Itt vagyTartalom / Starhemberg gróf három temploma
Starhemberg gróf három temploma
2021. év Szent Jakab apostol éve. Szentév akkor van, ha Jakab apostol ünnepe vasárnapra esik. Idén július 25-én, vasárnap ünnepeljük az apostolt. 2020. október első hétvégéjén a Szentendrei sziget északi csúcsán elterülő Kisorosziban jártunk. A falu Rózsafüzér Királynője tiszteletére felszentelt templomának búcsúján vettünk részt.
Visegrádnak, Kisoroszinak, Dánynak a török kiűzése után Gundaker Thomas Starhemberg gróf lett a kegyura. Mi a közös a három településben? Mind a három helység templomának építését a gróf finanszírozta.
Starhemberg Gundakar Tamás pénzügyi szakemberként komoly befolyásra tett szert a bécsi udvarban. A Bécsben 1888-ban átadott Mária Terézia emlékművön láthatjuk a nagyra becsült gróf szobrát. Emlékérmén is megörökítették a gróf portréját.
Ernst Rüdiger Starhemberg gróf 1699-ben kapta meg Visegrádot. 1701-ben meghalt, a birtokot lányai és második, fiatal felesége örökölte. A fiatal özvegy 1707-ben feleségül ment férje féltestvéréhez, Gundaker Thomas Starhemberg grófhoz, így a gróf lett az örökösök gyámja, és a vagyon kezelője.
Gundaker Thomas Starhemberg gróf állandóan Bécsben lakott, magyarországi birtokait soha nem látogatta meg. A gróf valójában abszentista, vagyis birtokaitól távol élő, onnan csak pénzt váró földesúr volt, gazdálkodásának módja is ezt mutatta. A mindenkori tiszttartó (provisor) volt az, aki az uradalom működését irányította, és a gazdasági feladatokat végrehajtotta.
A Starhemberg grófok magyarországi birtokainak központja Visegrád volt, jószágigazgatója kezdetektől itt lakott, későbbiekben tiszttartója, aki az uradalom gazdasági feladatainak intézője volt. A grófok szervezett betelepítéssel katolikus német lakosságot telepítettek magyarországi birtokaikra.
Thomas gróf, mint kegyúr (patronus) első templomát 1712-ben Visegrádon építtette egy középkori lakóház maradványaiból. A templom berendezését és a miseruhát a gróf ajándékozta a Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt templomnak. A kegyúr csak az épületet és annak berendezését adta, a fenntartásról és a plébános ellátásáról a helyi közösségnek kellett gondoskodnia. Ezt a templomot 1756-ban átépítették, majd 1782-ben új, barokk stílusú templomot építettek. Egy 1773-ból származó felmérési terven a plébániatemplom alaprajza látható, az 1756-os átépítés utáni állapotot mutatja. Az épület oldalán a sekrestye fekszik, templomtornya nincs. Templom jellegét valószínűleg a tető végén felállított kereszt adhatta meg. Ezt a régi templomot iskola céljára hasznosították, 1871-ben újra átépítették.
A gróf birtokai közé tartozott a Szentendrei sziget északi csúcsán elterülő Kisoroszi.
A falu római katolikus templomát 1719-ben szentelték fel és Rózsafüzér Királynéja védelmébe ajánlották.
A főoltár képe a lepantói tengeri csatát ábrázolja, amit a Földközi-tengeren vívtak. A templom védőszentje, Rózsafüzér (Szentolvasó) Királynéja segíti győzelemre a keresztény hajóhadat a török flotta felett. A kép valószínűleg a templom építésének az idején került a helyére, feltehetően az akkori kegyúr, gróf Starhemberg Tamás jóvoltából- derül ki a kisoroszi krónikákból. Az viszont egyértelműen nem derül ki, hogy a templomot ő építtette-e. A templom tornyát az 1800-as években építették az épülethez.
A lepantói csatában Spanyolország jelentős szerepet vállalt, a költségek felét II. Fülöp spanyol király állta.
A főoltárkép miért a lepantói tengeri csatát ábrázolja? Miért került ez a kép a templomba? Guido von Starhemberg 1711–1713 között Spanyolország (Habsburg) alkirálya, a katalóniai front parancsnoka volt. A gróf tábornagy 1737-ben hunyt el. Talán ő hozta a képet Spanyolországból és ajándékozhatta a képet unokaöcsének, Starhemberg Gundakar Tamásnak, aki tovább ajándékozta a kisoroszi templomnak?
A templom további érdekessége Szent Jakab fából faragott szobra az oltár bal oldalán. Szent Jakab mellén egy fésűs kagylót, jobb kezében keresztet láthatunk.
A templom főbejáratát a Starhemberg család címere díszíti.
Dánynak (Dánnak) az elmúlt századokban több elpusztult temploma is volt. A török előtti „Faluhelyi” templom 1544-ben pusztult el. A mai Fő út mellet 1673-ban épült egy fatemplom. Az 1697-es visitatio canonica szerint e fából épült templom Szent Jakab tiszteletére volt ajánlva.
Dány 1711-ben lett Gundaker Thomas Starhemberg gróf birtoka, több, szomszédos településsel egyetemben. A fellelt dokumentumok szerint a gróf a környéken csak Dányban építtetett templomot.
1725-ben készült el Dány új temploma mely 34m hosszú és 10m széles kő-tégla épület volt. A templom az akkori település szélén, egy dombtetőn állt. A templom tengelye Zsámbok felé nézett, K-NY tájolású volt, szentélyével Kelet felé fordult. Az épület bal oldalán állt a sekrestye, az épület alá kriptát építettek.
Dány első plébánosát Fekete Imrét halála után 1751-ben ebben a kriptájában temették el. (Dány előtte Zsámbok filiája volt.) Harangtornya nem volt. Elrendezése, alaprajza a visegrádi templomhoz lehetett hasonlatos, szentélye viszont félkör alakú volt.
A kegyúr a másik két településhez hasonlóan itt is csak az épületet és annak berendezését adta, fenntartásról és a plébános ellátásáról a dányi híveknek kellett gondoskodnia. A templomnak szószéke, három oltára volt. A Szent Jakabot ábrázoló főoltár képet és a Szent Annát a kis Máriával ábrázoló mellékoltárképet a gróf ajándékozta a templomnak. Tóth Tamás dányi plébános ideje alatt (1769-1774) szűnt meg a templom körüli temető.
1746-ban Dány I. Grassalkovits Antal tulajdona lett. Az új tulajdonos a Starhemberg templomot egy öllel (kb.:1,8 m) megmagasíttatta, barokkos tornyot építtetett hozzá.
Az 1816-os és 1833-as évi földrengések alkalmával a templom megrongálódott. 1903 februárjában az épület előfala ledőlt, a templomot lebontották.
Jelenlegi templomunkat 1909-ben építették. Szent Jakab oltárkép és a mellékoltárkép a karzatlépcső mellett tekinthető meg.
Kapcsolódó írás:
http://www.danyikronika.hu/node/12398 Ki volt Thomas Starhemberg I.
http://www.danyikronika.hu/node/12401 Ki volt Thomas Starhemberg II.
Buborék
- A hozzászóláshoz belépés szükséges