Mária, Jézus anyja

A katolikus ill. az ortodox egyházban szentként tisztelik. Mint számos más egyéb aspektusának, a Katolikus Egyházban a szentek tiszteletének is van fontossági sorrendje. Mária, Jézus anyja a legfontosabb személy, aki Jézushoz kapcsolódik. Máriáról, aki szíve alatt hordozta, megszülte, nevelte, és tanításai során is gyakran elkísérte fiát, sokat elmond a Biblia. Innen ismerjük mély kapcsolatát fiával, aki még utolsó leheletével is gondoskodik róla. Ez a szoros kapcsolat, az Isten akaratának ilyen mértékű igénylése miatt tartják Máriát a legnagyobb szentnek a Katolikus Egyházban.Mária szülei: Szent Joachim és Szent Anna voltak.

Az katolikus Egyház tanításában négy dogma szól Isten Anyjáról, azaz aki üdvözülni akar, annak ezt a négy alapigazságot el kell fogadnia Máriáról:

1. Mária Theotokosz, mondják a görögök, Mater Dei, mondják a latinok, Isten Anyja, mondjuk magyarul a dogmát, amit az efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg. Minden, amit a keresztények Máriáról hisznek és hirdetnek ebben a misztériumban gyökerezik.

2. Mária szűzen foganta és szülte Szent Fiát, szüzessége örökre megmaradt. Már az Apostoli hitvallás mondja: ,,Születék szűz Máriától.

3. Mária szeplőtelenül fogantatott, azaz az eredeti bűn nem érintette őt. E dogmát 1854-ben hirdette ki IX. Pius pápa. Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe december 8-a.

4. Halála után Mária fölvitetett a mennybe, anélkül, hogy teste romlást látott volna. 1950-ben hirdette ki ennek dogmáját XII. Pius pápa. Ünnepe Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e.

Az ortodox egyház ugyan szintén a 3. és 4. dogmák tartalmát hirdeti (Mária mit panhagia - teljesen szent; Mária felvitele a mennybe halála után), de ezek ott nem számítanak dogmának. A legtöbb protestáns egyház és közösség nem fogadja el Mária bűntelenségének és mennybevitelének dogmáját, valamint azt a tanítást, hogy egész életében szűz maradt.

Születését és gyermekkorát csak apokrif források mondják el. Édesanyja Anna volt, édesapja Joákim. Egész idősek voltak, mikor Isten megajándékozta őket Máriával. Az evangéliumokban először élete nagy fordulópontján tűnik fel a názáreti szűz, kinek neve Mária.

Az evangélisták, amikor nyilvánvalóan Jézus Krisztusról írnak, Mária jelenlétét is tapasztalják és érzékeltetik:

-- Mária ott van az első csodánál: a kánai menyegzőn;

-- az emberek tudnak róla: ,,Boldog a méh…..;

-- a háttérben kíséri Jézust: ,,…anyád és rokonaid beszélni akarnak veled…;

-- ott van a kereszt alatt, ahol az Egyháznak is anyja lett;

-- ott van a pünkösd várásában;

-- ő a Napba öltözött asszony (Jel 12), kinek mennybevétele a bűn és a halál fölötti győzelem teljessége

A név jelentése
Az első, akit Máriának, héberül Mirjamnak hívnak az Ószövetségben, Mózes nővére. Később kedvelt női név, Mária kortársai közül is sokan viselték. A név jelentést hordoz, de ma már nehéz pontosan meghatározni, mert közel 60 lehetőség kínálkozik. A legvalószínűbb jelentések a következők:

Mária = szép (a héber márá = kövér szóból. Keleten, pl. az araboknál a női szépség egyik feltétele);

Mária = lázadás (a héber máráh szóból, Mária a Sátán ellenlábasa);

Mária = keserves (a héber márar = keserű, fájdalmas szóból);

Mária = Istentől szeretett (az egyiptomi mri = szeretett és a héber iam = Isten szavakból)

További elnevezései
Szűzanya, Nagyboldogasszony, Rózsafüzér királynéja, Mindnyájunknak Édesanyja, a mennyország királynéja, Boldogságos Szűz (a római katolikus egyház hivatalosan is Beata Virgónak nevezi latinul), Hétfájdalmú szűzanya, olaszosan Madonna, Nagyasszony, Kisasszony.

Nagyobb Mária-jelenések színhelyei
A katolikus hagyomány szerint Mária mennybevitele után többször megjelent földi embereknek, különösen a XIX. és XX. század során, hogy imádságra és bűnbánatra szólítson. Egyházilag elismert jelenések: Guadalupe (1531), Fátima (1917), Lourdes (1858), Párizs (1830), La Salette (1846), Beauraing (1932), Banneux (1933), Siracusa (1953).