Itt vagyTartalom / Sebestyén legenda

Sebestyén legenda


Beküldte buborék - Ekkor: 2008 December 01

SebestyénSebestyén

A múltkoriban megakadt a szemem egy internetes oldalon:
Mángorlo blog (katt ide)
Egy Dányon átutazó megtekintette a Sebestyén sírt, ezt később közzé is tette a világhálón . A Dányhoz kapcsolódó Sebestyén legendáról azonban vajmi keveset találni írott formában. Ez ösztönzött az alábbiak megírására.

Dány története

Dány község jelenleg a harmadik helyén fekszik. Az első hely Szentkirály közelében volt, melyet a tatár dúlt fel. A második, Faluhely a jelenlegi helytől nem messze, Kóka irányában terült el, melyet a török semmisített meg.
A település a Gödöllői dombság része, a Jászságtól nem túl távol. Régi településünk a Cserhát lankáinak végén terül el, legmagasabb pontját a 206m-es Nagyháton találjuk. Annak ellenére, hogy a települést dombok ölelik körül, a köznyelv Dányban csak partokat ismer: Csillag-, Gurbi-, Trézsi-, Bóha-, Miska part.
A jelenlegi falu szélén az 1970-es években avar kori sírt találtak. A sírból előkerült arany övveretek az aszódi múzeumban láthatók.(lásd fotó)
A Történelmi Magyarország idejében községünk közigazgatásilag a Pest Pilis és Solt vármegye Váci járásának Isaszegi kerületéhez tartozott.

Az 1275-ben keltezett Szt . Margit legenda említi írásban először a falut „villa dandy” néven. 1272 június 13-án egy 40 éves Benedek nevű beteg, nyomorék férfi pintér és ács Dan faluból Szent Margit sírjánál meggyógyult. Egy későbbi okirat 1324-ben Dann néven említi a falut. A XIV. században Dány Dan néven Ecseg vár tartozéka, Csák Ugriné majd a Széchenyi családé. 1454 és 1481 közt a Perényi család birtoka Wydan néven. Az 1720-as országos összeírás ismét Dan néven említi a falut. A „dan” szó jelentése egyes feltételezések szerint a fennmaradt kevés besenyő szó egyike. Jelentése: vizes, mocsaras. Másrészt a dan szó horvátul "nap"-ot jelent.

A falu első helye Szentkirály közelében volt. Szentkirály és Isaszeg között ered a Felső-Tápió. (Alsó-Tápió forrása Maglódtól északra van a Fáy tanya közelében.) A két ág egyesülve 45-50km-es patakká fejlődve a Zagyva folyóba torkollik. A Zagyva tovább ömölve a Tiszába, majd a Dunában folytatja útját a Fekete tenger vizét gazdagítva.
Az ősi falu a Tápió által táplált szentkirályi mocsaras rész mellett terült el.

Sebestyén legenda

A hagyomány szerinti szóban élő Sebestyén legendát 1864 január 27.-i keltezéssel először Tőkési Dóczy Pál bíró jegyezteti le.
/ Lásd az alábbi oldalon:
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Bacs_kiskun_megye/...
( a 34.Dány fejezet és helynevek részben)/

A leírás itt a legendát I. Ferdinánd alatti török időkre teszi. A történet szerint lakosság a török elől a Tápió rengetegében rejtőzködött el. A rejtekből Sebestyén előjött kikémlelni a törököket. Azok elfogták, majd a társait ki nem adó Sebestyént ló után kötve kivégezték.
I. Ferdinánd idejében a falu már a második helyen feküdt, a mostani közelében. A törökök ezt 1544-ben rombolták le. A Faluhely néven is emlegetett település romjai még 1864-ben is láthatók voltak.

Az 1865 december 21.-én kelt irat - melyet öt községi elöljáró hitelesített - a Sebestyén legendát a tatár vész idejére, IV.Béla korára teszi. A dányiak első települése Szetkirály mellett terült el. A tatár elől már több napja a Tápió mocsaraiban bujdosott a dányi lakosság. Sebestyén nevű „bátor férfiú” vállalkozott a tatárok kikémlelésére. Őt viszont a tatárok elfogták, a vallatás ellenére népe rejtekhelyét ki nem adta, majd ló után kötötték és halálra hurcolták. A „Hosszú tisztáson” addig vonszolták, míg meg nem halt. A hátrahagyott holttestet a Dányiak eltemették. Ezt a helyet nevezték a későbbiekben Sebestyén léniájának.
A faluját feldúlva, lerombolva találó lakosság innen költözött a későbbi második település helyére: „Faluhelyre”. A később törökök által elpusztított Faluhely helyén épült meg a szentkirályi templom maradványaiból a Szent György kápolna.

A jelenlegi, harmadik helyen fekvő településünk egykoron két domb közé épült a XVI.század végén. Négy apróbb forrás fakadt a határában, és 50 hold Dánsár nevű mocsár határolta Szentkirály felől.
Az Ófalu 18-19.századi elhelyezkedéséről katonai térképeket találunk az alábbi oldalon:
http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=D%C3%A1ny

(Dányt Zsámbok felé a Sasülő nevű terület határolja. Az ülü szó a régi nyelvben ragadozó (ölő) madarat jelentett. Tájegységenként ez változhatott, vércse, ölyv ,sas. A Sasülő szónál is lehetséges egy áthallás az ülő és ülü szavak közt.)

