Életre kel.....(3)

A püspökkari dolgozat harmadik részének címe: Állam és politika.

A szabad választásokkal a az egypártrendszerű szocializmust felváltotta a többpártrendszer. Ezzel olyan emberi jogok jutottak érvényre
amelyek korábban hiányoztak a társadalom közéletéből, mint a szólásszabadság, szabad választás, gyülekezési szabadság, vallásszabadság, lelkiismereti szabadság és minden más, ami a demokratikus berendezkedés velejárója. Ez olyan kérdés amit az egyház is támogat, hiszen az igazságosságnak és a szabadságnak értékeit hordozzák.
Éles kritika is elhangzik ezzel egyidőben mert -mint mondják- a hatalom birtokosai a politikai osztály tagjai nem képesek ezt az új minőséget hitelesen képviselni sokszor, ugyanakkor ezt elvárnák a választók hiszen ezért szavaztak bizalmat az ország vezetőnek.
Tisztában van azzal mindenki, hogy egy totalitárius társadalmat lebontani és ezt követően egy új társadalmi rendet építeni nem könnyű politikai feladat de hiszen követendő modellek nem állnak rendelkezésre.
Ugyanakkor bírálni kell azt, hogy az állam egyes területeken újraterjeszkedik, a társadalom önszervező képességét gyengíti és sok esetben kivonul a szociális feladatok ellátásából.
A rendszerváltás igazi mozgatója az volt, hogy létrejöjjön hazánkban is önigazgatásra, önszerveződésre, tiszta állapotok megteremtésére képes rend, jó közigazgatási karral polgári mozgalmakkal.
Sajnos az összefogásban rejlő energiák nem érvényesülhetnek, nehéz az önszerveződésre épülő társadalmi kibontakozás
A főpapi kar tisztában van azzal, hogy nem várható a mindent és mindenkit kiszolgáló központi hatalomtól a teljesség, a világon sehol sem tökéletes az intézményrendszer ezért az állampolgároknak, maguknak is közvetlenül részt kell venni a társadalom működésében.
Nem szabad hagyni, hogy eluralkodjon a pesszimizmus az emberek között, a lemondás, a rezignáció mert tudni kell, hiogy a fennálló nehézségek ellenére is lehetőség nyílt egy jobb és szabadabb társadalom megvalósítására.
A keresztények kötelessége a demokratikus társadalmi modell létrehozása és működtetése. Bár még sok az ismerethiány, még nem tudjuk pontosan a feladatokat meghatározni, sújt bennünket sokszor az ismeretek hiánya, de miként azt a Gaudium et spes pápai enciklika is leszögezi: "Ma nagy gondot kell fordítani a nép, és főleg az ifjúság állampolgári és politikai nevelésére, hogy az állampolgárok jól betölthessék a szerepüket a politikai közösség életébe."
Sajnos a "közjó" fogalma kikopott a magyar közéletből. A vezetőknek nem szabad egyes csoportokat, embereket kitűntető támogatásba részesíteni, hanem a köz egészének javát kell keresni és szolgálni.
Az állam kötelessége az erkölcsi normák betartása, betartatása és a közjó előmozdítása.
A kormányzatnak segíteni kell a civil szervezeteket.
A katolikus társadalmi tanítás értelmében az államnak biztosítani kell minden polgára számára az emberhez méltó életet. Nem csupán a gazdaságot, de a rászorultakat is támogatni kell.
Ugyanakkor nem felejti el a főpapság megemlíteni, hogy monden embernek a maga szintjén és lehetősege szerint, lelkiismeretesen ki kell venni részét a közös munkából. Az emberek társadalmi feladata, hogy közös dolgaikat közösen oldják meg.
A demokráciát nem hogy nem adják ingyen, de tanulni is kell azt.
Minden embernek kötelessége, hogy keresse az igazságot, azt találja meg, tegye magáévá és mind saját magától, mind a másik embertől követelje is meg.
Az embernek joga van a vallásszabadsághoz is és ez abban áll -többek között-, hogy senki se legyen kénytelen lelkiismerete ellen csellenkedni.