Tudomány és vallás

Nem kívánok átfogó elemzést tartani arról az összefüggésről amely a tudományt és a vallást összeköti. Nem is lenne ez nekem tisztem, és valljuk be őszintén, vállalkozni sem mernék rá mert ez egy enciklopédikus nagy tudást és kutatást érdemelne, ami csak kevesek számára adatik meg. Én ezek közé sajnos nem tartozom, sok más társammal együtt.

Tudok mondani viszont példát, már csak saját tapasztalatom okán is.

Sokakkal megegyezően a karácsonyi ünnepkörben nagy felületen találkoztam az ünnep lényegével, mely Jézus születésével volt kapcsolatos.
A saját templomunkban, más helyeken tartott ünnepi miséken, beleértve a televíziós közvetítéseket is, bezárólag a vasárnap 17 órakor kezdődően a torontói (Kanada) magyarok templomában majdhogynem rendszerességgel nézett szentmiséket is.

Egyetlen eseményt említek ezennel azt, amely Jézus születésével nagyon szorosan összefügg.
Ez pedig a Betlehemi csillag néven elterjedt jelenség esete.

Hallgattam a szentbeszédeket, kíváncsi voltam arra is, hogy vajon miképpen értelmezik a papok a csillag megjelenését.

Én ugyanis már évekre visszamenően ebben az időben, vagyis karácsony idejében elő- előveszek egy könyvet és elolvasom, mert úgy tapasztaltam, hogy ezzel sokkal jobban értem a betlehemi csillag lényegét mint akkor amikor ezt nem tettem meg.

Meg is írtam erre vonatkozóan néhány vázlatszerű ismertetést amit elküldtem nektek, meg másoknak is.

Nem állok messzire az igazságtól ha azt mondom, hogy míg hallgattam a lelkiatyák homíliáit, nagyon messzire jártam az általam olvasottaktól.

Volt is egy kisebb lelkiismeretfurdalásom, hogy vajon nem teszek-e azzal rosszat a hívő embereknek, ha felemlítem olvasmányélményemet (egyfajta ismeretet és tudást) mert azokat egyetlen szentbeszédben sem láttam megerősíteni, így az talán még zavart is kelthettek egyesekben, netán (amire gondolni se merek) valamiféle vallásellenességet is feltételezhettek.
Legfeljebb megközelítését tapasztaltam a betlehemi csillag jelenségének, mint azt Shall Tamás atya tette a Bónum-on.

Honnét vettem én a betlehemi csillagra vonatkozó értelmezést, hogy az a viszonylagos rendszerességgel megjelenő égi jelenség, mely nem csak Jézus születésekor, volt látható az égbolton, hanem a megfeszítés idején is vagyis Jézus földi életének végén, igaz halványabban és nem is abban a csillagképben (Halak) amelyikről Máté evangéliuma szól. Ez természetesen folytatódik azóta is, mert a csillagok (bolygók) járása nem állhat le.

Teres Ágoston 1931-ban született jezsuita pap.
Középiskoláit a kecskeméti piaristáknál és a pápai bencéseknél végezte.
A Hittudományi Akadémián filozófiát és teológiát tanult, később a burgosi és a frankfurti főiskolán licenciátust szerzett és tanított ezt követően teológiát és biblikumot.

1961-ben a Skandináv magyarok papja lett (norvég székhellyel) és e közben az Oslói Egyetem természettudományi Karán tanári oklevelet szerzett matematikából, fizikából és asztronómiából (csillagászatból).

Kutatómunkája kiterjedt a napfizikára, a kozmikus geofizikára és a kozmológiára. Idegen nyelveken (német, angol, norvég) írta szakcikkeit és tanulmányait.

1984-től a vatikáni Csillagvizsgáló munkatársa.

Teres Ágoston megjelent magyarul is írt ismeretterjesztő könyve Biblia és Asztronómia címmel a rendszerváltás után, melynek alcíme: Mágusok és a csillag Máté evangéliumában. Ezt a könyvet veszem le a polcról, és bármily nehéz olvasmány is, olvasgatom, szívom magamba annak sok-sok izgalmas megállapítását.

E tudós pap azt (is) bizonyítja könyvével, hogy miként találkozhat az ész és a hit útja. Ezért is szeretem és alapműnek tartom, mely "kötelező olvasmányként" az írástudó embereknek előírandó lehetne. (értsd az írástudók alatt az érdeklődőket)

Teres professzor jól érti, miként találkozik a hit a tudománnyal, miként érti meg ez a két terület egymást, és ami számomra szinte reveláns-szerű élmény, hogy miként is tartozik össze és éppen Máté evangéliumát példaként említve a teológia és a természettudomány.

A Szentírás -hogy úgy mondjam- kiállta az idők próbáját. Az idők ugyan nagy utat tettek meg a tudomány területén, beleértve a természettudományokat is, de egyik sem tudta (ha igazi tudomány akkor nem is akarta) kikezdeni a Biblia egyetlen passzusát sem.

Két terület egymás mellett létezik. A hit és a tudomány.

A tudomány együtt halad az emberiséggel. Az istenhit tartja mindkettőt: a tudományt is a vallást is.

Ha voltak is idők, amikor politikai céloktól vezérelve ki akarták játszani a tudomány kártyáit a vallás ellen (az Isten tagadását az Isten valósága ellen), ez mostanra marginálissá vált, mert rájöttek arra, hogy aki ilyet tett, annak rendre beletört a bicskája.

Mi az idei tapasztalatom?

Ha a betlehemi csillag kapcsán a prédikációk nem olyan sok megközelítési módját választanák a fénylő csillag magyarázatának, hogy szinte ahány ház annyi szokás" -mint hallottam- hiszen értelmezték ma is üstökösnek is, egy új csillagnak is, egy szupernovának is, rendkívüli égi jelenségnek is (csodának is mely hívta a bölcseket? királyokat? )-mint azt tették évszázadokon át, mindaddig míg valóságos okát ki nem derítették, akkor a hitünk is szilárdabb alapokon, tudniillik a természettudomány talapzatán is állhatna. Mára már ezt tudjuk, mi ragyogott a betlehemi istálló felett ahol a Kisjézus a jászolban pihent. T.i. A Jupiter és a Sarurnus bolygók együttállása a Halak csillagövének fénykúpján, ahol is a fény Betlehemre vetődött.

Ma sokat tudnak a gyermekeink, többet mint régen a hasonló korúak.
Amíg bennünket évtizedekkel ezelőtt megnyugtatott a betlehemi csillag megmagyarázhatatlan volta, azt a mai fiatalok már nem fogadják el.

Elfogadják viszont Kepler kutatását, elfogadják Teres Ágostont is, mert egy valóságos jelenséget a tudomány szerint magyaráz, szemben azzal a sokféleséggel amit most látnak e jelenség okának megvilágításával.

Ha ismerik a történelmet és tudják, hogy ki volt Josephus Flavius, mikor volt a makkabeusok felkelése, mikor uralkodott Heródes király Judeában akkor az sem vet hitüknek gáncsot, ha Jézus születését Heródes király uralkodására téve (mint az volt valóságban a szent iratok szerint is) előbb volt ez mint az időszámítás kezdete.

Mert az időszámítás pontját egy ember Dionysius Exiguus püspök számítása alapján jelölték ki aki tévedett. Ellenben Jézus születésének az időpontja egy olyan történelmi tény és egyben azon túli pont, amit az Isten akarata hozott létre a megtestesülés titka által, miután "betelt az idő" teljessége. (Plenitudo temporis).