Alapja mindennek és mindenkinek

Vita sem fér hozzá: mindennek és mindenkinek alapja két intézmény. Az egyik intézmény a család, a másik az iskola.

A gyermek első háromszáz napja (kb három éves korig) olyannyira döntő jelentőségű a gyermekek életében, hogy szinte eldönti egész életének sorsát.

Aztán jön az óvoda, majd az iaskola.

Ne gondoljuk azonban azt, hogy akár az egyik, akár a másik, -bármely lelkiismeretes munka is folyjék ott, mármint az óvodában és az iskolában- nevelési-oktatási egység helyettesíteni tudja a család szerepét és funkcióját. Nem tudja!
Az iskola (maradjunk most ennél) lehet jó, lehet kevésbé jó, csak egy szeletét tudja adni a gyermek személyisége alakulásának, de a döntő faktor továbbra is a család marad.

Ez általános érvényű igazság, amivel a pedagógusok tisztában is vannak.

Ha jó az iskola, jó a család, remény van a gyermek optimális testi-lelki fejlődésére.

Tegnap a mesterséges intelligenciáról szóltam egy leheletnyi gondolatot, de semmiképpen nem akartam azt hangsúlyozni, hogy lám itt van felettünk, lebeg, figyel minket és készül lecsapni ránk egy ága vagy foka az emberi tudománynak, mert továbbra is a lényeget az fogja jelenteni életünkben, hogy miként hatott ránk a valamikori iskolánk és a családunk.

Mivel megrögzött iskolapárti ember vagyok, tudom, hogy mit jelent az ember életében az iskola, ezért érzelmileg is nagyon kötődöm hozzá. Az egykori iskoláimhoz különösen és általában az iskolához is, mint fontos intézményhez.
Az érzelmi kötődés egy ragaszkodás -mint Zsolt atya. egykori plébánosunk mondaná- szerelem, mely nem múlik, de nemesedik és egyre tisztább lesz.

A mi iskolánk, a dányi iskola története és az ott dolgozó pedagógusok élete, sorsa, különösen fontos számomra. Ezzel azt is mondom, hogy a jövőt az iskola színvonalában látom, mert nagyon sokat tud tenni a gyermekek tudása, jellemének alakulása érdekében.

Egyik példája az iskolám (szeretném érzelmileg is kifejezni a birtokviszonyt) történetének közzé adása és ápolása annak a hitnek és szeretetnek amelyet az iskolával szemben érzek.

350 éve van Dányban iskolai oktatás. Ez nagyon jelentős eseménye a falunk történetének amire büszkék lehetünk.

Az első iskola -mint tudjuk, hiszen sokszor volt erről szó- 1673-ban indult, egy akkor épült templomban. Érdemes megjegyezni az első tanító nevét: Pruszkay Jánosét, aki egyházi (laikus) feladatokat is ellátott, lévén akkor Dány fíliája Zsámboknak, önálló plébános híján.

Ez az épület szerkezetében is egyszerű volt, sokáig nem is maradt talpon.

Ekkor a tanítás egy másik helységben folytatódott. Ez a kántorlak volt, aminek helyét, Kozár plébános úr írásaiból azonosíthatjuk.

Hol volt tehát az új "iskola"? Egy fedél alatt a kántorlakkal. És ennek konkrét, földrajzi helyét az alábbiakban foglalhatjuk össze.

A kántorlakkal egy fedél alatt lévő iskola helységét megszemlélte -mely 1725-től működött- 1777-ben a püspök is egy Canonica Visitatio formájában és nem volt, nem is lehetett jó véleménye a látottakról.

Közbevetőleg mondom, hogy ugyanebben az évben, 1777-ben Mária Terézia kiadta a Ratio Educationist, melyben leszögezi, hogy az oktatás állami feladat (is). Vagyis a községnek is felelőssége van az iskolai oktatásban.

1848 számunkra egy fontos történelmi dátum, melyet a forradalom és szabadságharc fémjelez, de ehhez kötődik a szabad, független magyar országgyűlés határozata is amelyben a jobbágyrendszert megszűnteti.
Az állam pedig ellenőrizni köteles az iskolák működését, akár ha még felekezeti iskola is.

