Mikor volt az "akkor"

Beszédes szám egy település kora. Úgy van ez, mint a jó bor, annál nemesebb minél idősebb. Feltéve ha nem hanyagolják el. Minden időben elvégzik azt a lelkiismeretes, gondozó munkát amely nem csak a tárgyak karbantartására, fejlesztésére, gyarapítására, hanem az emberi minőség (erkölcs, tudás, világnézet stb) megőrzésére és fejlesztésére (nevelésre, növelésre) is irányul.
Több a település, (falu, város) mint csupán az utca, a tér, a házak, a közintézmények, mert minden az ember alá van rendelve és ebben is, itt is az ember az úr.

Szép hasonlatot lehet találni az ősi fészekhez ragaszkodó, az otthon után vágyakozó és neki köszönetet mondó hűséges visszatérőre, Tompa Mihály versében:

A bokorban itt az ősi fészek
Mely növelte könnyű szárnyatok
Megpihenni most is abba tértek
Bár a fellegek közt jártatok

Tekintsünk egy pillanatra a huszadik század egyik legnehezebb időszakára, a második világháború idejére.

Magyarország hadba lépése idején, 1941-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, a hírhedt, antiszemita Endre László (kit háborús főbűnösként halálra itéltek) megüzente a megyében található, Galgához közeli Zsidónak nevezett település képviselőinek, hogy változtassák meg a falu nevét. Mintegy két éves herce-hurca után a mai nevét vette fel a település. Ez a kisközség ma Vácegres.

A mi falunk életének első pillanatait -talán- ehhez a községhez kell kötnünk.

Van történész aki azt állítja, hogy Zsidó nevű településnek nincs köze a zsidósághoz.
Van aki ennek ellenkezőjét mondja.

Zsidó nevű falu (azaz Vácegres) adta a nevét például a szomszéd község Galgamácsa névválasztásához, amennyiben ebből a faluból származott az alapító. (Macha)

A Zsidó nemzetség ősei a Kabarokból kiszakadt Kazárokból származnak.
A kazárok a keresztények és a muszlimok által képzett birodalmak között szorítva érezték magukat és ezért felvették a zsidó vallást.

Ebből a nemzetségből alakult ki a Zsidó nevű település a honfoglalás után való egy-két század során, vagyis az 1100-as években.

A mi vidékünk két nagy nemzetség közé szoruló gyepü volt. A Tápiótól a Zagyváig a Káta nemzetség, tőlünk Északra az Ákos nemzetség volt az úr.

A gyepü, senki földje, vagy inkább a király tulajdona volt.
A gyepü védvonal volt, bokros, erdős terület, füves puszta és azt a célt szolgálta, hogy védje a letelepedett népet az ellenségtől. A gyepün védvonal volt, leshelyek és ez szolgálta az esetleges összeütközések helyét.

A mi falunk neve a kezdetektől fogva Dan (Dani) volt.

Honnét kapta a nevét, hogyan jött létre, igen izgalmas és sok fantáziát is feltételező eset. Persze a fantázia mellett történelmi tényekkel is igazolhatóan.

A nemzetségek szívesen alkalmazták területükön a léterjött falvakban a közösségükben élő személyek neveit. Kartal község példa erre. De ennél többet is lehetne mondani.

Dan ótestamentumi név. Ábrahám unokája Jákob, tizenkét fiúgyermeknek volt az apja. Rúben volt a legidősebb és Benjamin a legfiatalabb. Leghíresebb viszont a testvérei által kitaszított József volt, aki végül a legnagyobb hírre tett szert, mint az egyiptomi fáraó legmegbízhatóbb embere.

Dan a hetedik gyermek volt a sorban.

Vélhető, hogy ez a Dan nevű község Zsidó nemzetség által alapított település lett és ezért kapta a Dan nevet. (Birtokos esetben Dani)

Hogy miért alapíttatott és mely személyek voltak az őslakók nem tudjuk.

Minden bizonnyal ez a 12-ik század vége körül lehetett és úgy, hogy gyepü lévén, királyi adományként került a Zsidó nemzetség tulajdonába. Benépesíttetett a környező nemzetségekből érkező emberekkel.

Kozár Gyula atya is biztatja az utódokat, hogy ezt a kérdést, mármint a Zsidó nemzetség által való alapítást történelmi tényekkel erősítsék meg.

Nem lesz könnyű élete annak aki erre vállalkozik. Tapasztalatból tudom.

Fenti előzmények után érte el a községet a mongolok (tatárok) támadása 1241-42-ben (melyhez Sebestyén élete-halála kötődik) és harminc esztendő múlva Benedek gyógyulása is Szent Margit koporsója mellett.

Amikor községünk történetének hétszázötven évére emlékezünk, akkor nem feledhető az ezt megelőző idő, egészen az alapítás kezdetéig, melyet fentebb, mint elfogadható magyarázatot bemutattam.

Mikor volt hát az "akkor"? A település kezdete? Minden bizonnyal az 1100-as évek végén.

Kozár atya tudományos munkáját számos ember segítette. Ők járták a könyvtárakat, az egyházi iratokat tanulmányozták, latinból magyarra fordítottak.
A kutató munkát sok-sok találkozás kisérte, levéltárosokal beszélt és eljutott egészen Bálint Sándor professorig, aki szegedi egyetemen tanított. A néprajz kitűnő ismerője volt a professzor úr, egyben hitében megalapozottan élő ember, akinek boldoggá avatása ott lapul valamelyik egyházi irodájának fiókjában.