Nem csak emlékezés

Nagyon szép a rektori díszterem a gödöllői egyetemen, azzal a feltárt freskóval, amely szemben van a belépővel és azonnal rabul ejti a rá csodálkozót. Az egyetemnek új neve lett, mely az agráriumra való utalás mellett felvette az élettudományi nevet is.

Nem az egyetem bemutatása miatt írom ezt, hanem annak a találkozónak kapcsán, amely 25-én volt egy évre rá annak a szomorú eseménynek, hogy az egyetem kiváló professzora, professor emeritusa, Dr Völgyesy Pál a Covid áldozataként itthagyott bennünket.
Rá emlékeztünk, volt munkatársai, tanítványai, barátai.
Az emlékezés formája egy kerekasztal beszélgetés volt, mely a professzor úr "viselt" földi dolgaira vonatkozott -mely beszélgetésnek, reá való emlékezésnek szerény személyem is egyik tagja volt- és ezt követte azoknak a tudományos dolgozatoknak ismertetése amelyet tanítványai tártak az emlékezők elé. (Ezek között volt -örömömre- Gódor Krisztina is, aki Dányból származik, édesanyja itt él a Széchenyi utcában.)

Völgyesy professzor úr személye nem idegen Dányban. Sokan ismerték, szerették és tisztelték. Ez nem csak múltidőben, de jelen időben is igaz. Széleskörű ismeretsége kiterjedt a virágárus Zsuzsitól kezdve számos tiszteletben álló családon keresztül egészen a hivatalos berkekig. Az ő személye megtestesítője annak a tudós professzori magatartásnak, amely nem csak a nagy tudás birtoklása miatt a kivételes műveltség hordozójaként, hanem az emberi helytállás és a szakmai tekintély vonatkozásában is egészen elsőrangúvá teszi őt az emberek közösségében.

Az én ismeretségem vele kapcsolatban köze 35 éves múltra tekint vissza.

Egy nagyobb emberi közösség, mondjuk egy település értékrendszerét nagyban befolyásolja az is, hogy milyen külső kapcsolatrendszere van. Honnét ered ez a kapcsolat és mi a célja. Kire vonatkoztatható ez a kapcsolat és emelheti-e ez a falunak az ázsióját, értékét az emberi minőségek emelésével. Mit hoz a falunak? Milyen emberi, erkölcsi, magatartásbéli értékeket teremt. Mennyire egyetemesek ezek az értékek. Mennyire tartósak. Szalmaláng-típusúak-e, futó kalandok-e amely néhány évig tartanak és aztán a semmibe vesznek. Semmissé válnak. Az emberi kapcsolatoknak a minőségét az is meghatározza, hogy az magához ölel-e mindenkit. Vagy kirekesztő talán? Egy csoportnak fontos de a másiknak nem. A fontosságnak mi az ára, talán az, hogy kirekesztem vele a másikat. Akkor ez negatív érték. Taszít és nem vonz. Szétszór és nem egyesít.

Völgyesy Pál integratív ember volt. Szigorú, következetes és szerethető. A kritikáját várja az ember, hogy megbizonyosodjon arról, jó úton jár-e. Tanár volt nem csak professzori értelemben, hanem szakrális értelemben is. Rá mondható volt profán religionista (vallási) értelemben: tu es sacerdos! Vagyis pap vagy te és ha nem is a Melkizedek rendjébe illően, de az Istenhez vezető értelemben. Istenhívő volt Völgyesy Pál. (Csak kicsi hiányzott abból, hogy reverendába öltözzön).

Völgyesy professzor meglátta a jót mindenben és ha ezt felfedezte valakiben, valamiben akkor ezt két kézzel segítette. Két jobbkézzel.

Ha kedve van a kedves olvasónak ahhoz, hogy bővebben tájékozódjon arról, amit az alábbiakba írok, akkor üsse be az internet keresőbe az alábbit: Gódor András - Szilágyi Klára :Kutatás közben. (Továbbtanulási esélyek Dányban).

Annak a kutatásnak, amelyik Dányban folyt, segítő kezet nyújtott a gödöllői egyetem tanárképző intézete, melynek vezetője Völgyesy Pál volt.

....."minden állami program és hivatalos koncepciónál előbb ismerte fel, fogalmazta meg azt az igényt, hogy a tudás megszerzésének igénye befolyásolja egy település arculatát, nem csak anyagi de morális erővé is válhat...
...talán minden településnek van egy ilyen magja, mint az adott és a kutatásban részt vevő értelmiségiek csoportja, akik alkalmasak nem csak arra, hogy jelenlétükkel közvetítsenek valamit, amit iskolázottságuk révén fontosnak tartanak, hanem alkalmasaknak kell lenni arra is, hogy azokat az értékkonfliktusokat amelyet a saját értékrendjük és környezetük értékrendje között megélnek....feloldják, ezek példát mutatnak a másság elfogadására és lehetőséget e magatartás megtartására"...

Ez az idézet Völgyesy Páltól származik, amelyet a fent nevezett és Dányra vonatkozó kutatás könyvben megjelent Előszavában ír.

Komoly továbbképzést és lelki töltődést adott nekem a kerekasztal beszélgetés olyan emberekkel, akik közvetlen munkatársai voltak Professzor Úrnak.
Egyben megerősített engem abban a hitben amelyet évek hosszú során a különféle egyetemeken szerzett, sok-sok "völgyesy"- vel való találkozásom kialakított bennem, hogy t.i. a legelső dolga és legfőbb gondja, elsőrendű feladata legyen annak aki közösség élére áll )bármily kicsi vagy nagyobb közösség legyen ez), az emberi tudásnak képességnek, az értékek gyarapításának azon sora, amelyek a magyar és egyetemes kultúrának részei.
Óvakodjunk a jelszavaktól és az egymondatos "igehirdetésektől". Bármely erővel oltaná is belénk ezt a megtévesztett emberek irányította tömegkommunikáció.

Olyan nagy melegséggel tölti el a lelkemet ha önálló gondolkodású bátor embereket látok, mert ezek az emberek egyben alázatosak is és tudják milyen kevés a mi időnk itt e földön a jót megcselekedni, csalárdságtól távol maradni és milyen következetes, szigorú (és irgalmas) lesz majd a mi számonkérésünk.

Völgyesy professzor úr néhány könyvvel való ajándéka mellett őrzöm -most már helyette- a Vigília kölönböző évfolyamainak példányait.

Legyenek ezek az olvasmányok a tanúk arra, hogy a földön ez az ember a tudomány mellett a saját és mások lelkének "tisztításával" is foglalkozott. Igazi igehirdető volt ő mind a természet nagy templomában, mind azon a katedrán amelyen sok-sok évtizedet töltött, az emberi tisztesség és a VÉGTELEN összhangjára tanított.