Itt vagyTartalom / Libamáj-válság: hazudott a Négy Mancs

Libamáj-válság: hazudott a Négy Mancs


Beküldte st33lboy - Ekkor: 2008 October 03

Egy hete még úgy tűnt, megegyezés születik a Négy Mancs alapítvány, a Baromfi Terméktanács, valamint az agrárkormányzat közötti, hízottliba-termékekkel kapcsolatos, vitás kérdésekben. A magyarországi Négy Mancs azonban - valószínűleg az osztrák "anyacég" beavatkozásának hatására - nem tartva be ígéretét, visszatáncolt a megállapodástól.

Az osztrák Négy Mancs alapítvány korábban kampányt indított a baromfifeldolgozó Hungerit Zrt. ellen, hogy a vállalat hagyjon fel a hízottliba-termékek előállításával. A szentesi cég több hazai vállalkozással együtt felkerült a szervezet feketelistájára, melynek köszönhetően több nemzetközi áruházlánc levette polcairól a kényszertömött jószágok májából előállított élelmiszereket. A kampány hatására a Hungerit leállította a hízottáru feldolgozását, ami évente hozzávetőleg nyolcmilliárd forintos forgalomkiesést okozhat a vállalatnak. A cég 2008 végéig hárommilliárd forintos árbevételtől esik el és kétszáz alkalmazottjától lesz kénytelen megválni.

A békési libatermelők nyolcvan százaléka a Hungeritnek adta le a hús- és májlibákat

Az intenzív tárgyalásoknak köszönhetően egy hete már-már úgy tűnt, megegyezés születhet hízottliba-ügyben. A Négy Mancs alapítvány ígéretet tett: amennyiben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és a baromfi ipar szereplői bizonyos feltételeknek eleget tesznek, az alapítvány leveszi a szabályokat betartó cégeket a feketelistáról. A megállapodás részét képezte, hogy az agrártárca jogszabályban kötelezi a termelőket és forgalmazókat a hízott és pecsenyeliba-termékek címkékkel történő megkülönböztetésére, illetve az ipar szereplői az állatvédelmi szempontokat figyelembe véve kidolgoznak egy kódexet. A megállapodás része volt, hogy az elkövetkezendő években folyamatosan emeljék a libák kíméletesebb tömésére vonatkozó K+F összegeket.

Bár az FVM rendeletben kötelezte a termelőket a megkülönböztető jelzések alkalmazására és az ipar szereplői is elfogadták az alapítvány "feltételeit", a Négy Mancs nem vette le a szabályokat betartó magyar cégeket feketelistájáról. Sőt, a lajstromban olyan vállalkozások is szerepelnek, amelyek vagy soha nem tömtek libát, vagy már a közelmúltban felhagytak ezzel a gyakorlattal "Valószínűleg a Négy Mancs magyarországi és osztrák szervezete közötti konfliktus okolható a jelenlegi helyzetért. Az agrártárca ugyanis a magyar alapítvánnyal állapodott meg, a Négy Mancs honlapján megjelent közleményben azonban az osztrák szervezet munkatársa, Marcus Miller álláspontja olvasható" - vélekedik Róna Gábor, a Hungarikum Szövetség elnöke. Róna szerint az is az osztrák szervezet beavatkozására utal, hogy egy kereskedelmi televízió ma délelőtti műsorában a Négy Mancs munkatársa a megállapodással kapcsolatos kérdésre válaszolva "visszadobta a labdát" Millernek.

Jöhet a kínai libamáj?

Az Európában értékesített hízottlibamáj nyolcvan százalékát magyar vállalkozások állítják elő, ennek negyven százaléka a Hungerit baromfifeldolgozójából került ki. A Négy Mancs kampányának köszönhetően a Hungerit termékeinek helyét más, - akár nem uniós - országból származó libamáj veheti át a piacon. Mivel egyre több kínai cég foglalkozik hízottlibamáj előállításával, nem kizárt, hogy ezek a termékek kerülnek majd túlsúlyba. Felvetődik azonban a probléma, hogy az ilyen unión kívüli cégeknél (az uniós országok vállalkozásaival ellentétben) nem ellenőrzött körülmények között történik a libatömés - összegezte a problémát Róna Gábor.

Kínzás vascsővel?

A Négy Mancs többek között azzal vádolja a magyar libatömőket, hogy vascsövet nyomnak le az állatok torkán, gépi töméssel kínozva az állatokat. Az alapítvány elsődleges "bizonyítéka" egy magyar libatömő telepen készített videó. Róna Gábor szerint a felvétel legalább öt éve (tehát hazánk uniós csatlakozása előtt) készült, a telepen mára nyoma sincs az akkori állapotoknak. A gépi töméssel kapcsolatos vádakra reagálva Róna hangsúlyozta: számos szakértői vélemény bizonyítja, hogy ez a módszer nem okoz fájdalmat vagy traumát a libának. Ráadásul jóval kíméletesebb, mint a kézi tömés, hiszen míg az utóbbi nyolc-tíz percig is eltarthat, a gépi módszer néhány másodpercet vesz igénybe.

Forrás origo.hu

LINK