Itt vagyTartalom / Sebestyén legenda
Sebestyén legenda
A múltkoriban megakadt a szemem egy internetes oldalon:
Mángorlo blog (katt ide)
Egy Dányon átutazó megtekintette a Sebestyén sírt, ezt később közzé is tette a világhálón . A Dányhoz kapcsolódó Sebestyén legendáról azonban vajmi keveset találni írott formában. Ez ösztönzött az alábbiak megírására.
Dány története
Dány község jelenleg a harmadik helyén fekszik. Az első hely Szentkirály közelében volt, melyet a tatár dúlt fel. A második, Faluhely a jelenlegi helytől nem messze, Kóka irányában terült el, melyet a török semmisített meg.
A település a Gödöllői dombság része, a Jászságtól nem túl távol. Régi településünk a Cserhát lankáinak végén terül el, legmagasabb pontját a 206m-es Nagyháton találjuk. Annak ellenére, hogy a települést dombok ölelik körül, a köznyelv Dányban csak partokat ismer: Csillag-, Gurbi-, Trézsi-, Bóha-, Miska part.
A jelenlegi falu szélén az 1970-es években avar kori sírt találtak. A sírból előkerült arany övveretek az aszódi múzeumban láthatók.(lásd fotó)
A Történelmi Magyarország idejében községünk közigazgatásilag a Pest Pilis és Solt vármegye Váci járásának Isaszegi kerületéhez tartozott.
Az 1275-ben keltezett Szt . Margit legenda említi írásban először a falut „villa dandy” néven. 1272 június 13-án egy 40 éves Benedek nevű beteg, nyomorék férfi pintér és ács Dan faluból Szent Margit sírjánál meggyógyult. Egy későbbi okirat 1324-ben Dann néven említi a falut. A XIV. században Dány Dan néven Ecseg vár tartozéka, Csák Ugriné majd a Széchenyi családé. 1454 és 1481 közt a Perényi család birtoka Wydan néven. Az 1720-as országos összeírás ismét Dan néven említi a falut. A „dan” szó jelentése egyes feltételezések szerint a fennmaradt kevés besenyő szó egyike. Jelentése: vizes, mocsaras. Másrészt a dan szó horvátul "nap"-ot jelent.
A falu első helye Szentkirály közelében volt. Szentkirály és Isaszeg között ered a Felső-Tápió. (Alsó-Tápió forrása Maglódtól északra van a Fáy tanya közelében.) A két ág egyesülve 45-50km-es patakká fejlődve a Zagyva folyóba torkollik. A Zagyva tovább ömölve a Tiszába, majd a Dunában folytatja útját a Fekete tenger vizét gazdagítva.
Az ősi falu a Tápió által táplált szentkirályi mocsaras rész mellett terült el.
Sebestyén legenda
A hagyomány szerinti szóban élő Sebestyén legendát 1864 január 27.-i keltezéssel először Tőkési Dóczy Pál bíró jegyezteti le.
/ Lásd az alábbi oldalon:
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Bacs_kiskun_megye/...
( a 34.Dány fejezet és helynevek részben)/
A leírás itt a legendát I. Ferdinánd alatti török időkre teszi. A történet szerint lakosság a török elől a Tápió rengetegében rejtőzködött el. A rejtekből Sebestyén előjött kikémlelni a törököket. Azok elfogták, majd a társait ki nem adó Sebestyént ló után kötve kivégezték.
I. Ferdinánd idejében a falu már a második helyen feküdt, a mostani közelében. A törökök ezt 1544-ben rombolták le. A Faluhely néven is emlegetett település romjai még 1864-ben is láthatók voltak.
Az 1865 december 21.-én kelt irat - melyet öt községi elöljáró hitelesített - a Sebestyén legendát a tatár vész idejére, IV.Béla korára teszi. A dányiak első települése Szetkirály mellett terült el. A tatár elől már több napja a Tápió mocsaraiban bujdosott a dányi lakosság. Sebestyén nevű „bátor férfiú” vállalkozott a tatárok kikémlelésére. Őt viszont a tatárok elfogták, a vallatás ellenére népe rejtekhelyét ki nem adta, majd ló után kötötték és halálra hurcolták. A „Hosszú tisztáson” addig vonszolták, míg meg nem halt. A hátrahagyott holttestet a Dányiak eltemették. Ezt a helyet nevezték a későbbiekben Sebestyén léniájának.
A faluját feldúlva, lerombolva találó lakosság innen költözött a későbbi második település helyére: „Faluhelyre”. A később törökök által elpusztított Faluhely helyén épült meg a szentkirályi templom maradványaiból a Szent György kápolna.
A jelenlegi, harmadik helyen fekvő településünk egykoron két domb közé épült a XVI.század végén. Négy apróbb forrás fakadt a határában, és 50 hold Dánsár nevű mocsár határolta Szentkirály felől.
