A magyar állam születésének előzményei, tanulságai

Valószínűleg minden nép vagy nemzet törénelmi élete bonyolult.
Így a magyar népé is.

Szent István király ünnepére készülve azt gondolom, hogy nem árt ha a történelmi előzményekről is szólunk, márcsak azért is, mert az ünnep mindig szép, fenséges és hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az élet is ilyen. Ilyen egyszerű, ilyen győzedelmes, áldott, bár a mindennapi életben mást tapasztalunk.

De a történelmi viszonyokban is.

Én nem vagyok történész csak egy, a történettudományban dilettánsnak nevezhető ember, olyan műkedvelő féle.

Szeretek viszont a dolgok mélyére tekinteni és ehhez nem sajnálom az időt.

Aki ugyanis nem csak az eseményt hanem annak körülményeit is ismeri -legyen ez akár az államalapításunk- az magát az ünnepet is másképpen látja. Összetettnek, valósághoz közelinek. És ha az nem ilyen akkor azt észre veszi.

Attila, a hunok legendás vezére történelmi szerepét mindannyian ismerjük. Ha csak egy kicsit is, az már éppen elég ahhoz, hogy távlatban is lássunk.

Attila halála után egy nagyot ugorva a történelemben megszületett Edeman, aki apjának Csabának a hatására feleségül vette Embavért.
Ezt csak azért említem, mert innét már ismerős nevekkel találkozunk a történelemben.

Edeman fia Ügyek, aki meghalt 862-ben (csak azért írom, hogy az időbe is el tudjuk helyezni az eseményt).

Mert innét már ismerős nevekkel és történetekkel találkozunk.
Ügyek első felesége kapcsolatban került a Turul legendával, ugyanis ismerjük Emese álmát, vagyis ezt a mítoszt.

A magyar turul madár egy misztikus lény, valójában egy kerecsensólyom, most is ott van számos helyen a képe az országunkban, vihart kavar mint pl a főváros egyik kerületében. De nem zavar senkit Kókán, sőt -mint erről egy másik írásban is szóltam- Dányba falunkba is kívánatos honfoglalási emlékként megörökíteni.

Emese ugyanis álmában találkozott a turullal és ennek a találkozásnak az eredménye Álmos vezér születése, mely név már ismert azt hiszem mindannyiunk előtt.

Álmos híres harcos volt, erről a kazárok tudnának mesélni mint győzte le őket.

hívja össze az öregek és vezérek tanácsát a honfoglalás tárgyában -mondhatnánk ma hivatalokban használt szóval.
Kik voltak ezek?
Megyer, Gyarmat, tarján -mint magyari törzsek, melyhez tartozik még Kér és Keszi.
Kürt kabar törzs.

Arról döntenek, hogy elfoglalják Attila örökségét (Attila másik neve Etele), vagyis elfoglalják a Kárpát medencét.
Ki kell ehhez űzni innét a Frankokat, hogy a legnagyobb "falatot" említsem, de mellette számos kisebb-nagyobb népcsoportot.

A honfoglalás színes eseményeként tartjuk számon a fehér ló mondáját (mely önmagában is egy tartalmas történelmi esemény) áldozva Szvatopluk morva fejedelemnek, megnyerni az ő jóindulatát a vállalkozáshoz.

Álmos feleségül veszi Enéh-t aki harmadik gyermekükként megszüli Árpádot. A szülésbe bele is hal.

Árpád a Nyék törzs vezére lesz 845-től 907-ig.

Árpáddal szokás emlegetni a kettős fejedelemséget. Fejedelem társa Kurszán. A két ember méltósága, Árpád gyula, Kurszán kende. Ezek a vezetői rangok.

Árpád a magyar törzsszövetség nagyfejedelme, a hét vezér egyike.
Árpád, Attila leszármazottja, Csaba szépunokája, Ügyek dédunokája, Előd unokája, Álmos vezér gyermeke.

Árpádot Géza fejedelem követi az uralkodó posztján de Géza nem gyermeke Árpádnak mert az ő szülei Taksony, az anyja kabar vagy kazár l törzsből való.
Géza felesége Sarolt, az erdélyi gyula Zabor leánya.

Tehát Szent Istvánig így jutunk el:
Álmos uralkodik 894-ig, ekkor ugyanis meghalt, a Kárpát medencébe a magyarokat Árpád vezeti be, aki 907-ig uralkodott,aztán jön Zolta 947-ig, Felicsi 955-ig, Taksony 972-ig, Géza 977-ig, Vajk (István) 1000-ig, Szent István (Vajk) 10038-g.

A magyar államalapítás olyan nagy jelentőségű tett, amire talán nem is tudunk érdemben gondolni.
A törzsszövetségtől eljutni az államig egy (sajnos) vérre menő, idegen erőkre is támaszkodó küzdelemben lehetett.

István királyként ezt megtette.

Vannak nézetek ma is, akik ebben a törzsszövetség elárulását látják.

A törzsszövetség vérszerződése első pontjában azt írja, hogy amíg Álmos és Árpád nemzetsége él, a magyarok fejedelme mindig bből legyen.

A negyedik pontjában szigorúan meghagyja, hogy aki a szövetséget elárulja, megszegi vagy viszályt kelt, annak vére ontassék.

És az utolsó, ötödik pontban átkot mond arra ("minden időkre átkozott legyen") Álmos vezér fejedelmi utódai közül, aki az esküvel kötött megállapodást meg akarná szegni.

Tudjuk-e vagy sejtjük-e ha Szent István nem alapít államot és ez az állam nem a nyugati keresztény mintára épülő állam, akkor hol lennénk és mi lett volna a sorsunk.

Mondhatjuk, hogy a magyarok léte, megléte, történelmi valósága forgott kockán ekkor. Mert biztosan nem tűrték volna el az akkor már másféle, a magyarokétól eltérő, modern államiságban élő nemzetek közössége a pogány létformát.

Azt pedig, hogy a honfoglalás körüli események, a magyar államalapítás történelmi valósága jelent-e üzen-e valamit a számunkra ma is, olyan üzenetet méghozzá ami lét-nemlét dimenziójába mozog azt mindenki döntse el saját maga.

Ilyen súlyos, nehéz kérdésekkel terhelve készülünk az ünnepre.

De minden nehéz és súlyos kérdés feleslegessé válik, ha keresztény nemzeti mivoltunk alakítja a gondolatainkat.

Nem csak az ünnepen hanem a mindennapokban is.