Születésnapok

Ha más napot nem is nagyon, de a születésünk napját -és persze más jeles napokat is, mint pl házaságkötés, ggyermekeink születése napja stb- számon tartjuk és megemlékezünk róla, időről-időre.

A édesapánk, édeanyánk születése napját is tudjuk.

Vajon tudjuk-e a közös hazánknak születése napját. A hazánknak, mely táplált és felnevelt minket.Otthont ad, kultúrát, nyelvet és közösséget. A hazában népünk dicsőségét és szenvedését, küzdelmeit is számontartjuk. Bukásainkat, felelevenedésünket, sikereinket és kudarcainkat egyaránt. A haza nem áru, nem eladó, hanem Istentől rendelt szentség, melyet mint kincset őrzünk. Ránk hagyták elődeink. Mi is romlatlanul szeretnénk azt átadni utódainknak.

De mikor van a hazának a születésnapja, legalább kerek évfordulója, hogy megemlékezzünk róla?

Nézzük csak!

Egy kis kitérő!
Gyakran járom Kóka, szomszédos falu utcáit is. A községháza melletti kis téren egy szép fekete-márvány (gránit?) obeliszk van. Ráírva, hogy ezt a falut III Béla királyunk adta nekünk. Büszke nép a kókai, rátarti emberek és ez nyilvánul meg a falu képében és szeretetében is. Tisztelem őket!
III Béla királyunkra emlékezni dicsőség dolga is. Az 1100-as években uralkodott, mégpedig úgy, hogy hazánkat közép-kelet Európa legerősebb hatalmává tette. Béla királyunk szerette a tudományt, a kultúrát és olyan nagy országot hozott létre, amit Nagy-Magyarország képében ismerhetünk meg. Ekkor élt Anonymus jegyző is, jött létre az első magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd is. És sorolhatnám ennek a nagy királynak érdemeit, de mindennél többet mond, hogy a nép a "Nagy" előnévvel illette. 1196-ban halt meg.

És akkor szóljunk szeretett falunkról is néhány szót.
A mi falunkat IV Béla királyhoz kapcsolhatjuk. A második államalapító király volt ő, II Endre és a Merániai Gertrúd fia. (Lásd Bánk bán, Katona József tollából)
IV Béla sem volt akárki, az uralkodók sorában.
Felszabadította a rabszolga sorból föld népét és szabad jobbágyokká tette. (Erre később csak a 48-as forradalom idején volt példa) Költözési jog enyhítette a röghözkötést, vagyont gyűjthetett a jobbágy és ezt utódaira örökíthette. Nagy szó volt ez akkor! Igazi liberalizmus, vagyis szabadság.
Sajnos az uralkodó, IV Béla idején jöttek a mongolok (tatárok) és elpusztították az országot.
Béla királyunk újra építette, ezért lehetett második honalapító, az első alapító, Szent István után.
A mi falunk története (ismereteink szerint) IV Béla királyhoz kötődik.

A falvainknak nincs pontos születési dátuma. Sem Kókának, sem Dánynak. Legfeljebb évszázadot tudunk megjelölni (még évtizedet sem, évet pedig éppen nem) akkor, ha van ennek tárgyi bizonyítéka.

Kóka e tekintetben "izgalmas" község. Dány ettől szerényebb.
A mi falunk valóságos életét, azt, hogy van, hogy létezik, mi Kozár Gyula plébános úr kutatásaiból tudjuk, mégpedig azzal, hogy 1972-ben elkészült a honismereti munkájának, ezt a címet adta: Fejezetek a 700 éves Dány életéből.
Ennek jövőre lesz 50 éve.
Tehát községünk 750 éves? Nem biztos. Sőt!

Nézzünk egy kicsit a dolgok mélyére.
Kozár atya hivatkozik a Nápolyi Margit Legendára, amiben azt olvashatjuk (latinul), hogy Margit királylány sírjánál egy dányi ember, (aki vala Benedek) csodás módon meggyógyult. Margit Domonkos rendi szerzetes volt, IV Béla lánya, meghalt 1269-ben. Margit fogantatásának ideje a mongol csapatok betörésének idejére esett, a tatár dúlás néven ismert esemény volt ez. A végzetes nagy csata 1241-ben Muhi (Ipoly mente) település mezején volt. A menekülő király (öt vagy hat élő gyermekével együtt) fogadalmat tett, hogy a megszületendő gyermeket (ez volt Margit) Istennek ajánlja, vagyis szent szolgálatra küldi, ha megmenekül az ország a tatároktól.
Margit áldozatos életéről szóló legenda 1272-ben íródott. Ennek lesz jövőre 750 éve.

Mert a falu már előbb is fennállt. Gondoljunk csak Sebestyén történetére, aki a Muhi csata idején szenvedett erőszakos halált.
A kérdést még izgalmasabbá, azaz rejtélyesebbé teszi, hogy az un. három faluhely vagy két faluhely kérdése sem vált nyilvánvalóvá.
Mindenesetre, Kozár Gyula atya nyomán, aki a három faluhely elmélet híve volt, mi hiszünk a Margit legendában írottaknak, hogy ott a sírnál Benedek dányi lakos gyógyult meg.
És erről hír 1272-ben íródott. Ennek volt 1972-ben 700 éve, napjainkban pedig 750 éve.

Ünnepeljük meg a falunk évfordulós évét jövőre, a felszínre került bizonyíték nyomán.
Ez azért is üdvözlendő, mert -bennem legalább is és hiszem, hogy sok más emberben is- az ünnepek méltó megtartása ahhoz a földhöz való ragaszkodást mutatja meg, amely föld éltet és táplál minket. Valóságosan is és történelmi szent eledellel elszakíthatatlanul is.