tanítómestereink is lehetnek.
Január 18-án van Szent Margit napja, 20-án pedig az ókeresztény vértanú Szent Sebestyén emléknapja, akinek nevét választotta a keresztségben a dányi vértanúnk, Sebestyén is.
Ha meg tudod tenni, gyújts egy szál gyertyát a szobrok mellett. Szent Margit szobra a Szabadság téren van, Sebestyéné pedig a Néprajzi ház előtt a Deák körúton.
Ha nem jársz az utcán (ilyen cudar hidegben nem is csodálkozom) akkor gyújts emlékül gyertyát otthon, vagy csak gondolj rájuk az őket megillető tisztelettel.
Szent Margit szobrának oldalába van vésve egy régi népi imádság.
"Szűz Szent Margit könyörögj nemzetünkért az Istennél. Szép magyar liliom".
Januárban is virágzik a liliom ha szívből elmondjuk ezt a kis imádságot.
- A hozzászóláshoz belépés szükséges

