Versenyben lenni (folytatás)

Az elkövetkező hetekben, hónapokban kiterjed a hazánk vidéki (nem nagyváros = vidék) területeire is, és talán elsősorban a falvakra az "okos falu" elnevezéssel hirdetett vidékfejlesztési, falumegújulási program.
Ez lezajlott a nagyvárosainkban, a megyei jogú városokban, most a vidéken a falun lesz a sor.

Mit jelent az okos falu elnevezés?

Elsősorban a digitalizáció elterjedését jelenti ez, (szélessávú internet, és minden ami ezzel együtt járhat) de nagy baj lenne akkor, ha ettől nem hordozna több lényegi elemet.

Talán azzal az angol kifejezéssel tudnánk a falumegújulást és a digitalizációt érzékelni, ami így hangzik: smart village, ami magyarul azt jelenti, -szabad fordításban- hogy az adott település olyan okos falu, amelyiknek innovatív jövőképe van.

Ne essünk soha olyan túlzásokba, inkább mondanám,
leegyszerűsített értelmezésbe, amikor ennek a komplex fejlesztést magában hordozó feladat, -smart village- egy elemének megvalósítására rámondjuk, hogy a mi falunk már okos falu. Hiszen például -hangzik a magyarázat- már az autóbusz menetrend "megokosítása" elhozta nekünk a fejlesztés végcélját.

(Az autóbusz menetrend -ha már példaként hoztam fel akkor "okos" ha nem csak az indulást, érkezést stb lehet digitalizált módszerekkel megmondani, vagyis mikor indult a busz, hol tart most a menet-út melyik szakaszában, hanem például azt is, hogy hányan vannak a buszon, hol fognak ezek az utazó emberek leszállni, és akkor én eldöntöm, hogy ezzel akarok-e utazni vagy megvárok egy másik buszt, ahol már megritkul az utazó közönség és lesz nekem ülőhelyem amikorra ideér..... és mondhatnám ezt tovább).

Az okos falu komplex programjába tehát, az informatikai eszközök használata MELLETT az életünk minőségét meghatározó tényezőkre is gondot kell fordítani.

Ilyen például a jó ivóvíz, az egészséges talaj,és a jó levegő.

Nem is olyan természetes -sajnos- hogy így fogalmazhatnánk, ez a dolog már magától menne. Nem megy magától, hanem ki kell küszöbölni minden olyan károsító tényezőt, -de legalábbis a legminimálisabb mértékre leszorítani- ami az ember egészségét veszélyezteti. Itt tartunk most. A szemléletváltozásnál és a konkrét cselekvések megfogalmazásánál, a tiltásoknál és a rossz szokások elhagyásánál, a tudat ehhez szükséges módosításánál.

Okos falu csak egészséges körülmények között élő emberekkel képzelhető el.

Az okos falu úgy működik, hogy a működés fenntarthatóvá válik.
Nem lehet az egyik nap "hopp", a másik meg "kopp".
A fenntarthatóság éles elméje nem tűri a felesleges terhelést.
Ha abban a mértékben terheljük a környezetünket, mely mérték a fenntarthatóság küszöbe fölé nő, vagyis kivesszük feleslegesen azt, amire majd másoknak lesz szüksége egy későbbi időpontban, akkor a gyermekeinktől vesszük el az életteret. Ez pedig bűncselekmény, azon túl, hogy erkölcsileg is megengedhetetlen.

Egyre több írást olvasok arról, mely szinte lakonikus egyszerűséggel így fogalmaz: "Az okos falu mezőgazdasága sokoldalú, sokak számára nyújt megélhetést".
Ilyeneket írnak, tanácsolnak:
Lokális piac.
Nekünk van már piacterünk, de piacunk nincs.

A kistermelés térhódítása a latifundiumok, nagybirtokok mellett és nem helyett. Minden termelési módnak helye van, a tömegtermelésnek is és a kistermelésnek is, gabonaféléknek is, de a gyümölcstermelésnek is, a zöldségtermelésnek is.

Helye van a nagybani állattartásnak de helye van kisebb méretű ólaknak, baromfitartásnak, kisállatoknak és a magán feldolgozású élelmiszergazdaságoknak is.
Egymás mellett, nem kiszorítva a másikat, hanem inkább egymást erősítve.
Ez a multiplikátor hatás a település erejét fogja megnövelni.

Az élelmiszer-gazdaságban a rövid ellátási láncú kereskedelmet kell erősíteni.
Ne kerüljön ki a helyben termelt árú a faluból, melynek itt is van piaca, itt is rátalál a fogyasztóra.

A kistermelők lokálisan vagyis helyben, szövetkezhetnének egymással, ez kiegészíteni a hiányosságokat és megsokszorozná az erőt.

Az okos falunak, okos helyi (lokális) közösségei vannak.
Csak okos népnek lehet okos faluja!!!

Élettel kell megtölteni a közösségi szolgáltató tereket, közösségi házakat. Ez a falu lelkének -mint népléleknek, közösségi lét-léleknek- az újjászületési központjai.
Működtetni kell az intézményeket, nem csak fűtéssel, energiával, hanem élő lelkekkel is, érdeklődő és tanulni, kultúrálódni, értelmes szórakozásokban erőt meríteni akaró emberekkel.

És ami égetően, sőt halálosan fontos, hogy új struktúrát adjunk a pusztulófélben lévő telkeknek, házaknak. Egy új faluszerkezet kialakításának kapujában állunk!
/Konkrét elképzelést fogalmaz meg ezzel kapcsolatban egy dunántúli mintagazdaság vezetője).

A létrejött polgárságnak (nevezzük vállalkozói rétegnek) alkotó feladatot kell vállalni, a jó példákat közzé kell tenni, a lemaradókat erőn fölül is segíteni, a haladókat pedig még gyorsabb lépésekre sarkallni.
A polgári létmódban élők a történelem során mindig is centrumai voltak a fejlődésnek és központjai az innovációnak, az újításnak és a gyakorlati-szellemi alkotásnak.

A faluközösség hangadó inspiratív, adminisztratív és kelesztő erejű központja, számos újítás elindítója és a globális feladatok megfogalmazója, terveknek, koncepcióknak és a megvalósításnak ösztönzője, az irányokat kijelölő testület vezetője az ÖNKORMÁNYZAT, mely elvitathatatlan és másokra átruházhatatlan felelősségével a falu zászlóshajója legyen.

(Folytatás következik)