Vázlatrajz

Egy elkézült és rövidesen sokak által olvasható dolgozatról van szó, melyben a feladatokat is, a megoldást is ugyanaz az ember végezte.
Vagyis én.

Egy vázlatrajz lesz az alábbi ami azt jelenti, hogy nem a teljes mű, nem az elkészített anyag, hanem annak csak a szerkezete.

Minden írás úgy születik, hogy az alkotója megfogalmaz magának egy valóságos problémát. Erre kérdéseket telepít és a kérdésekre válaszokat ad.

A probléma felvetése vagy meglátása az alkotói gondolkodás első lépése.

Szemléljük a világot amiben élünk. Magyarázzuk a jelenségeket és tanácsokat kérünk ha nem tudjuk megmagyarázni azt amit nem értünk.
Sokszor csak egy gondolatra van szükség, valakitől vagy valamitől megkapni, hogy elinduljunk a megoldás felé.

Vagy egy pillanatra, egy másféle pillanatra mint amilyet megélünk a hétköznapjainkban és máris elindul bennünk a gondolkodás lánca, egyik gondolatot a másikhoz fűzzük és válogatunk is a gondolatok között, hogy melyik az amelyik számunkra megfelel annak az elvárásnak, hogy megértsünk egy egyszerű vagy egy komplexebb problémát.

Az is előfordul -tapasztalom-, hogy éjszakai álom ad tanácsot a folytatáshoz, vagy az álomból való ébredés következő éber pillanata. Ezt meg kell ragadni és hálásnak kell lenni érte. Nem mondjuk, hogy majd reggel újra gondolom, mert reggelre, mint az álmok általában tovatűnnek. Ilyenkor fel kell állnunk az ágyból és papírral, ceruzával a kézben lejegyezni a gondolatainkat. Hosszabban vagy rövidebben.

Aztán vannak problémák amelyek egyszerűen bennünk élnek. Velünk vannak, mint az árnyékunk és kisérnek mindenhová. Ott vannak mint falat a szánkban, mint szó az ajkunkon, mint pillantás a szemünkben, mint a vér ereinkben. Hozzánk tartoznak és egy kicsit az életnek részévé is válnak.

Vannak tudatos céljaink, elhatározásaink, szándékaink amelyek szorítanak bennünket a megoldásra. Olyan személyes vagy általános, egyéni vagy társadalmi kérdések ezek amelyek választ várnak, továbbgondolást és ha találkoznak mások hasonló problémáival, akkor szétterjednek bennünk és körülöttünk mint a tintafolt az itatóspapíron és betöltik a teret kisebb vagy nagyobb mértékben. Betöltik lelkünket, életünket.

Az elkészült dolgozat vázlatrajzát néhány pontban fogom ismertetni.

A dolgozat lényege annak a három embernek a tágabban vett családja, amelyik még a múlt-múlt század, a XIX-ik század elején kezdődöt a megszületéssel és teret kapott, életet nyert számos utódban, pontosan szólva 124-ben.

Ennyi embert érint a dolgozat.

A megírt szerkezet egy általánosabb képpel kezdődik, a Gódor nemzetség Dányba való kerülésével, életükkel és a helyi társadalomban való beilleszkedéssel.

Három ember elindult az élet rögös útján és a kor változásaival, a különböző korosztályok egymásra rakódásával kibontakozik egy nagyon fontos társadalmi kép ez pedig a társadalomban való helytállás minősége.

A változást és az alkalmazkodást az egyénekben mutatom ki külön-külön -mind a 124-ben- éspedig az iskolai teljesítménnyel és a helyváltoztatással.

Az iskolai végzettség fontos mutatója egy ember társadalmi mobilitásának annál fogva, hogy az iskola mégis csak az emberi műveltségnek és kultúrának a hordozóhja. Ki mennyit kap ebből az egyénenként változik.

Aztán fontos a "mivé lettél fiam" számbavétele is. Mi lett az utódokból. Miként mutatkozik ez meg a társadalmi beilleszkedésben és az egyén várományos sikereit miképpen szolgálta.

Kifejező példája az ember életének a helyváltoztatás is. Szülőfalujában marad vagy elköltözik. Közelebbre megy vagy távolabbra. Országon belül vagy azon kívül talál magának megfelelő életteret.

Az ember életében fontos a párválasztás is. Hol találta meg magának élete párját? Dányban, máshol?

Az iskolai végzettség miként alakult a különféle korosztályok között, nem csak a vizsgálatba vont személyeket minősíti, hanem a jkort és a társadalmat is amiben ez bekövetkezett.

Kíváncsi voltam miként vélekednek a községünkről a kiterjedt utódok számos sora a környezetéről. Talál-e községünkben példaképet, tud-e róla. Van egyéni véleménye is ebben vagy csak a mások által mondottakat ismételgeti.
Milyennek látja ma a községet amiben vagy beleszületett vagy amit élete során megismert. Mennyire lényeglátó, egyedi, egyéni ez a szemlélet vagy itt is a tömegeffektus nyer értelmet: azt mondom amit hallok.

Különféle ábrákat is használtam a jobb megértéshez. Diagramokat az iskolai végzettségről, a korosztályok változásait az iskolázottságban.
Felrajzoltam a családfát mindhárom Gódor esetében.

Arra is kíváncsi voltam, milyen az értékválasztása az embereknek.

A dolgozat nem több mint harminc oldal.

És csak azért ennyi, mert csak a "látlelet" készült el.

Hogy lesz-e folytatása, hogy látlelet helyett diagnózis is szülessék vagy még tovább a közös gyógyulás-gyógyítás szintjéig, vagy a jó példák követendő erejéig eljussunk azon múlik -többek között- lesznek-e ehhez partnerek a megszólítottak között.

Rövidesen, egy-két héten belül szívesen állok mindenki rendelkezésére aki ezt olvasni akarja.