Hosszú fekete haj......

Régen él bennem a vágy, hogy szóljak a dányi cigányokról.
Tudom, még itt is számíthatok arra a bizonyos vékony jégre, amire ha rátéved az ember, könnyen a jéghideg vízben találja magát. Kijön belőle vagy nem, a szerencse dolga.

Rossz híreket látok, hallok, olvasok a dányi cigányokról. Is. Mert nem csak a dányiakról és nem csak a cigányokról lehet rossz híreket hallani. Kivillan az még értelmiségi körökből is. Kormánykörökből. Ellenzéki körökből. Kivirul az politika mentes talajon is. Mármint a rossz hír. Mert nem vagyunk szentek. Bár lehetnénk.

Minden nap itt megyek el előtte. Előttük. Mert két ház épül a Koska közben. Két új ház. Mint a Kandó Kálmán utcában. Közös bennük, hogy dányi cigánycsaládok építik. Üzleti alapon. Megépítik és eladják. Horváth Péter a forgalmazó. Péter is cigány, természetesen. Dányi cigány.

Gábor mondja nekem tavalyelőtt Csíksomlyóra menet, hozzak neki szalmakalapot. Kanalas Gábor mondta. (Körülbelül egyforma fejünk van. Mondja ő. Kívül.)
Gábor az én katona cimborám. Erre ő nagyon büszke. Én is az vagyok. Ha találkozunk, mindig elmondja, hogy egyidősek vagyunk. Bendi (míg élt szegény) a legöregebb köztünk. Mert februári gyerek.
Gábort nem zavarja -engem sem különösképpen, hogy egyikünk sem volt katona. Csupán egy napig. A sorozás napján. Elég volt belőle annyi is!

Gábor nyolc osztályt végzett. A tsz építőbrigádjának törzstagja volt. Gyermekei, unokái mind elvégezték a nyolcadik osztályt.
Gábor nagyapja volt Guszti bácsi. "AZ öreg Guszti". Fia volt Jóska, a falu egyik tehénpásztora. Jóska -még a gyerekeknek is "Jóska" hites párja Teréz volt. Kéregető cigány és sok házba bejáratos. Napszámos munkát végzett.
Gábor felesége Teri volt. Ő is 45-ben született. széparcú asszony, akit midenki kedvelt a faluban. Mint ahogyan Gábort is. Jóskát és Gusztit is kedvelték.A család egyik rossz útra lépett nő tagja részeges volt. Súlyosan tüdőbeteg. Férje Zsidó volt. Nem származását tekintve, hanem a muzsikus beceneve miatt. Nem lenne nehéz felállnom és ide hozni elém egy fényképet, ahol Zsidó húzza a nótát a dányi legényeknek. Az asztalon állva.

Nagy család, kiterjedt tagokkal Sosoj famíliája. Jakab volt a becsületes neve. A vezeték neve.
Sosoj leszármazottjai ma üzletemberekké lettek. Miként az öreg Guszti utódaiból nem kevesen.
Sosoj kisebbik fia Sándor volt. Jakab Sándor. A kereszt víz alatt Sándor nevet kapott, a cigányoknál Bandi volt. Nyolcadik osztályban is nagyon igyekezett a tanulásban. Szép szőke osztálytársában fülig szerelmes volt. Elsuhant nemrég mellettem nagy fekete autójával, majd mikor megismert, visszatolatott. Kérdezte hogy vagyok? Kérdeztem, emlékszel-e még a kémia órákból valamire. Igen két dologra, -mondta. A szép szőke kislányra és magára. Rám vajon miért? Nem voltam sem szőke, sem szép. Lány sem voltam. Olyan nagy fegyelem volt az óráján -mondta, hogy féltem a kémia óráktól. Ugyanakkor vártam is, mert olyan "vicces" volt.

Ha megnézzük a keresztelési anyakönyveket, látjuk, hogy sok cigány gyereknek "magyar", tehát nem cigány keresztanyja van.
Dányban igen békés volt a viszony cigány és nem cigány között. (Elterjedt egy hír, miszerint ott élnek cigányok, ahol jó emberek laknak). Köszönjük szépen!

Az iskolában tizennyolc évig dolgoztam. Tíz évig voltam igazgató. Nagyon sokat dolgoztunk a gyerekek iskolába kerüléséért. Terit a tyúkólból húztam ki, amikor elmaradt az iskolából. Oda bújt el a "kommandós" pedagógusok elől. Szép barna kislányból takaros menyecske lett. És jó családanya. Cigány párjával él, Andrással. Nem a telepen laknak. Beköltöztek új házukba. (A ház ablakai a mezőre néznek. Talán nem véletlen.)

A magyar gyerekek már régen elfelejtettek köszönni a felnőtteknek, míg a cigányok sokáig nem. Ma már ők sem köszönnek. Senki nem emel kalapot a másik ember előtt. Kifogytunk a kalapokból.

Szólhatnék a dányi cigányok rossz oldaláról is. Szubkultúra. Részben az, részben társadalmi hatás.

