Építsünk-e házat Sebestyénnek

Házat építeni annyit jelent, valaki végleg megtalálta helyét a világban. Az életben. Magyar szokás. Az én házam az én váram! Mutasd meg a házadat, megmondom ki vagy! Jobb a szülőföldön egy putri, mint máshol egy kastély. Hazavárlak! Isten hozott!
És még számos mondás int bennünket arra, hogy milyen fontos életünkben a ház. A haza egy kicsi darabja. Egy zsebkendőnyi föld, mely biztonságot ad nekünk.
És fontos halálunk után is.

Sebestyént a tatárok megölték, soha nem látott kínzás barbár eszközeivel.
Ha tiszteljük és szeretjük Sebestyént, a mi hősi halottunkat, a mi falunkért hozott áldozatát, akkor tanúságot teszünk az emberszeretetünkről, a hazaszeretetről, a szülőfalu szeretetéről.
Egyfajta tanúságot, mely napjainkban még fontosabb mint eddig volt. Lássák fiataljaink, akik már az iskolánkat sem mondhatják, mint mondtuk és mondjuk még ma is: "a mi iskolánk" Az én iskolám. Az én iskolám, amelyben az én tanítóm tanított meg a betűvetésre. Akinek még van Gyöngyi tanítónénije, Irénke tanító nénije, Kovács tanár bácsija, az gazdag ember, lélekben felkészült, mert el nem téphető szálak kötik ehhez a faluhoz.
Sok mai dányi gyereknek nem lesz ilyen el nem téphető szála.
Sajnálom. És nagyon bánatos vagyok ezért!

Az Árpád-kor számos tárgyi emléke kerül napvilágra. A lakóházak közül viszont nagyon kevés. Szerencsére az autópálya építésekor megtalálták több Árpád-kori ház helyét. Nagy sikere ez a szakmának, a régészetnek. Szerveznek is ilyen alkalommal olyan tudományos találkozást, szimpóziumot, neves külföldi régészekkel, mely hét nyelven beszél.

Egy ilyen házat rekonstruáltak Szarvasgede községben is. Egy Árpád-korabeli házat, mely -sajnos- elég elhanyagolt állapotban van.

Milyen házban élték életüket elődeink a 13-ik században, milyen házban lakhatott Sebestyén, ahonnét utolsó útjára indult?
"És a rejtekhelyről visszatérő lakosság házaikat felégetve, Sebestyént halva találták".

Az Árpádkorabeli házak túlnyomó többségében úgynevezett veremházak.
Alapterületük 12 - 15 négyzetméter. Ágasfák tartják a szelement, nádfedés borítja a szarufákat. Belmagassága 2 - 3 méter. A tető széle a földön fekszik, a bejáratot (lejáratot) gádor megépítése teszi lehetővé. A ház eleje és vége vesszőből fonott fal. A belső térben a széleken fekvőhely, középen fél méteres mélységű süllyesztett földpadló van. A házban, egyik sarokban kemence épült.

Ez egy tipkus veremáznak mondhat.
Az építési anyagot az erdőből, a tavak széléről szerezték. A szerufák a szelemenhez vagy lapolással, vagy faszegekkel lettek erősítve.
A dányi emberek ismerik ezt a formát. A dinnyeföldeken ehhez hasonlót építettek. Persze gyengébb kivitelben, hiszen néhány hónapra szólt csupán.

Egy ilyen veremházat lenne célszerű megépíteni, hogy emlékeztessen arra az időre, amikor a községért halni is képesek voltak emberek.

Néprajzi ház előtt áll tavaly óta Sebestyén fából faragott szobra.
Ennek környékére lenne célszerű a veremházat megépíteni.

Hogyan épüljön?
Dányi módra épüljön. Szeretettel és összefogással. Kalákában.
Nem szép mai szemmel ez a létesítmény, de beszédes. Beszél a korról és beszél a mai dányiakról.

Fontos megemlítenem, hogy a községhez való ragaszkodást,azt is mondhatom, hogy a dányi büszkeséget emelte és erősítette az, amikor az emberek közösséghez tartozóan építették egymás lakóházát, vagy valamelyik középületünket. Óvodát. Iskolát!

Ma, amikor pénzvilágról beszélünk, százmilliárd-számra kering az euró fölöttünk és egyszer-egyszer le is ereszkedik, amikor nem kérdezik mit akarsz építeni, hanem azt mondják erre adunk pénzt és slussz-passz, akkor az ember bár gazdagnak látszik nagyon szegény lett. Kiszolgáltatott és szolgalelkű. A mai világban ez a tutti! Ez az embereszmény, ez a jó és ez a kívánatos. Leszegényítenek bennünket, ezt nem kell hagyni. Saját utunkat kell járni, ahol két-három ember összehajol. És tanakodik. És szót ért egymással. És tudja, hogy nem vagyunk sem úthálózat, sem középület, sem ház magunknak, nem vagyunk az autónk maga, hanem lélekkel bíró emberek vagyunk.

Ha kalákában ma megépítenénk Sebestyén házát, ha egymásnak meg tudnánk fogni a kezét, a segítő kezét,ha éreznénk magunkban a fennséges emberi akaratot és isteni küldetést, akkor visszaépítenénk az egymáshoz vezető utat. Mert ez az út vezet minket a mi boldogságunkhoz is.

Javaslatot tettem Sebestyén házának megépítésére az önkormányzatnak. Közös munkánk eredményét látnám benne.

Nyújtsd a kezed!
Nyújtsd -husvét még közel van- mint Veronika nyújtotta a kendőt a Szenvedőnek. A Halálraitéltnek. A Fára Szegezettnek.

Nyújtsd a kezed a munka után. Légy közösségteremtő te is.

em katedrális épülne, csillogó-villogó cseces-becse, hanem egy szerény kunyhó, melyet veremháznak mondunk.
Szerény, de sok szív elfér benne. Sok sóhaj és sok bánat.
És ami nagyon fontos: emlék, és a hovatartozás megerősítése. Példa gyermekeinknek, így is lehet a hazát, a falut szeretni. Sőt Csak így lehet szeretni.