Csillagok ha találkoznak

Karácsony napja van. Jézus születésének ünnepe.

Kívánok először is a Dányi Krónika minden kedves olvasójának áldott és békés ünnepet.

Sokan leülnek ma a családi asztal köré és az ünnep áldott üzenetében biztosan sokat mesélnek egymásnak. Az életről, a sorsról, hogyan is alakult az esztendő és mire is várhatunk, mit is várhatunk a következő év ünnepéig.

Az élettörténetek midig olyan szép és megható igaz mesék, amelyet szívesen hallgatunk. Én is emlékszem még gyermekkorom karácsonyaira, a hozzánk látogató rokonok "meséire". Egyet-kettőt még szó szerint el tudnék mondani, annyira belém ivódtak ezek a történetek.

Lássuk mi is a történetet, a születés történetét ha vázlatosan is, és eszünkbe véssük az olvasottakat.

Régi hittanórák és "papbácsik" (mint Erdélyben szokták volt mondani) által mondott ismeretek jönnek most elő, az olvasmányélményeimmel, mit máskor is lenni szokott.

A kételkedők az okoskodók kérdezik: honnét tudják a keresztény emberek Jézus születésének történetét.

Elmondom.

Elsősorban az apostolok, a tanítványok írásaiból.

Másodsorban az ezzel összevetett történelmi ismeretekből.

Máté evangéliumában nagyon tisztán, történelmi hűséggel és magas tudásra utaló tömör mondatokkal idézi fel a kort.

Heródes idejében -mondja Máté.

Heródes király a rómaiak által megszállt "zsidó országban" Kr.e. 37-től számítva, 33 évig uralkodott, míg Kr e. 4-ben meghalt.

Ebben az időben született Jézus, aki majdhogynem egy gyilkos, Heródes király áldozata lett sok akkori két éves fiúgyermekkel együtt, akik Betlehemben születtek.

A hír, amely Heródes fülébe jutott, nem mástól származik, mint a zsidók újszülött királyát kereső napkeleti bölcsektől.

Kik voltak a napkeleti bölcsek. (Mások szerint a "Háromkirályok").

Feltűnt egy ritkán látható jel az égen, egy szokatlanul fényes jelenség képében. MI ez? Csillag talán, vagy üstökös, netán a kozmoszban most "halt meg" egy égitest és szétszóródó részecskéi csillagszerű tüneményt hoztak létre, mint az új csillagok, a novák, vagy a szupernovák, kérdezték egymástól még a tudósok is.

Ezt a fényességet két égitest okozta.

Tudjuk a földrajz tanulmányainkból, hogy kilenc bolygó van, a Nap körül, közte a mi földünk is.
E kilencből kettő név szerint a Jupiter és a Szaturnusz "egyállásba" került mégpedig akkor amikor a Halak csillagképébe jártak. Ezen út csúcspontja éppen Betlehem és Jeruzsálem délkörén, Betlehem magasságában állt. Ezen együttállás váltotta ki a szokatlan fényt.

A bolygóknak nincs saját fényük, ezt a naptól kapják. (mint a mi Földünk is).

Ez a ritka fény messzire látszódott, még a távoli keleten is, Mezopotámiában a Tigris és az Eufrátesz torkolatának környékén, melyet Babilóniának is hívunk.

A babiloniai csillagászok akik mágusok is voltak a szó tudás birtoklásának értelmében a látottakat összevetették a próféták évszázados tanításaival a Messiás születésére vonatkozóan és máris tudták, hogy meg kell nézni ezt a fényt méghozzá ott ahol a próféták jövendölték a Messiás születését, vagyis Judeában.

El is idultak egy tevekaraván tagjaiként és az Arab sivatagon átkelve jutottak el hónapok múlva Jeruzsálembe.

Itt a királynak, Heródesnek a kémei jelentették, hogy furcsa kinézetű emberek (mármint a ruháik miatt furcsa) érkeztek a városba.

Heródes titokban magához kérette őket. Az volt ugyanis a szándéka, hogy megöli azt a fiúgyermeket akit a mágusok Judea új királyának neveztek. (A Jupiter egyébként is királyi csillagként van számon tartva.)

