Dányi Sebestyén népfőiskola 2018 - 2019

Kedves Barátaink!

Búcsúzik tőlünk a 2018-as esztendő. Két hét és néhány nap, máris itt van a szilveszter.

A tőlünk távolodó vonat elviszi tova ismerőseinket, barátainkat, robog, zakatol, füstöt már nem ereget, de határozottan rohan célja felé.Így vesznek lassan ködbe ó évi emlékeink is, mint a távolodó vonat képe, míg végül lesüllyednek a tudat legmélyére, oda ahol "őket" ezer évnyi esztendők emlékei várják.

Mi állunk az állomáson, fátyolos szemmel nézzük az egyre halványodó, mindig kisebb és kisebb kontúrokat mutató szerelvénynek mind a tizenkét kocsiját, míg érkezik hozzánk egy újabb vonat, szintén tizenkét kocsival, benne elrejtve a jövőnek, jövőnknek ezernyi titkát.

Ilyen emlékezet-féle a visszatekintésünk is az elmúlt esztendőre.

Tegyük ezt meg vázlatosan, a részleteket és magyarázatokat mellőzve, és tekintsünk a jövő esztendő felé egy röviden leírt programmal.

Az előadásokról (Virt László által felvázolt négy géniusz, Karácsony Sándor, Kodály Zoltán, Németh László és Márton Áron, valamint Dr Tóth József Trianon emlékezet) nem szólok, azok önmagukért beszéltek.

A kapcsolataink most annyival bővültek, hogy a helyi Értéktár Bizottság munkáját segítettük.
Szakmai téren szintén bővült a kapcsolatunk, a Jászfényszarui Bedekovich Lőrinc népfőiskolával való találkozás során.

Bugyi Sándor barátunk által hirdetett, Márai Géza előadássorozata egy külön színfolt volt életünkben.

Zarándoklatunk Csíksomlyóra a tizenegyedik volt a sorban.
Ez most annyival bővült, hogy Kassára is eljutottunk egy másik alkalommal, mely a Boldogasszony képe mellé odatette szívünkben az elveszített haza képét is.

A helyi néprajzi házban még megtalálható oromkeresztekről készült képeket egy rövid magyarázatot is tartalmazó, inkább gondolkodtatónak nevezhető könyvben kiadtuk, Dányi oromkereszt út címmel.
A keresztek a helyi értéktár bizottság által is archiválva lettek.

Névadónk Sebestyén szellemét gondoztuk, ápoltuk, község- és hazaszeretetünkbe foglaltuk.

Találkozásaink (előadás stb) a Szent Imre Ifjúsági Házban és végül a Plébánia épületében voltak.
Szerettük ezeket a helyeket, családias, baráti légkört lehetett teremteni.
Jövőre talán az új művelődési házzal bővülnek a tárgyi feltételek is.

És mi legyen 2019-ben?

Hosszasan töprengünk ezen.

Az előadásokat folytatni kell, hiteles emberekkel, vannak már konkrét elképzeléseink, de végleges névsor még nincs.

A helyi kisgazdaságok megalakításában évek óta nem jutottunk előrébb.
De az a tény, hogy ez az ország térképén is egy sötét folt, láttuk azokon az összejöveteleken, melyekre eljutottunk, így például Mindszentkállán (Kovách Imre, kutató, az akadémia doktora mint a vidékfejlesztés egyik lehetőségét, vázolta fel -sok más tanulsággal együtt) és így volt ez Kecskeméten is,( többféle megvilágításba került a vidék és annak sürgetően fontos fejlesztése) nem hagyja elaludni bennünk a témát.
Egyedül viszont kevesek vagyunk.

Csíksomlyó továbbra is vonz bennünket.
A tizenkettedik alkalommal mennénk egyvégtében, mely a számmisztika szerint is egy fontos szám.
(Tizenkét óra van egy napban, tizenkét hónap egy évbe, tizenkét apostola volt Jézusnak, ötször tizenkettőre bővült a számuk, a tizenkettő osztható hárommal, háromszemélyű az egy Isten, három az egység (Atya, Fiú, Szentlélek) négy a teljesség; négy évszak van egy évben és lehet folytatni a misztikát.)

Szeretnénk bővíteni a jövő évi programunkat.
Az informatika irányába "mozdulnánk el", kiindulva abból a tapasztalatból, melyet látunk magunk körül, és ez nem más, mint a modern kommunikációnak, az "okos" eszközöknek térhódítása az életünkben és az intézményi kapcsolatokban.
Tudjuk, ez nagyon nagy feladatot ró ránk.

Vannak biztató jelek, de vannak kétségek is.

Mi a biztató jel, azt annak a pályázatnak a részeredménye mutatja, melyet benyújtottunk egy közzétett pályázati felhívásra.
Ebben az általunk elkészített pályázatban a helyi társadalom néhány elemét tüntettük fel "célszemélyként".
Ez a kezdőktől a haladókig, a kicsiktől (gyermekkorosztály) az idősebbekig, a helyben élőktől a községünkből elszármazottakig, számos területet ölel fel.
Erre a pályázat kiírója (az egyik nagy informatikai-kommunikációs világcég) lehetőséget nyújtott.
Országos pályázat ez, de csak egy pályázó nyerhet.
Azért bátorkodtam ezt leírni, mert a mi népfőiskolánkat behívták elbeszélgetésre, mint mindazokat akik az első fordulón túljutottak. (Második, és egyben utolsó forduló) Ha nem érünk el teljes sikert a pályázaton, a programot akkor is szeretnénk megvalósítani kisebb mértékben és lépésekben mert meggyőződésünk az, hogy olyan közös (és egyéni) tudással gyarapszik ezzel községünk, mely egy magasabb kulturális és kommunikációs dimenzióba vezetné a programba résztvevőket.

És végül még két dolog!

Az egyik, hogy a községünk körüli, évek óta gyakorlattá vált téli sétánkat január ötödikén tartanánk, jelen terveink szerint.

Karácsony ünnepéhez közeledvén áldott, Istentől megszentelt, a betlehemi bölcsőhöz közelítő, Jézus-váró kegyelmekben bővülő ünnepeket kívánok minden kedves barátomnak, a helyi népfőiskola tagjainak és vele szimpatizálóknak, őszinte szeretettel:

Gódor András ny. polgármester, c egyetemi docens, a helyi népfőiskola vezetője