1864-ben Tőkésy Dóczy Pál bíró a török korra teszi a Sebestyén legendát, melyben lópatkó után kötve halt meg Sebestyén. Ugyanez a bíró 1885-ben négy másik elöljáróval már a IV.Béla kori tatárjárás idejére teszi a mondát, de ebben az iratban lófarok után kötve halt meg Sebestyén. Mindkét leírás azonban kiemeli, hogy a dányi lakosság a Sebestyén sírdombbal nagy kegyelettel viselkedik. Minden tavasszal a sírhalom mellett elhaladók zöld gallyat törnek le az erdőből és a sírra dobva áldást mondanak az iszonyú kínok közt meghalt áldozat poraira. Mint ebből a szép szokásból is kitűnik , szinte vértanúi tisztelet övezte Sebestyént, és ez hitelt is adhat a legendának.

Mihályik Ignác dányi plébános által 1889-ben lejegyzett Sebestyén mondában a legenda eseménye konkrétan 1630-ban történt. (Az évszám pontos idejének forrására sajnos nincs utalás.) Szerinte 1630-ban I. Rákóczi Ferenc szövetséges, portyázó török hordái támadtak a falura. A törökök által elfogott, a népét elárulni nem akaró Sebestyént lófarok után kötve, árkon-bokron hurcolták, majd fára fellógatták. A Tápió mocsaraiból előbúvó lakosok így találtak rá.

Grassalkovich I. Antal 1730-ban szerezte meg Szentkirályt, Dánytól elszakítva. Dány 1746-ban lett Grassalkovich tulajdona. 1867-ben a kormány a szentkirályi majorsági birtokokat felvásárolta és a gödöllői koronauradalomhoz csatolta. A gödöllői uradalom tiszttartója Kalmár Nándor kezdeményezésére a XIX. Század közepe táján kőkereszttel jelölték meg a sírt.

Összegezve a tényeket:

A falu második helyén, „Faluhelyen” lévő templom 1544-ben törökök által pusztíttatott el, majd 1673-ban a falu jelenlegi helyén fatemplomot épített a lakosság. Dány 1695-ben került ki a török hódoltságból, 1983 lakossal.
A Sebestyén sír csak pár száz méterre van Szentkirálytól és kb. 5 km-re a jelenlegi Dánytól. Így joggal feltételezhetjük hihetőbbnek az 1865-ben feljegyzett legendát, mely a tatárjáráskor zajlott. Nagy valószínűséggel Dány első helyére, a Szentkirály mellett elterülő falura 1241-ben – IV. Béla uralkodása idején - Sebján tatár vezér előretolt felderítő csapatai találtak rá, és ők végezték ki Sebestyént.

A XX. század elején még élő szájhagyomány volt, hogy Sebestyén egy fára bújva kémlelte az ellenséget. A fa tövében pihent kutyája, ki az ellenség közeledését ugatással jelezte. A kutya ugatása árulta el a fán megbúvó Sebestyént, ez alapján találtak rá. A falu lakossága a mai napig Sebestyén Sebestyén néven emlegeti egykori hős ősét, kinek felújításra váró síremléke minden tavasszal megérdemli az utódok zöld gallyait.
A legenda valóságát és tényleges idejét egy átfogó, részletes történelmi és régészeti feltárás tudná bebizonyítani. A legendának azonban hitelt adhat az is, hogy jelenleg is több Sebestyén nevű család él a faluban.

Sebestyén emléke két helyen is megörökítésre került községünkben.
Az 1909-ben épült templomunkban - Csiby Mihály sashalmi festőművésznek köszönhetően - az egyik freskóról Sebestyén néz le ránk. Mellére fehér liliomok tűzve, mellette egy évszám: 1630. Sebestyénnel átellenben a Szt. Margit sírnál meggyógyult Benedeket találjuk.
A telepi Szent Margit parkban található Szent Margit szobor oldalán – M. Gémes Katalin szobrászművész alkotása- szintén megörökítésre került a Sebestyén legenda és Benedek csodás gyógyulása.

Alapforrás:
Kozár Gyula: Dány község helytörténeti élete

Lejegyezte: Buborék

Átszerkesztve, fotókkal kiegészítve: 2011.05.08. Buborék

Így kezdődött; 2008.04.28:
http://www.danyikronika.hu/node/1264

Sebestyén legendájaSebestyén legendájaSzobor feliratSzobor feliratBenedek gyógyulásaBenedek gyógyulásaSebestyénSebestyénBenedekBenedekKozár Gyula plébános
(szemüvegben) 1959. 06.26.Kozár Gyula plébános
(szemüvegben) 1959. 06.26.
A megkoszo-
rúzott sírkő 2009 05.24.A megkoszo-
rúzott sírkő 2009 05.24.

Dány avarkori kincseiDány avarkori kincseiSebestyén felújítás alatti sírjaSebestyén felújítás alatti sírjaSebestyén legendája az emlékhelyenSebestyén legendája az emlékhelyenA megújult Sebestyén emlékkőA megújult Sebestyén emlékkő

Sebestyén padSebestyén padA felújított Sebestyén emlékhelyA felújított Sebestyén emlékhelyTábla kihelyezés 01Tábla kihelyezés 01Tábla kihelyezés 02Tábla kihelyezés 02

Cimkék