1852-ben a község megvásáolja Szmetana Antaltól a Szent János sori telkét és itt iskolaépületet alakít ki. Ez nem tartott sokáig. A telket eladják a szomszédnak, Sződi János bácsinak és az iskolának új helyet keresnek.

A kántor lak újra előtérbe kerül iskolai oktatás kialakítására.

Ehhez, a plébánia alsó szomszédságában (a plébánia a mai Szent Imre Ifjúsági ház helyén volt) kizárólag kántortanítói lakhelyet építenek, a plébánia felső szomszédságában az ősrégi kántorlak és iskola helyét, egyedül tanodává építették, vagyis iskolai célra alakították át.
A régi kántori épület, melynek két ablaka a Fő utcára néz, a kántorsegédé lesz.

Hogy jobban értsük, olvassuk figyelmesen Mattyasovszky Alajos sorait, melyet Horvát József iskolaigazgató írt le, visszaemlékezve a régi időkre.

Horvát igazgató úr azt mondja Mattyasovszky Alajosról, hogy a helyi tanítók nesztora, élő adomatár, akit nagyon szeretettek a dányiak. (Megjegyzi azt is az igazgató úr, hogy Mattyasovszky Alajos mégis sérelmezte egy s más elmaradt elismerést, melyet elvárt volna a falu vezetőségétől).

Mit mondott Mattyasovszky tanító úr: az ő kezdő idejében, amikor Dányba került tanítani, az iskola a templom közelében volt, a hitközségi lakóház szolgált iskolaként.
Ez pedig szintén az Ifjúsági Ház mai területén van.

Fontos dátum a magyar iskola történetében az 1868-as népiskolai törvény -Br Eötvös József kultuszminisztersége idején-, mely bizonyára lendületet adott a dányi iskolaépítésnek is, hiszen bevezette az iskolakötelezettséget.

1876-ban községi iskola lesz az egyházi iskolából és erre kilenc évre, 1885-ben megvásárolja a község Hirschl Salamon telkét és egy évre rá, kész a mai öreg iskolánk, akkor három tanteremmel és egy tanítói lakással.
Az építést Lesch Lajos monori építő vállalkozó végezte, melyet egy márványtábla hirdet az iskola egyik osztályában, ma is.

Aztán elkövetkezik 1928, a gyászos trianoni évre, 1920-ra és felépül az "új" iskola, amely jellegét tekintve Klebelsberg Kunó miniszter áldásos munkáját hirdeti.

1966-ban a Szabdság úti iskola épül két tanteremmel és egy szolgálati lakással.

1983-ban pedig kibővül az "új" iskola, tíz tantermessé lesz, tornateremmel és a régi épületszárny felújításával.

A folytatás úgy lett volna, hogy a zeneiskola is egy új teret kap, valamelyik iskolaépület tetőterében, hiszen örvendetesen alakul a gyermeklétszám, meghaladja évről-évre a 400-at.
A zeneiskola pedig egy új színfoltja lett a dányi iskolai nevelésnek.

A folytatás is tervbe lett véve, meghaladva talán az ősi ütemet.
A dányi olkatási rendszer -óvoda, iskola, zeneiskola, művelődési ház- egy új irányítási formát véve szakmailag egyesül és általános művelődési központtá lesz (ÁMK) amelyben új szerepet kap az intézmény fenntartása és irányítása. Egy "csúcsszerv" jött volna létre melyben szakmai szerepet kap a szülők-pedagógusok- vállalkozók adta irányító testület, az önkormányzati képviselő testület pedig az anyagi hátteret biztosította volna a helyi társadalom aktív aktorainak (szerplőinek) bevonásával.

Tudniillik -és a záró gondolat-az iskola olyan társadalmi intézmény amelyet természetes közegében kell működtetni, fenntartani és fejleszteni. Ez a természetes közeg a szülői társadalommal, civil emberekkel kiegészített, az iskolai oktatásért tenni tudó és tenni akaró közösség, mely nem csak anyagilag jelent biztos bázist, de a mintakövetés és a nevelés szabályainak megfelelően életszerűvé is teszi az iskolát.