Az Ófalu 18-19.századi elhelyezkedéséről katonai térképeket találunk az alábbi oldalon:
http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=D%C3%A1ny
(Dányt Zsámbok felé a Sasülő nevű terület határolja. Az ülü szó a régi nyelvben ragadozó (ölő) madarat jelentett. Tájegységenként ez változhatott, vércse, ölyv ,sas. A Sasülő szónál is lehetséges egy áthallás az ülő és ülü szavak közt.)
1864-ben Tőkésy Dóczy Pál bíró a török korra teszi a Sebestyén legendát, melyben lópatkó után kötve halt meg Sebestyén. Ugyanez a bíró 1885-ben négy másik elöljáróval már a IV.Béla kori tatárjárás idejére teszi a mondát, de ebben az iratban lófarok után kötve halt meg Sebestyén. Mindkét leírás azonban kiemeli, hogy a dányi lakosság a Sebestyén sírdombbal nagy kegyelettel viselkedik. Minden tavasszal a sírhalom mellett elhaladók zöld gallyat törnek le az erdőből és a sírra dobva áldást mondanak az iszonyú kínok közt meghalt áldozat poraira. Mint ebből a szép szokásból is kitűnik , szinte vértanúi tisztelet övezte Sebestyént, és ez hitelt is adhat a legendának.
Mihályik Ignác dányi plébános által 1889-ben lejegyzett Sebestyén mondában a legenda eseménye konkrétan 1630-ban történt. (Az évszám pontos idejének forrására sajnos nincs utalás.) Szerinte 1630-ban I. Rákóczi Ferenc szövetséges, portyázó török hordái támadtak a falura. A törökök által elfogott, a népét elárulni nem akaró Sebestyént lófarok után kötve, árkon-bokron hurcolták, majd fára fellógatták. A Tápió mocsaraiból előbúvó lakosok így találtak rá.
Grassalkovich I. Antal 1730-ban szerezte meg Szentkirályt, Dánytól elszakítva. Dány 1746-ban lett Grassalkovich tulajdona. 1867-ben a kormány a szentkirályi majorsági birtokokat felvásárolta és a gödöllői koronauradalomhoz csatolta. A gödöllői uradalom tiszttartója Kalmár Nándor kezdeményezésére a XIX. Század közepe táján kőkereszttel jelölték meg a sírt.
Összegezve a tényeket:
A falu második helyén, „Faluhelyen” lévő templom 1544-ben törökök által pusztíttatott el, majd 1673-ban a falu jelenlegi helyén fatemplomot épített a lakosság. Dány 1695-ben került ki a török hódoltságból, 1983 lakossal.
A Sebestyén sír csak pár száz méterre van Szentkirálytól és kb. 5 km-re a jelenlegi Dánytól. Így joggal feltételezhetjük hihetőbbnek az 1865-ben feljegyzett legendát, mely a tatárjáráskor zajlott. Nagy valószínűséggel Dány első helyére, a Szentkirály mellett elterülő falura 1241-ben – IV. Béla uralkodása idején - Sebján tatár vezér előretolt felderítő csapatai találtak rá, és ők végezték ki Sebestyént.
A XX. század elején még élő szájhagyomány volt, hogy Sebestyén egy fára bújva kémlelte az ellenséget. A fa tövében pihent kutyája, ki az ellenség közeledését ugatással jelezte. A kutya ugatása árulta el a fán megbúvó Sebestyént, ez alapján találtak rá. A falu lakossága a mai napig Sebestyén Sebestyén néven emlegeti egykori hős ősét, kinek felújításra váró síremléke minden tavasszal megérdemli az utódok zöld gallyait.
A legenda valóságát és tényleges idejét egy átfogó, részletes történelmi és régészeti feltárás tudná bebizonyítani. A legendának azonban hitelt adhat az is, hogy jelenleg is több Sebestyén nevű család él a faluban.
Sebestyén emléke két helyen is megörökítésre került községünkben.
Az 1909-ben épült templomunkban - Csiby Mihály sashalmi festőművésznek köszönhetően - az egyik freskóról Sebestyén néz le ránk. Mellére fehér liliomok tűzve, mellette egy évszám: 1630. Sebestyénnel átellenben a Szt. Margit sírnál meggyógyult Benedeket találjuk.
A telepi Szent Margit parkban található Szent Margit szobor oldalán – M. Gémes Katalin szobrászművész alkotása- szintén megörökítésre került a Sebestyén legenda és Benedek csodás gyógyulása.
Alapforrás:
Kozár Gyula: Dány község helytörténeti élete
Lejegyezte: Buborék
Átszerkesztve, fotókkal kiegészítve: 2011.05.08. Buborék
Így kezdődött; 2008.04.28:
http://www.danyikronika.hu/node/1264
- A hozzászóláshoz belépés szükséges