Sorozat. Az erdélyi utaink mai szemmel. - Autóbusszal a szállásig

A határt átlépve - ahol némi izgalom mindig van, hordozva még bennünk régi emlékek maradványait - rátérünk az E 60-as útra, mely sokáig velünk marad. Jó minőségű út, az olaszok építették a rendszerváltás után. Haladni gyorsan mégsem lehet, mert a sűrűn egymás után fekvő települések ezt nem teszik lehetővé.

Az ember mindig beleütközik abba a dilemmába, hogy egyik településen miért van kiírva magyarul is a helység neve, másik helyen pedig csak románul. Ez jól mutatja azt, hogy több a román él jelenleg Erdélyben mint magyar. A Szórványban ez általános jelenség. Az első román jelenlétre utaló hírek csak III Béla királyunk idejéből, Anonymustól olvasható. Ez az 1100-as évek. A magyarok helyére román nemzetiségű nép a Mohácsi vész után költözött tömegesen, és előtte is persze. A magyar főurak, földbirtokosok rendszeresen alkalmaztak román cselédeket, munkásokat.
A román név a "vlach" szóból származik, azt jelent: pásztor. A hegyekből érkeztek a vlachok, (oláhok) de síkságokon is éltek. A román nép őshazája a Kárpátokon kívül keresendő. (Havasalföld, Munténia, Moldova stb)

Nagyváradot Szent László királyunk alapította 1092-ben. Szobra a székesegyház előtt áll. Gyönyörű város volt a történelmi időkben, magyar Versailles-nak mondták a Kőrösök városát. Ha valahová, akkor a határ menti városokba még szívesebben telepítettek román embereket nyilván politikai okokból. Hozták őket a fejlődő gyáripar munká-szükségletét kielégíteni Ez is és politikai meggondolások is okozták Erdély Partiumi részének románok által való ilyetén felduzzadását.

Az írás sajátossága, hogy nem lehet sok dologról szólni és főleg nem lehet sokat "beszélni", mint azt az autóbuszos napokig való együttlét lehetővé tette. Ezért csak hangulatjelentés lehet tenni az útunkról, amit Nagyváradtól Gyergyószentmiklósig tettünk. (Mert könyv azért mégsem írható a levélírás műfajában).

Gyorsan haladva, egyre emelkedik a térszín, elérjük a Király-hágót, mely egy 582 méter magasan lévő nyereg, a Bihar és a Meszes hegységek között.
Itt megállunk, gyönyörködünk a tájban, mélyen mellre szívjuk a jó levegőt és megállapítjuk közben, valójában itt kezdődik Erdély. Az erdélyi medence. Körülbelül féluton vagyunk községünk és a szállásunk távolságát illetően.

Mivel mindent elmondani nem lehet, csak egy-két települést említünk, melynek erős jelentősége van. Ilyen pl Csucsa is. Itt töltötte szép napjait Ady, Csinszkával (Boncza Berta), az un Boncza kastélyban. A kastély egy román költő, Octavian Goga tulajdona lett. Goga jó barátja volt Adynak, szerette a magyarokat, mindaddig, míg politikai vezető nem lett. Ettől kezdve gyűlölet vett erőt rajta.

A szép népművészet kapujába léptünk ezennel, elértük Kalotaszeget. Ez nem helység, hanem térség, mint ha azt mondjuk hogy Sárköz. A középkor katolikus építészetének remekei jönnek sorba, szinte bármelyik településre megyünk. Mára igaz megszünt az ötven évvel ezelőtti etnográfiai kuriózum, de mégis lélekmelengető e táj.

Alig megyünk néhány percig és látjuk Bánffyhunyad távolról "figyelmeztető" jeleit. Ez nem más, mint a város szélén épült cigány palotanegyed. Meghökkentő kép tárul elénk, hatalmas palota szerű házak, rikító színekkel. Alig lakják ezeket, inkább csak valami újszerű kivagyiság egy gazdaggá lett cigány réteg itt megtalálható családjainak látképe. Hogy lélekmelengetőt is mondjunk és lássunk, tekintsünk be Bánffyhunyad református templomába. Ez egy Árpád-kori, valamikor Szent Erzsébet nevére keresztelt templom, ma a reformátusok Istenháza. Nagyon szép a kazettás mennyezet, mint számos más helyen, amit egy németből magyarrá lett családnak köszönhetünk. (Umling Lőrinc szász nemzetiségű asztalosnak)

Kőrösfő a népművészet egyik legismertebb települése, szép református templommal, hívő néppel és az utcákra kirakott népmúvészeti termékekkel szinte a legenda hírében álló Korondot idézi meg.

Nézzük egy kicsit bővebben Kolozsvárt, amelybe ugyan az autópálya megépülése óta nem megyünk be, de mivel Erdély fővárosának mondható, több figyelmet érdemel mint más település.
Kolozsvár románul Cluj-Napoca.
Cluj (Kluzs) Kolozs megye nevére utal, Napoca pedig a korábban említett római jelenlétre, amikor is a rómaiak megépítették Napoca nevű ideiglenes településüket. Láttuk néhányszor útközben azt a szobrot, amelyik egy kisgyermekeket szoptató farkast ábrázol. Ezek a gyermekek, név szerint Romulus és Remus, ők alapították Rómát.
Fontos szólni egy jelenségről, melynek szűkebb-tágabb értelmezését sorba látjuk. Ez pedig a magyarság kérdése. Ki a magyar? -kérdezhetnénk joggal magunktól ismét ezek után, amikor zömmel románokkal és kisebb részben magyarokkal találkoztunk.

