Ez ma már hétköznap

Tudjátok-e hogy "a napokban rövid időre offline állapotba helyezte az Open AI a Chat GPT 4-et?"

Nem tudjátok? Nem tudtátok? Hát hogy ne állt volna meg a világ, ha az ember egy ilyen hírből kimarad! Hát hogy menne föl (le) a kenyér ára, ha nem tartunk lépést a világgal? Miről beszélgettek otthon lefekvés előtt? (után), ha nem arról, hogy a ... valami történik világban.

Itt élünk mindannyian, jól, kevésbé jól vagy rosszul és közben a Chat GPT 4 uralma alá hajt mindent. És mindenkit.

Amikor olvastam azt a cikket amiből az idézetet vettem, hirtelen azt sem tudtam, hol élek. Földön? Marson? Holdon?

Nem tudom, kinek jobb most az élete, kinek könnyebb megemészteni a mai világot, annak-e akik a Chat GPT 4-ről olvasnak (netalán nem csak olvasnak, de ismerik is, ha mást nem akkor a létezését vagy a működését, vagy annak könnyebb aki tudomást sem szerez róla.

Elképzelem, hogy az ipari forradalmak korában 300 évvel ezelőtt (vagy még régebbtől fogva) miként néztek az emberek a műhelyekbe kerülő gépekre. Csodálkozva? Írígykedve? Ellenséges szemmel? Netán bizakodva, reménykedve, hogy tőlük az ő sorsa is jobb lesz -nem tudom.

Ki kell mondanunk a valóságot: a MI (azaz a mesterséges intelligencia) korába léptünk.

Nagyon szkeptikus vagyok magam is, amikor erről hallok. Nem tehetem meg (és meg sem tenném) ,hogy mint a géprombolások korában, az emberek a gépeket ellenségnek tekintették és pusztították, verték ahol érték, nem tenném meg, bár nehezen mondom ki azt is: ezek a mi barátaink.
Amint barátja lett a gép az embernek, segítője, jobblétének kovácsa (és egyben gúzsba kötője) valószínűleg a MI. a mesterséges intelligencia is egy sor eredményt hoz az emberiségnek. És hogy gúzsba köti-e, azt nem tisztem még csak véleményezni sem.

Ezzel szemben látom azt a nagy szakadékot, ami -éppen a mesterséges intelligencia megjelenésével is- képződik az emberek között.
Egyrészt, van aki még az ipari forradalom szintjén él, bár kortársunk, van aki ezt már meghaladta és vannak olyanok is, akik azt a feszültséget, ami az emberi társadalomban van feloldani próbálják.

A mesterséges intelligencia és a demokrácia, viszonya vajon erősíti-e azt az ellentmondást ami a tömegkommunikáció (és annak birtoklása) és a mai helyzet között kialakult. A kommunikáció (és az eszközei) hatalmi ág lett, a törvényhozás, a végrehajtás és a bíróság mellett, olyannyira, hogy akié a kommunikáció azé a hatalom. Mondhatjuk-e majd, hogy akié a mesterséges intelligencia, az gyakorolja a hatalmat, mert ez lesz -egyben-a legfőbb kommunikátor is.

Minél több eszköz van az ember kezében, hogy ezzel a társát, a tömegeket befolyásolni tudja, annál kiszolgáltatottabbá teszi az ő tőle függőket.

Egy kisebb társaságban ültem nemrég, vita folyt a világ jelenlegi dolgairól. Az egyik "baloldalizott", így a baloldal meg úgy, a másik pedig -mondjuk ki őszintén NER-ezett. Én hallgattam őket.

Végül nem állhattam, megkérdeztem mindkét embertől, mit ért "baloldal" alatt, illetve a másiktól, mit nevez NER-nek.

Ezzel a vita le is zárult. Mit védünk? Mivel védjük az álláspontunkat (érveinkkel?) vagy csak egyszerűen felmondunk egy leckét.

Vajon, ha a tömegkommunikáció (és média) ennyire elvitte az embereket egymás mellől, hogy vissza sem tudnak találni egymáshoz, vajon a mesterséges intelligencia adta tömegbefolyásolás milyen messzire röpíti el az embereket egymástól úgy, hogy annak lényegét távolról sem ismerik amit védenek.

Komoly feladat előtt áll minden közösség. Tudniillik kockán forog annak léte, hogy mit és mennyit értünk meg a világból -egyrészt, másrészt erősen inog a demokráciának nevezett oszlop, vagy szegletkő, amire társadalmi berendezkedésünket felfűzhettük.

Az emberiség korszakváltás előtt van.
Elavulnak nem csak régi ismereteink -ezek eddig is gyorsan devalválódtak- de örök kincseink is, mint pl a beszéd, a gondolkodás, a viselkedés, a morál amelyekre épült az egész civilizáció alapjaiban remeg meg, mert a környezet, sokkal gyorsabban változik mint , ami az egyszerű ember számára nyomon követhető. Magyarán szólva, míg az ember változásai -matematika nyelvén mondva- számtani haladvány szerint megy, (2, 4, 8, 16, 32) addig a környezet mértani haladvány szerint. (2, 4, 16, 256)
Ez -pszichológia nyelvén kimondva- diszkrepanciát eredményez, olyan különbség gyorsaságban erőben, alkalmazkodó képességben, ami egymás között nem harmóniát de örök harcot hoz.

Egy képzavar ugyan amihez most hasonlítom a helyzetünket, de mégis kifejező.

Néró római császár (Krisztus utáni időkben kevéssé) nagy költőnek tartotta magát. Kellett neki az ihlet a költemény megírásához. Ezért -a monda szerint-, hogy élményhez jusson, felgyújttatta Rómát.

Ma ugyan más világot élünk, de a körülöttünk lévő tágas tér erősen izzik és lángol a változásokban.

Mi pedig benn, ha nem is ihletre vágyunk, de mindenesetre úgy élünk, mintha ez a láng hozzánk nem érne el soha és nem perzselne meg bennünket.

A mesterséges intelligencia, melynek a csúcsa jelenleg a Chat GPT 4 nem a végszó ebben.

De hogy milyen veszélyt jelent a folytatás, jól mutatja, hogy a világ vezetői kérik a tudományt, álljanak le egy kis időre a mesterséges intelligencia fejlesztésével.

Haggyunk egy kis időt a vitatkozóknak is. Győzködjék csak egymást, hogy mi a baloldal és mi a Ner, csak ügyeljenek arra, hogy a meséből néha valóság lesz. Siessenek, mert ha nem is Néró tüze érhet el bennünket, de az emberi ihlet most is mozgató rugója a tetteknek.