Ki volt a dányi főhadiszállás parancsnok 1849-ben

Bayer József

1849 április 4-én lezajlott tápióbicskei csata után a magyar szabadságharc katonái Dányban állomásoztak. A vezérkar Dányban rendezte be főhadiszállását, főhadiszállás parancsnok Bayer József ezredes volt. A csapatok innen indultak az isaszegi csatába. Április 7-én, a győzedelmes isaszegi csata után Kossuth Lajos is Dányban tartózkodott, innen írt levelet Perczel Mórnak, Bem Józsefnek, jelentést az Országos Honvédelmi Bizottmánynak.

Ki volt a kevésbé ismert Bayer József?

Than Mór: Görgei és tisztikra (Balról az ötödik Bayer József)

Bayer József (Ágost) Pesten (Belváros) született 1821-ben. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte, majd 1839-ben belépett a császári hadseregbe. 1843-ban kilépett a szolgálatból, előbb családi nevelő, majd mérnök Bécsben. 1847. vezérkari tisztként részt vesz Svájcban a szeparatisták elleni háborúban. Később Berlinben újságíró lett. A március 15-ei forradalom hírére hazatért és jelentkezett a szerveződő honvédségbe. Nőtlen volt haláláig. (Tévesen, több helyen Bajor Gizi dédapjaként említik.)

1848 szeptembertől táborkari főhadnagyként részt vett a Jellasics elleni hadműveletekben. A pákozdi csata után századossá, a schwechati csata után őrnaggyá léptették elő. Görgei felismerte kiváló katonai képességeit és első számú katonai tanácsadójává tette. A főváros feladása után az ő javaslata volt, hogy a feldunai hadtest ne a Tisza vonalára vonuljon vissza, hanem Lipótvár felmentésére induljon. Görgei a feldunai hadsereg átszervezésekor vezérkari főnökévé nevezte ki. Ő volt Görgei által vezette hadjáratok hadműveleti terveinek kidolgozója, így Klapka György mellett ő volt a Komárom felszabadításával végződő tavaszi hadjárat tervének egyik értelmi szerzője is.
A tavaszi hadjárat után nem Buda ostromának tervét támogatta, hanem Pozsony irányába akart előretörni, de ez a terv nem valósult meg. Az 1849. nyári Vág menti hadműveletek tervét is ő készítette, de a terv túlságosan bonyolultnak bizonyult, mert a valóságosnál szorosabb együttműködést írt elő az egyes hadtestek és különítmények között. A hadügyminisztersége miatt távol lévő Görgei őt bízta meg a hadműveletek vezetésével is, de Bayer a támadást nagy távolságból, Tatáról irányította, így nem tudott rugalmasan reagálni a változó hadi helyzetre. A támadás végül kudarcba fulladt és a peredi csata előtt Görgei ismét személyesen vette át a parancsnokságot.
A cári intervenció megindulása után Bayer készítette el a magyar erők komáromi összpontosításának tervét, melyet a kormány június 26-án el is fogadott, később azonban mégis a Tisza-Maros szögében történő összpontosítás mellett döntött.

A világosi fegyverletétel után az aradi haditörvényszék előbb halálra, majd tizennyolc évi várfogságra ítélte. A szabadságharc előtt kilépett volt császári tisztekre vonatkozó amnesztiarendelet alapján 1850 júniusában kiszabadult, majd Pesten élt. Az 1850-es években könyvelő a budai Ganz gyárban. 1864-ben halt meg az ausztriai Gleichenbergban, ott is van eltemetve.

Fotók: Wikipédia
Forrás: Wikipédia és Arcanum

Buborék