Faluban, városban?

Az adventi időszakban is, -bár tudjuk a fő hangsúlyt, a várakozást,
a reménykedés lényegét és próbálunk ennek megfelelően élni-, az életünket a társadalmi történések is körülveszik, így nem vonulhatunk el a világtól mint egy remete, foglalkozunk ezzel is, sőt időnként keressük is a lehetőséget a minél pontosabb információk megszerzésére és a magunk álláspontjának a kialakítására.

A település fontos jelensége az emberiségnek, akár éljen az őserdő rengetegében akár egy világvárosban, netán mint mi is, falun.
A település élete, sorsa, jövője, mondhatnánk egy szóval, hogy működése nagy befolyással van életünkre. Ezért is fontos, hogy ne maradjunk le a helyi hírekről sem, az országos hírekről sem és a maga puszta valóságában valamint történelmi vetületében értékeljük a látottakat.

A település fontos földrajzi kategória, hiszen még a földrajztudományon (geografia) belül is önálló terület és mint településföldrajz tanítják a felsőfokú intézményekben.

A település egyben történelmi fogalom is mert létrejöttéhez egyrészt időre volt szükség, másrészt gazdasági folyamatokra.

Az idő "kezdetén" az emberek csoportban éltek, amit "termeltek", kerestek, találtak azt közösen el is fogyasztották.
Aztán a tudás, a tapasztalat gyarapodásával a termelés meghaladta a fogasztást. A felesleg értékesítésre került. Aki ebben szerencsésebb volt, többet tudott eladni mint a másik annak aki nem rendelkezett fogyasztható termelvénnyel, az tehetősebbé vált és ennek az egyszerű lépésnek a folytatásaként különféle tevékenységek (kézműipar stb) keletkeztek.

A munka megosztása és elosztása révén nem maradt együtt az eredeti közösség, szétváltak és különböző helyeken le is telepedtek a bátrabb kezdeményezők.

Ismerjük ennek folytatását és eredményét, a városok, falvak kialakulását és összegezve le is vonhatjuk a tanulságot, hogy a mezőgazdasági termelés növekedése tette lehetővé a települések kialakulását.

Mind a városban, mind a falvakban a termelésen kívül fontos szerepet tölt be a kiszolgálóipar. A szolgáltatás sokszínűsége teszi a településeket különféle fejlettségi fokra. Minél több a szolgáltatás és jobb annak minősége, annál vonzóbb egy település.

Ebben a "versenyben" a nagyobb települések előnyt élveznek, a városok pedig nagyságuk arányában a legjobban ellátottak.

Nem csak termelés a fontos, nem csak a kiszolgálóipar, de fontos a kultúrális, műveltségi javakhoz való hozzáférés is és ebbe beleértjük azon csúcsminőségeket amelyek a szellem pallérozására szolgálnak, így az iskolákat a különböző képzettséget adó szintjeik szerint de beleértjük azt is ami a lélek ápolására született vagyis az egyházak működését, a vallási központok kialakulását.

A városok vitathatatlanul a legvonzóbbá váló települések lettek.

A vonzerő mellett azonban a nem kívánatos jelenségek is megjelennek, éppen a települések nagysága szerinti egyenes arányban.

Így pl a túlzsúfoltság okozta emberi súrlódások, a levegő tisztaságának romlása, a szemét irdatlan mennyiségű megjelenése, a bűnözés melegágya, a függőséget okozó szervezetre káros anyagok fészke, a brutalitás határát súroló tömegjelenetek (pl nagy rendezvények), és sorolhatnánk tovább a példákat.

Csak megjegyzem mint fontos jelenséget ezek mellett, hogy az un. dezurbanizáció azaz a városból való kivonulás a közeli településekre is fontos képe a település földrajznak. De ezek a kiköltözők sem egyformán tehetősek. A jobb anyagi feltételekkel rendelkezők a közeli településre mennek, a kevésbé jól "eleresztettek" a távolabbi vidékekre.

A nagyvárosok élhetőség szempontjából is körzetekre oszthatók.

A városmagban a közigazgatás épületei vannak, aztán a pénzintézetek központjai, a legjobb szállodák stb, míg ezen kívül a termelő üzemek okozta környezetszennyezés hatására egy lepusztultabb, un. slum övezet van, aztán a kertvárosi rész.

A település egy helyben lévő állapota (mert nem mozdul úgy értem) sem jelent statikus helyzetet hanem benne állandó mozgás, fejlődés, visszafejlődés, építkezés, lepusztulás látható.

Dányban pl az 1960-as években épült házak (újtelep stb) megújulást mutattak annak idején, mostanra ez a régi faluhoz közelebbi részen pl Kandó K. utca, aztán a romos vagy félig romos házak helyén épült új otthonokban jelentik a megújulást, a közművesített "barna mezős" építési telkeken épült házak mellett.

Fontos megemlíteni (a szakirodalom alapján állítható) hitélet minőségét is, mely inkább a városokra jellemző. A falusi hitélet megkopott. A népi hitre és hitgyakorlatra épülő vallásos érzelem kihalóban van, sokszor csak látszólagosan van jelen.
A falu e tekintetben rosszabbul áll mint a város, mert a vidéki településeken (így sajnos községünkben is) csökken a vallásos emberek száma, főleg pedig a vallásos szellemben élők száma. A hitélet ugyan meg- megújul a régi alapokon -pl gyalogos zarándoklatok- de ez sem vesz fel egy tartós, kiszámítható formát.

Új kutatások azt látszanak bizonyítani, hogy a városok előbb jöttek létre mint a falvak, így ez ellent mond a fentieknek.
Erre bizonyítékként múzeumi kutatási anyagok állnak rendelkezésre, mi szerint a városok nem csak az embertömegeknek adtak helyet és életlehetőséget hanem a vallási környezetnek is. Ezt erősítette a szerzetes rendek megjelenése melyek néhány kivétellel (pl Ferencesek, Dominikánusok, vagyis a kolduló rendek néven ismert vallási közösségek) inkább városi kötődésűek voltak mint a falvakhoz tartozóak.

Ezekből a városokból aztán a "falakon kívülre" vagyis távolabbi vidékekre költöztek emberek, falvakat hoztak létre.
Ezekben a falvakban a hitélet nem volt sokszor még tetten érhető sem. A falvakban hitélet nem is volt valójában. Ezeket úgy hívták, hogy paganusok, azaz vidékiek mely szóból ered a pogány elnevezés is.

A városi élet a funkciók sokfélesége miatt össze is zavarodik.

Szent Ágoston mondja, hogy "a mindenség békéje a rend nyugalma".

A városi zsúfoltság a rendszer kuszasága miatt nem lesz soha békés, ezért a földi város mellett egy másik, égi város is megjelenik, mely az ágostoni értelemben vett új rendet hordozza, ez a "Mennyei Jeruzsálem", az Isten városa, mely eltér a földi városoktól.

Ma a földi városok szimbóluma Babilon. Tudjuk mit jelent ez.

Tudjuk, hogy az új szellemi áramlatok is a városból indultak el, így pl autonómia, szabadság, egyenlőség, ateizmus stb és elérik a falvakat is.

Tudjuk-e ezekután megbecsülni a falut, a falvakat, a vidéket, a mi falunkat?

Mert ha igen akkor, igyekszünk úgy élni, hogy a földi, az e világi dolgok mellett (de inkább felett) a célunk az, hogy Szent Ágoston városába jussunk.