Utcák és terek

Sokat elmondanak nekünk az életről, az álláspontokról, a közösségről, a faluról vagyis az itt élő emberekről a jelképek.
Egy ilyen jelkép például az utca vagy a tér elnevezése.

Falunkban a rendszerváltás után (értsd alatta: azt követően, hogy megszűnt az egypártrendszeren alapuló társadalmi berendezkedés és többpártrendszer jött létre sántító piacgazdasággal) nem kellett egyik utcánk nevét sem megváltoztatni. A társadalmi rendszerek egyik tulajdonsága volt a háború előtt is, azt követően pedig méginkább, hogy olyan személyek neveit vagy esetleg intézményeket írták ki az utcanév táblára amelyek fémjelezték a névadó politikai vagy egyéb nézeteit is.
Így lett más községben pl Gagarin utca, vagy November 7-i tér. Gödöllőn így született a "csehmagyar" vagyis a Csehszlovák-Magyar barátság útja.
Ezek sohasem állják ki az idők próbáját.

A mi községünkben történelmi személyiségek a névadók, mint pl Széchenyi, Kossuth, Rákóczi, Hunyadi stb, vagy pedig jeles literátorok, írók, költők a névadók, Arany, Petőfi, Vörösmarty és így tovább.
Egyetlen utcánk a Kandó Kálmán utca amelyik tudós műszaki ember nevét viseli.
Van aztán Rózsa utca, Nyár utca, Kisköz, Vásár-tér a tóparton Keszeg utca. Szentkirály az erdélyi látásmódot hirdeti az utcanevekben is.

Vajon miért lett Zöld utca a malomtól (tüzépteleptől) kifelé tartó utca? Hogy Valkó felé menet Valkói utca lett az ugyanazon elven jött létre mint Valkón a Dányi út, Dányon a Zsámboki út vagy a Pesti út.

Nem ezen gondolkodom hanem azon inkább, hogy miért redukálták le az eredeti nevet. Miért lett Imre tér az eleve Szent Imre-tér. Miért? Miért! Hiszen tudjuk.

Az első iskolánk, a Pesti úti iskola rögtön öreg iskola lett -igaz 1886-ban épült- mihelyt felemelték az uj iskola falait a Szent Imre téren 1928-ban. Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége idején. Jellegzetes iskolaépületek voltak a Klebelsberg-iskolák. Az ablakai szó szerint véve is a világra nyíltak, miként maga az iskola is. Mégpedig a vidéki gyerekek szemeit nyitogatták mert, miként azóta a gazdaggá lett országok is felfedezték, egy nemzet felemelkedésének, gazdagságának és jólétének alapja az oktatás, az iskola.

Vajon -kérdezem én- mi volt előb?. Az iskola épülete vagy a Szent Imre tér neve.

Remélem az iskola volt előbb. mert így logikus.

Épített a falu egy négytantermes iskolát, igazgatói lakással az öreg iskola további pótlására és ezt követően a teret, ahol áll, Szent Imre térnek nevezte. Ez logikus. Miért az?

Semmi sem épül céltalanul. Egy iskola pedig éppen nem! A tanuló diákok ott ismereteket szereznek, nevelődnek, pallérozódnak. Művelt emberek tudásának alapjai nyernek itt érvényt amelyek majd teljesítményben, munkában konvertálódnak. És egyéni nemes tulajdonságokba nyilvánulnak meg. Falut építenek, közösséget, jövőt gyermekeiknek. Utat a boldogsághoz. A földihez éppen úgy mint a mennyeihez. Micsoda küldetés!

Azt mondta a dányi ember akkor, amikor az iskola felépült, hogy legyen ennek az iskolának szellemisége is. Több mint eredeti küldetése. Kitől vegyünk példát? Kit állítsunk a dányi gyerekek elé példaként? Ki mást mint Szent Imrét. A jövendő magyarság nagy reménységét. Az államférfit és tiszta szívű embert aki méltónak látszott apja munkáját folytatni, a magyar küldetést világszerte beteljesíteni.

Olvasom valahol, hogy Amerika a nevét Szent Imréről kapta. Igen jól értettük! Szent Imréről. A magyarról, a szentről, a magyar ifjúság példaképéről a jövendő nagy akkori igéretéről, a párját ritkító államférfi-jelölttől, aki fiatal korában már döntő csatákat nyer, akitől úgy megijedt az ármánykodás, hogy inkább megölette mint felemelte, inkább elpusztította annak árán is, hogy a fiatal keresztény Magyarország bevégezze sorsát időnap előtt.

Szent Imre kultusza Európa-szerte elterjedt. Nem volt a világ bőségében a példaképeknek, a szent életű erkölcsös embereknek. A "szentimréknek".

Nekünk volt egy ilyen emberünk. Magyar ember. Keresztény ember. Vitéz, lovag, aki megmentője lett volna a lecsúszott Európának.
De az ördög mindig ármánykodik. Keresztbe tesz a jónak.

A Szent Imre kultusza eljutott Firenzébe is. Anastasio Vespucci, Firenze szenátusának titkára e kultusz hatására a fiának Amerigo nevet adta. Vagyis Imrének nevezte. Ő volt az, mármint a fiú, aki fölfedezte az új földrészt. Amerikát. Amerika névadója nem más tehát min a mi Szent Imrénk.

A dányi önkormányzat szerette volna a kilencvenes évek első felében, ha a Szent Imre tér szoborban is megörökítve viselné Szent Imre nevét. Üzenet volt ez demokráciánk hajnalán. Üzenet a dányi gyerekeknek. A dányi iskolának. Az egész falunak.

Nincs más útunk mint Szent Imre útját követni!

A mi falunk olyan sok szállal kötődik az Árpád-házi szentekhez, hogy joggal remélhetjük ez a kötődés, ez a kapcsolat nem múltunkká lesz, hanem a jövőnk egyik feltétele záloga.

Vigyázzunk jelképeinkre! Azoknak üzenetére, mondanivalójára.