A távolról jött emberek megtalálták Jézus születésének helyét.
Visszafelé menet kikerülték Jeruzsálemet ezért Heródes megöletett minden két éven aluli gyermeket.

Jézus születését tehát ez is, mint történelmi tény bizonyítja.

A másik, hogy ebben az időben -mint hallottuk is az éjféli mise evangéliumában), Szíria (a Római Birodalom része, miként Júdea is) Augustus római császár által elrendelt adóösszeíráson esett át.
A szíriai helytartó irányította a zsidók összeírását is, akinek a neve Sertonius volt. Nem Qirinius, mint azt a Vatikánban bemutatott szentmise magyar fordítója is mondta, mert ő, vagyis Qirinius csak később lett helytartó egy rövid ideig, kiváló hadvezér lévén inkább a csatába küldte őt a császár és a győztes ütközet után Kilikia Szíriához lett csatolva, ezáltal a Birodalom része -hogy csak egy példát mondjunk.

Mind József, Jézus nevelőapja, mind Mária, az édesanyja Dávid király családjából származott így a király városába ment az összeírás végett.

Az istálló, ahol Jézus megszületett valójában egy barlang lehetett, sőt még az sem kizárt, hogy József családjának tulajdona volt -egyes szerzők ezt is feltételezik.

Betlehem csillaga egy fényes jelenség volt tehát két bolygó együttállása miatt keletkezett fény. Ez többször megismétlődött az idők folyamán.

Az angyal szerepe itt is megjelent, mert a mágusokat arra intette, hogy ne Jeruzsálemen keresztül menve térjenek haza, Józsefet pedig arra, hogy mihelyt lehet, Egyiptomba telepedjenek le, míg Heródes él, maradjanak is ott.
Az angyal "szólt" a pásztoroknak is Jézus születéséről.

Ha valaki kétségbe vonja, hogy mi emberek, hírt másképpen is kaphatunk, mint egyébként szoktunk, egymástól, az ne felejtse el, hogy rendkívüli időben és a szokástól eltérő körülmények között egy információ még ma is eljuthat hozzánk a legkülönbözőbb csatornákon keresztül. Hogy nem érzékeljük, azt csak a korunk finom információ közléstől elszokott gyakorlata miatt van. (túl nagy zaj körülöttünk)
Erre számos tudományos magyarázatot is tudnék mondani ha az írás terjedelmi kerete ezt megengedné.

Csillagok ha találkoznak, írtam a címben.

Csillagok (nem kozmogóniai értelemben) voltak az egymással együtt álló bolygók is. Csillagok a fényjelenség csillagai vagyis csillogóan tündöklő fények.

Csillag volt Jézus is, felette a betlehemi csillagként világító jelenséggel, de méginkább ő maga, aki ugyanúgy mutatja az út irányát nekünk, min ahogyan mutatta ezt betlehemi csillag a jászolt felkereső tudós papoknak, kiknek nevei, mint Gáspár, Menyhért, Boldizsár maradt ránk a mai napig.

Jézus születése napját nem ismerjük. Az időt a születésre vonatkozóan be is tudjuk határolni.

December 25-e azért lett Jézus születésének ünnepe mert a téli napéjegyenlőséget (december 21) követőan már több a fény mint a sötétség és ez egyre nő, egyre növekszik, mint ahogyan a hit is bennünk, ha Karácsony szent ünnepének a lényegét értjük. Nem csak a transzcendens üzenetét, hanem a históriát is, mert minden földre született embernek van történelme.

Jézus emberi történelme nagyon viharos volt. Életveszélyben az első pillanattól, a világra való megszületéstől egészen a kereszthaláláig.

Ha fényes ünnepséget tartunk Jézus születésének örvendve, és ez lelki tükrözése a valóságnak, akkor mi is csillagok lehetünk, sőt csillagok vagyunk, akik találkozunk az égből alászálló csillaggal, Jézussal.

Ez lesz az igazi Sol invictus, vagyis a győztes nap!

És ki ne törekedne győzelemre!