Említettem korábban a román Himnuszt, amelyben név szerint meg volt említve Mátyás király, egy István nevű román személyiség és Mihály neve mellett. (Vitéz Mihály havasalföldi vajda, akit Básta osztrák generális megöletett egy nagyon szövevényes politikai alkuval fűszerezett történetben, melyből a székelyek sem maradtak ki.)

Mutassuk hát be Mátyás királyt, aki a Szent Mihály templom melletti (közeli) házban született meg. (Édesanyja rokonlátogatása során.)

Egy nagyon bátor, merész, szerb származású katona, aki nemes ember volt, vagyis kenéz (azaz) ispán, nevén nevezve Vojk (jelentése: farkas), feleségül vett egy jómódú román családból származó lányt, Morsina Erzsébetet.
Vojk, Zsigmond magyar király bátor katonája volt akinek hősies tetteiért az uralkodó Vajdahunyad várát adta.
Vojkból így magyar nemes lett, aki Hunyadira változtatta nevét.
Hunyadi (Vojk) és Morsina Erzsébet házasságból látta meg a napvilágot Nándorfehérvár hőse, Hunyadi János.
Mátyás és László Hunyadi ifjak édesanyja Szilágyi Erzsébet volt, mint tudjuk.
Lászlót lefejezték, Mátyás a magyarok (Szent István után) legismertebb királya lett. És az egyik legnagyobb uralkodó, aki -mai szóval élve- európai szintű vezető ember és uralkodó lett.

Mindenki itélje hát meg, Mátyás király jogosan szerepel-e a román himnuszban.

Kisegítésként gondoljunk egy párhuzamos eseményre, amit József Attila írt meg a Dunánál című versében.
"anyám kun volt, apám félig székely, félig román, vagy teljesen az".
Petőfi Sándor Petrovics Istvánja, és Hruz Máriája vajon mennyire "magyar". Lásd annak igazságát, amit korábban írtunk ebben a sorozatban,: Ki a magyar? Magyar az, aki magyarnak vallja magát. (És persze nem csak szóban, hanem életvitelben és hazaszeretetben is)

Kolozsvár főterén a Mátyás szülőház mellett emelkedik az ég felé a Szent Mihály templom. Oltárán sárkányölő Szent Mihály főangyallal. Lenyügözően szép a templom és környezete is.. A szószék különösképpen. A templom déli homlokzatán Mátyás király lovas szobra, melyet Fadrusz János alkotott 1902-ben. (Lásd dányi Fadrusz kereszt-másolat a templomunkban). Fadrusz János szülőházát is megkereshetjük, amelyik annak a bírónak a háza helyén épült, -állítólag- akivel Mátyás királynak meggyűlt a baja.
A Mátyás bronzból készült szoborcsoport mellékalakja, Magyar Balázs, Kinizsi Pál temesi bán, Zápolya István nádor és Báthori István erdélyi vajda.

Robogunk tovább és Tordát érnénk el ha a hagyományos útvonalon mennénk. Tordáról csak egy adat: a Mohácsi vész utáni országgyűlések színhelye, amelyek közül kiemelkedik egy törvény, az 1568-ban elfogadott, vallásszabadságról szóló megállapodás, amelyet Dávid Ferenc, az unitárius egyház megalapítója szorgalmazott nagyon erősen.

Csábitó, hogy beszéljünk arról a lényeges dolgokról, amit Nyárádtő előtt még látunk, de fogy az idő. Nyárádtőnél elkanyarodunk a folyó völgye felé, így nem nézhetjük meg Marosvásárhelyt, amit korábban megtettünk.
Jó érzés itt is hallani a magyar szót. Emlékezve a Bólyaikra. Telekiekre, megtekinteni a Kultur Palotát, látni a színes ablaküvegeken Kossuthot Jókait stb a Teleki Tékát 40000 kötetes könyvtárát.

A Nyárád menti Ákosfalva után, egyenesen haladva Segesvárra jutnánk, de Balavásárnál balra fordulunk Szováta irányába. Istenem, mennyi mindent lehetne itt még mondani és mondtunk is az út során. Beszélni a szocializmus alatt elpusztult Bögözről, vagy a hagyma hazájáról, a Küküllő menti borokról, a nagy kincsről, a sóról és így tovább.

Szovátáig három megyén haladtunk át. Bihar, Kolozs és Maros megyéken.

Parajd már Hargita megyéhez tartozik aminek a "tulsó" oldala a Gyímesekbe vezet, a gyímesi csángókhoz. Gyímesközéplokra.
A magyar "világ" vége itt fejeződik be, Gyímesbükkön (ami viszont már nem tartozik Hargita megyéhez, (hanem Bákóhoz) de az utolsó magyar település ebben az irányban). Fontos hadi létesítmények épültek itt a magyar időkben. Pl az Árpád vonal. Mi ide néhány éve egy keresztet vittünk, amit a mai napig ápolunk.

Parajd után át kell menni a Bucsin tetőn. Ez az ötven kilométeres út ma egy óra alatt megjárható, de régen erre három óra sem volt elég. Olyan rossz volt az út.

A Gyergyói medence látképe gyönyörű kilátás tiszta időben. Borzontnál beérünk a medencébe. Gyeregyóalfalunál jobbra fordulva Csomafalvára érünk, egyenesen menve pedig néhány perc múlva Gyergyószentmiklóson vagyunk. Itt van a szállásunk a Filó nevű szállodába. Úgy megyünk be az épületbe, mintha hazaértünk volna valahonnét. Van erre az érzésre jó okunk.

Innét indulunk majd Csíkba.

Jó pihenést!