Az iskola az inkulturáció egyik legfontosabb bázisa. Ez olyan folyamat, amikor a kisebbség (cigány vagy más nemzetiség, esetleg más vidékeken a magyar is lehet) mintegy "beviszi" a maga kultúráját, hagyományait, értékrendszerét a többség által viselt kultúrába. Igazodik, ahogyan mondani szokás.
A különféle etnikumok egymás mellett élése mindenhol nagy kihívás a többség számára is.

Az ember leglényegesebb vonása a megélt kultúrális körből táplálkozó viselkedési normái. Olyannyira integráns része ez a személyiségnek, hogy a normáktól való erőszakos megfosztás súlyos személyiségzavarokkal járhat.

Megjegyzem hát, hogy a rendőr után való kiáltás ha normaszegő magatartást látunk, játékok megrongálása, szemetelés stb, akkor az nem a porobléma megoldását eredményezi, hanem a félelem táplálta kilátástalan menekülést is. A menekülés alapja a félelem. A szorongásos félelem még soha nem vezetett jó útra. Nem lesz tőle az ember normakövető, inkább a normáktól való elfordulást eredményezi, mely összeegyezhetetlen kontaminációt vagyis zavart kelt az ember és ember, az ember és játék, -mondjuk ki- cigány és nem cigány természetes viszonylatában.

A nevelésnek bizalmi viszonyon, elfogadáson és a rossznak jóvá történő természetes növekedésen kell állni.
Nevelés a növelés szó szinonímája.
Ha neveljük a gyermekeket, akkor nem teszünk mást, mint az általános és egyedi szabályok elsajátításán nyugvó többlettermeléses növekedést érünk el, melynek kialakult bázisa a jellem és a hit.

Ezerkilenszáznyolcvanötben amikor az iskolából eljöttem, több mint négyszáz tanulója volt az iskolának. Ebből cigány tanuló talán negyven vagy ötven. Jó pedagógusok keze alatt!

Az én nevelési és oktatási módszeremnek az alapját a közösségi, csoportos munka adta. Ezt kértem kollégáimtól is. A tanítási órák bizonyos százalékában a gyermekek csoportot képezve tanultak, a tanár vagy tanító irányításával. Ez új módszer volt akkor melynek pedagógiai szakirodalma szépen elénk tárta a munka menetét.

Egy borsodi kisközség, Hejőkeresztúr, ma a pedagógiai megújulás székhelyévé vált. Önszorgalomból tanulmányoztam ezt és kapcsolatot kerestem azokkal, akik ezt a megújuló módszert alkalmazzák. Beleértve K. N. E. iskolaigazgatót is, aki amerikai tanulmányútjáról hozta el hazánkba. N. E. A Stanfordi Egyetemen tanulmányozta ezt a módszert.
Hejőkeresztúri iskolában sok cigány gyermek van. Éppen úgy mint nálunk.
A Hejőkeresztúri gyerekek zöme tovább tanul. Nem kis része gimnáziumba megy. Cigányok is, nem cigányok is.

A Hejőkeresztúri iskola módszertani magújulásának az alapja, amire épül az egész pedagógiai cselekmény az a csoportos munka, amit én a dányi iskolában annak idején megköveteltem. Kreatív, lelkiismeretes pedagógusok között dolgoztam. Nem volt nagyon nehéz ezért a munkám.

A Hejőkeresztúri modell kibővítette sok tekintetben a módszer alapjául szolgáló csoportos munka pedagógiáját.
Ezt a módszert N. E. egyetemen tanítja, saját iskolájában pedig gyakorlatban megvalósítja. Országra szóló hitele és eredménye van. Kiderült, hogy a cigány és nem cigány gyermekek együtt tanulása tanórai keretben, más erőknek a bevonásával ismert hátrányokat eltüntet és eddig ismeretlen erőket generál a gyermekben. Láttam én is egy ilyen módszerrel tanító tanítási órát. Nincs lemorzsolódás, nincs egyforma lépés (aki nem lép egyszerre nem kap rétest estére) hanem minden gyermek a maga szintjén s képességén haladva napról-napra okosodik és "nevelődik".

Van hát más útja is a normaszegő magatartás megszüntetésének mint a rendőrért való kiáltás?

Van! Ezt nem csak pedagógiai optimizmusom mondatja velem, hanem tényeken alapuló és látott tapasztalatom is.

És még csak egy faktort, az iskolát említettem ahhoz a változáshoz, amire nagy szükségünk van.

Vannak más intézményeink is!
Ha van egészséges közösségi és civil életünk, akkor ezt is vessük be a tanulás, nevelés oltárán.

Ha van kultúrális életünk, helyi sajátosságaink, akkor azokat is aktiválni kell.

Ne feledjük, hogy a falu és az ország igazi fejlődése nem a holt tárgyakban, nem a vasba, fémben fában, bitumenben van, hanem a kiművelt közösség erejében.

Ha ez elmarad, sötét jövője lesz a falunknak.