Királyok, karácsony, újjászületés, népi szokások?

Ha banális (elcsépelt) mondást szeretnék bevezetőül írni, akkor azt mondanám, hogy gyorsan múlik az idő. Gyorsan szaladnak a napok annyi bizonyos, és aki már több évet élt meg ötvennél, hatvannál (vagy még többnél) annak egyszerűen rohannak.
A napot az égen nem lehet megállítani, a föld forgását (ha égitest akkor olvasd nagy betűként) sem lassítani, az óra mutatóját legalább néhány másodperc erejéig megállni látni.

A karácsonyi időszaknak is vége lassan, pedig úgy vártuk, úgy szerettük minden nehéz körülmény közepette kívántuk is.

Persze, minden relatív. Még az idő is. Vagy ha ez nem annyira, az ünnep napja mindenképpen viszonylagos, nem állandó. Bizonyos értelemben.

Mi, a Római (Nyugati) Egyház tagjai december 25-én tartjuk a karácsony ünnepét, Jézus születésére emlékezve, pedig jól tudjuk, hogy a Megváltó születését a természettudóok sem erre a napra teszik. Melyikre azt nem tudom, legfeljebb egy szűkebb időintervallumot tudnék mondani -olvasmányaim alapján.

A Keleti (Ortodox) Egyház január 7-én tartja karácsony ünnepét.

Karácsony nyolcadikának végét, január 6-át Vízkeresztként tartja a nyugati világ.

Vízkereszt a "háromkirályok" ünnepe is. A házszentelést is erre az időre teszik a családok. A pap megszenteli a házat, imádkozik a benne élőkért és az ajtófélfára felír három betűt -"G" "M" "B"- és az évszámot. Most már 2025-öt.

A Három betű, három nevet takar, a "Háromkirályok" nevét, mások szerint a mágusok (tudósok) nevét akik Jézust meglátogatták a betlehemi barlangistállóban, aranyat, tömjént és mirhát is vittek neki.

Kik is voltak ezek a mágusok?

Nyilván nem azok akikre első hallásra gondolunk, vagyis mágiát folytató varázsló személyek, hanem papok a káldusok papi rendből akik Babilonban éltek. A tudomány azt is tudni véli, hogy a betlehemi csillagot (erről korábban szóltunk) követve. Kr.e 7-ben november havában, az esti órákban értek Betlehembe, a megszületett kis Jézus látogatására.

Marduknak a napistennek voltak papjaik, tudós emberek, akik Zoroaszter (Zarathusztra) hitét is ismerték.

Hogy miképpen lettek ők Gáspár, Menyért, Boldizsár nevű emberek, azt a tudományos élet hosszan vizsgálta és tárgyalja.

Ennek egy kivonata csupán a szíriai (ahol most rezsimet váltottak) forrásokban előforduló három ember, akiknek nevei: Karsudas, Hior és Bazantor, csupán jelképes elnevezések (mert a pontos nevüket nem tudták).

Ebből a három névből alakult ki az ötödik században a görög és arám nyelvjárások szerint: Kaspar, Melkhior é Baltazar. (Baltazar volt Dániel próféta neve a babiloni fogság idején, Melkhior kifejezetten héber név, jelentése: Királyom fénye, mely néven a Jupitert is nevezték, Gathaspar pedig iráni eredetű név, és a Saturnusnak is egyik neve.) Ha jól látjuk az összefüggéseket, akkor felfedezzük, hogy ebben a betlehemi csillag neve is benne van, vagyis a Jupiter, mint a királyok csillaga, valamint az "öreg" Szaturnus, melyek együttállása a betlehemi csillag néven nevezett égi jelenség.

Nem tudom megállni, hogy egy pillanatra itt meg ne álljak és gondoljak arra, hogy az ősi népek (főleg a keletiek) milyen érzékenyen össze tudták rakni a jelenségeket és abból a következtetéseket levonni, szemben korunk emberével, aki csak a realitást a tárgyakat (élvezeteket) ismeri és az isteni adományként kapott gondolkodásnak vagy alkotó fantáziának (amit víziónak is nevezhetünk) képességével mennyire nem rendelkezünk. Ebből fakad az Isten tagadása vagy a hit gyengesége és csak a látszatdolgokra (csicsás fényekre és zörgő dobozokra) való szorítkozás.

Vízkereszt ünnepe Jézusnak Keresztelő János által a Jordán vizében való megkeresztelése. Helyileg talán ott amely hely magasságában van Betánia is, (a Jordánon túl) a húsvéti történések egyik fontos helye. Itt keresztelt ezt követően Jézus (János átadta ezt a helyet Jézusnak). Húsvét elővételezése is ez, hiszen a helyek, mint géniusz loci-k, mint eszmei gondolatok együtt jelentkeznek. Ezzel azt is mondani akarom, hogy Jézus tanítása és ezzel kapcsolatos ünnepek is egy-egy folyamat részei amit üdvtörténetnek is nevezünk, így az ember hite úgy lesz állandó, ha nem fejeződik be egy-egy eseménnyel (pl a karácsonnyal) hanem "kitart husvétig is aztán tovább, egészen a jövő év karácsonyáig, hogy a folyamat újra kezdődjön illetve folytatódjon.

A Kánába, egy lakodalom alkalmával bekövetkezett jézusi csodatételre, a víz borrá történő átváltozására is gondolunk ezen a napon.

Kána már elvisz bennünket Galileába, mert szomszédos település volt Názárettel. Valószínűleg Jézus rokonai is éltek itt, miként pl Kókán vannak rokonaink, vagy Dányban élnek valkóiaknak rokonok.

A megszentelt víz emlékeztet bennünket erre amelyből haza viszünk a templomban előkészített helyről és felhasználható minden olyan alkalommal, amikor Jézus csodáit is körülöttünk szeretnénk látni, pl égiháború idején, valamely baj okán és másképpen is ahogyan ez a családokban kialakult szokássá vált.

Vízkereszthez számos népi hagyomány is kötődik. Így pl a borkészítés, szőlőtermés is. Hogy milyen idő lesz Vízkereszt napján abból lehet következtetni az év további időjárásra a népi hitnek és gyakorlatnak tükrében.

Decemberben van a leghosszabb éjszaka. Karácsonykor már virrad a fény, ha néhány perccel előbb is mint ahogyan volt, de mutatja nekünk azt is, hogy a mi megvilágosodásunk inkább kapcsolódik a karácsonyi ünnephez mint bármely más eseményhez, ha még e között említjük a történelmi felvilágosodás korát is, amely valójában nem is az volt ahogyan azt sok esetben tanultuk mert a mi hitünk bizonyos dolgokat másképpen vél és másképpen lát.

Nem is beszélve arról a nihilizmusról és romlásnak indult morálról amelyeket az új de hamis földi "üdvtan" nekünk tananyagként előír.

Ha a történelem eseményeibe szervesen illeszkedünk, akkor nem állunk meg a mánál, főleg nem a hamis prófétáknak nevezett új hithirdetők tanításainál, nem állunk meg a napi politika eseményeinél sem melyek nagyon sok esetben csak szűk egyéni érdekek kiszolgálóivá váltak, nem állunk meg hamis bölcseleteknél sem, hanem a betlehemi csillag fényénél, amely fény Jézus születéséből ragyog ránk, nekivágunk az élet sivatagának is ha ez a sorsunk és visszatérünk a kezdetekhez, az idő kezdetéig is ha kell, amikor még -mint János evangelista mondja- csak az Ige létezett és ez lett az emberek világossága is, bár ezt sokan még ma sem fogadják be.